Ipari terméktervező mérnöki mesterképzés 2019

2.4.5. Specializációk Ezen képzés esetében nem releváns, illetve nem alkalmazható. 2.5. Értékelési és ellenőrzési módszerek Az egyes tantárgyak vonatkozásában az értékelési és ellenőrzési módszereket, eljárásokat és szabályokat a tantárgyleírások (tantárgyi adatlapok) tartalmazzák részletesen, össz- hangban a hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzattal, valamint a jelen képzési program- mal. Az egyes tantárgyakban kizárólag olyan értékelési és ellenőrzési módszerek alkalmaz- hatók, amelyeket e képzési program meghatároz. Az értékelési módszerek általános leírása, célrendszere (hogyan felelnek meg az értékelési módszerek az ESG 1.3-nak): Az értékelési módszerek célja, hogy objektíven, következetesen és tanulási eredmény-ala- pon határozzák meg a hallgatók tudásának, képességeinek és attitűdjeinek fejlettségi szint- jét. Az értékelés hozzájárul: ─ a tanulás támogatásához, ─ az oktatási tevékenységek minőségének visszacsatolásához és ─ a hallgatók önállóságának, felelősségvállalásának erősítéséhez. Az értékelési módszerek kialakítása során alapvető követelmény az átláthatóság, a követ- kezetesség, a méltányosság, a tanulást támogató funkció érvényesítése, valamint a tanulási eredményeken alapuló megközelítés. Az értékelési eljárások átláthatóságát biztosítja, hogy az alkalmazott módszerek, a teljesítés elvárásai és az értékelési szempontok a tanév vagy félév elején egyértelműen meghatározásra kerülnek, dokumentáltak, és minden hall- gató számára hozzáférhetőek. A következetesség elve azt jelenti, hogy az értékelési gya- korlat összhangban áll a képzés során megfogalmazott tanulási eredményekkel, és azok minden hallgatóra egységesen érvényesülnek. Az értékelésnek méltányosnak kell lennie: figyelembe veszi a hallgatók sokféleségét, tá- mogatja az esélyegyenlőség elvének megvalósulását, és lehetőséget ad az eltérő tanulási utakból adódó sajátosságok kezelésére. A fejlesztő célú visszacsatolás kiemelt szerepet kap az értékelési folyamatban: nem csupán a minősítés eszköze, hanem a tanulási folyamat 16 16 része, amely iránymutatást nyújt a hallgatóknak az előrehaladásukról, megerősíti a fejlő- dést, és ösztönzi az önreflexiót. Mindezek mellett az értékelésnek szorosan a tanulási ered- ményekhez kell kapcsolódnia: nem az elsajátított tananyag mechanikus visszaadását méri, hanem azt, hogy a hallgatók milyen mértékben sajátították el a képzés során meghatáro- zott tudást, képességeket, attitűdöket és önálló munkavégzéshez szükséges kompetenciá- kat. 2.5.1. Tanulmányi teljesítményértékelési módszerek A képzés során alkalmazott tanulmányi teljesítményértékelési módszerek típus sze- rinti részletes leírását a következő táblázat tartalmazza. A tantárgyak értékelési mód- szerei ezektől érdemben nem térhetnek el, a képzésben egységesen és következetesen alkalmazandók. Értékelési módszer Módszertani leírás, tipi- kus megvalósítási mó- dok Az értékelés teljesítésé- nek átlagos időtartama, vagy tipikus időkerete, perc vagy óra Az értékelésre való hall- gatói felkészülés átlagos időtartama, óra szóbeli vizsga felkészülési idő (3-5 perc) biztosítása mellett meg- valósított, részben vagy egészében párbeszédes jellegű szóbeli értékelés, amely alapulhat struktu- rált kérdésekre adott (té- telsor, témakör-lista) fele- leten (összefüggő kifejtés) vagy kérdések és vála- szok nem strukturált so- rozatán (pl. alkalmazási problémák megoldása) 15–20 perc 24 óra írásbeli vizsga részletes módszertani le- írása, ami kitér az írásbeli vizsga fókuszára (elmé- letfókuszú vagy gyakor- lati [alkalmazás] fóku- szú), a vizsga lehetséges elemeire (pl. beugró), en- nek feltételeire, a vizsga- részek egymástól való függésére 30–240 perc 45 óra összegző tanulmányi tel- jesítményértékelés a teljesítményértékelés le- het elmélet- és vagy gya- korlatfókuszú; a felada- tok vagy kisebb tanegysé- get, vagy az átlátást mérő módon nagyobb, komp- lex tanegységet is felölel- hetnek; a feladatok lehet- nek esszé, teszt, vagy szá- mítás típusúak; a teljesít- ményértékelés történhet 30–180 perc 20 óra 17 17 Értékelési módszer Módszertani leírás, tipi- kus megvalósítási mó- dok Az értékelés teljesítésé- nek átlagos időtartama, vagy tipikus időkerete, perc vagy óra Az értékelésre való hall- gatói felkészülés átlagos időtartama, óra személyes jelenlétben pa- pír alapon vagy digitális formában, vagy távolléti, digitális formában részteljesítmény értéke- lés olyan összetett értékelési módszer, amely a hallga- tók elméleti tudásának és gyakorlati képességeinek integrált alkalmazását te- szi lehetővé. A feladat jel- lemzően egy valós vagy szimulált probléma meg- oldására irányul, és a hallgató(k) önálló vagy csoportos munkája révén készül el. A dolgozat vagy dokumentáció tar- talmazhat szakirodalmi háttérelemzést, módszer- tani megközelítést, saját elemzést vagy tervezést, következtetéseket és ja- vaslatokat. A munka vég- eredménye lehet szöve- ges beszámoló, műszaki dokumentáció, szoftver, modell, tervrajz vagy más típusú produktum. A fel- adathoz egyetlen határ- idő, vagy több közbenső mérföldkő is rendelhető. – rendszeres (legfel- jebb egy hetes határ- idővel) házi feladat: 2 óra; – komplex házi feladat (két-három hetes ha- táridővel): 10 óra; – átfogó házi feladat (legalább egy hóna- pos határidővel): 36 óra; – féléves, kvázi projekt típusú házi feladat: 72 óra féléves projektfeladat (projekttantárgyban) egy hosszabb időszakot felölelő, komplex tanulási és teljesítményértékelési módszer, amely során a hallgatók egy adott témá- ban önálló vagy csoportos kutató-alkotó tevékeny- séget végeznek. A pro- jektfeladat célja a meg- szerzett elméleti ismere- tek gyakorlati alkalma- zása, a problémamegoldó képesség fejlesztése, vala- mint a kreatív és kritikus gondolkodás erősítése. A projektfeladat lehetőséget nyújt a tanulók egyéni fej- lődésének folyamatos nyomon követésére, az 15–60 perc (a bemutatás, beszámoló időtartama) legalább 120 óra 18 18 Értékelési módszer Módszertani leírás, tipi- kus megvalósítási mó- dok Az értékelés teljesítésé- nek átlagos időtartama, vagy tipikus időkerete, perc vagy óra Az értékelésre való hall- gatói felkészülés átlagos időtartama, óra önálló munkavégzés tá- mogatására, és a tanulási folyamat diagnosztikus értékelés (ellenőrző dolgozat) valamely tanulmányi cse- lekmény (tipikusan: labo- ratóriumi mérés, szóbeli vagy írásbeli vizsga) el- végzéséhez szükséges előzetes kompetenciák feltárása szintfelmérő ér- tékeléssel. Formája lehet jelenléti vagy távolléti di- gitális formában 2–10 perc 5 óra részteljesítmény értéke- lés: aktív részvétel a tanulmányi foglalkozá- sokon való rendszeres je- lenlétet és a hallgató aktív szellemi vagy gyakorlati hozzájárulását értékeli. Nem pusztán a fizikai je- lenlét, hanem az órai hoz- zászólás, feladatmegol- dásban való részvétel, kérdésekre adott vála- szok, csoportmunkában való aktív közreműködés képezi az értékelés alap- ját. 45 perc nem alkalmazható részteljesítmény értéke- lés: szóbeli beszámoló, prezentáció a hallgató által előre ki- dolgozott témakör szóbeli bemutatásán alapul, amelyhez gyakran digitá- lis prezentáció is kapcso- lódik (pl. PowerPoint, Prezi). A beszámoló lehet önálló kutatás, esettanul- mány, projektmunka vagy szakirodalmi feldol- gozás eredménye is. Az értékelés alapját a tar- talmi felkészültség, a kommunikációs készség, az előadásmód és az idő- kerethez való alkalmaz- kodás képezi. Tipikus for- mák: egyéni vagy csopor- tos prezentáció az óra ke- retében; 5-20 perc 2 óra részteljesítmény értéke- lés: laboratóriumi mérés egy gyakorlat-orientált oktatási és értékelési forma, amely során a hall- gató meghatározott mű- szaki, technológiai vagy 45-90 perc 2 óra 19 19 Értékelési módszer Módszertani leírás, tipi- kus megvalósítási mó- dok Az értékelés teljesítésé- nek átlagos időtartama, vagy tipikus időkerete, perc vagy óra Az értékelésre való hall- gatói felkészülés átlagos időtartama, óra természettudományos je- lenséget, folyamatot vizs- gál, adatokat gyűjt és ér- telmez. A mérési tevé- kenység során alkalma- zott eszközök, mérőrend- szerek és szoftverek keze- lése, valamint az adatok szakszerű feldolgozása és dokumentálása (mérési jegyzőkönyv elkészítése) képezi az értékelés alap- ját. A mérés történhet ön- állóan vagy mérőpárral, előre kiadott mérési út- mutató alapján. A mérést megelőzheti előkészítő teszt vagy szóbeli beugró, ami az előismeretek ellen- őrzését szolgálja. A mérés végén záró kérdések le- hetnek az elméleti háttér ellenőrzésére. 2.5.2. Szaknyelvi kompetenciák A BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSz) rendelkezik arról, hogy a hallgatónak mennyi idegen nyelvi kreditet kell teljesítenie a tanulmányai során, teljesítésének módja a TVSz keretein belül az alábbiak szerint történik: A képzés keretében legalább tizennyolc nyelvi kreditet szükséges megszerezni a vég- bizonyítvány kiállításához. A képzés során a kötelező tantárgyak teljesítésével össze- sen 28 nyelvi kredit gyűjthető. A tantervi táblázatban megtalálható az egyes tantárgyak teljesítéséhez rendelt nyelvi kredit értéke. A diplomamunka-készítés tantárgyak ide- gen nyelven is teljesíthetők, mely esetben a tantárgyak kreditjeivel megegyező számú nyelvi kreditet is gyűjt a hallgató. További nyelvtanulási, szaknyelvi kompetenciákat és nyelvi kredit szerzési lehetőségeket kínálnak a BME Idegen Nyelvi Központ kurzu- sai. A szaknyelvi követelmények teljesítettnek minősülnek, ha a hallgató egy idegen nyelv- ből legalább B2 szintű (középfokú) komplex nyelvvizsgával rendelkezik. 2.5.3. Szakmai gyakorlat 1. A szakmai gyakorlattal összefüggő követelmények a) előzetes feltételek (pl. megszerzett kredit, teljesített tantárgyak): nincsen 20 20 b) gyakorlóhellyel szembeni követelmények: A szakmai gyakorlóhelynek alkalmasnak kell lennie a szakmai gyakorlat céljainak megvalósítására. A szakmai gyakorlat belföldön vagy külföldön egyaránt teljesíthető. A szakmai gyakorlati hely lehet gazdasági társaság, kis-, közép- vagy nagy- vállalat, felsőoktatási intézmény, közoktatási intézmény, minisztérium, ön- kormányzat, egyéb kormányzati szerv, kamara, külföldi képviselet, nemzet- közi szervezet, kutatóintézet, non-profit szervezet stb., amennyiben az ott folyó tevékenység az adott szak képzési területének megfelel. A gyakorlóhely i. a hallgatót szakjának megfelelő szakterületen foglalkoztatja; ii. gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR3) szerinti C (Feldolgozóipar), G (Kereskedelem), J (Kiadói te- vékenység, műsorszolgáltatás, tartalomszolgáltatás és –terjesztés), K (Távközlés, számítógépes programozás, információtechnológiai szak- tanácsadás, számítástechnikai infrastruktúra és egyéb információs szolgáltatások), N (Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység), Q (Oktatás), S (Művészet, sport, szabadidő) csoportjába tartozó főtevé- kenységet végző gazdálkodó szervezet, iii. biztosítja a gyakorlat lebonyolításához szükséges helyet, eszközöket, valamint a szükséges szakmai felügyeletet, irányítást; iv. a hallgató részére foglalkoztatása megkezdése előtt munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást tart; v. a napi foglalkoztatás időtartama a 8 órát nem haladja meg – a gyakor- lóhely szokásaihoz igazodóan ettől eltérő munkaszervezést a hallga- tókkal előre kell egyeztetni; vi. a szakmai gyakorlat időtartamára a hallgatót díjazásban részesítheti. A hallgatók számára – a saját munkavállalóival azonos módon – biztosítja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben az egyes munkaterüle- tek vonatkozásában meghatározott védőeszközöket. A védőeszközöket a hallgatók jegyzék szerint veszik át, így azok rendeltetésszerű használata, tisztítása, valamint a gyakorlati képzés befejeztével az azokkal való elszámo- lás a hallgató kötelessége. A hallgatókat az Egyetem által elkészített tantervi követelményekkel és szakmai programokkal összhangban foglalkoztatja, a meghatározott felada- tok teljesítésében segíti. A szakmai gyakorlat végén a hallgató(k) tevékenységét – beleértve az eset- leges mulasztásokat is – írásban értékeli. Amennyiben a szakmai gyakorlat valamely okból megszakad, úgy a hallgató által teljesített időt igazolja és a 3 Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, lásd: https://www.ksh.hu/oszta- lyozasok_teaor25 21 21 szakmai gyakorlat megszakításának okát írásban, mind a szervező tanszék kijelölt kapcsolattartójával, mind a hallgatóval közli. A szakmai gyakorlat során a hallgató által elkövetett munkafegyelem sértés- ről a gyakorlóhely jegyzőkönyvet vesz fel és annak megküldésével haladék- talanul, írásban értesíti a BME Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatalát és a tanszéki felelőst. 2. A szakmai gyakorlat szervezése a) felelős szervezeti egység: Gép- és Terméktervezés Tanszék b) kapcsolattartás rendje: a felelős szervezeti egység szakmai gyakorlat felelős oktatójával elektronikus levelezés vagy személyes konzultáció útján 3. Beszámolási kötelezettség a) a beszámolóra vonatkozó tartalmi és formai előírások: A szakmai gyakorlat szervezésért felelős szervezeti egység honlapján köz- zétett sablon dokumentumot felhasználva 2-4 oldal terjedelmű írásos be- számoló elkészítése szükséges. A beszámoló nyelve azonos a képzés nyel- vével, függetlenül attól, hogy a hallgató a szakmai gyakorlatot milyen nyelvi környezetben teljesítette. A beszámolóval együtt a hallgató nyújtja be a szakmai gyakorlóhely által kitöltött és hitelesített teljesítési igazolást és értékelést. b) a beszámoló benyújtásának módja: a szakmai gyakorlat felelős oktatónak e- mailben elküldve c) a beszámoló benyújtásának határideje: a szorgalmi időszak utolsó napja 4. A szakmai gyakorlat értékelési módja és szempontjai a) a teljesítés feltételei: a gyakorlóhely által kiállított, hitelt érdemlő teljesítési igazolás a szakmai gyakorlat teljesítéséről, a hallgató munkájáról szóló érté- kelés benyújtása, valamint a hallgató által készített szakmai beszámoló le- adása. A szakmai gyakorlat időtartama négy hét (legalább 160 óra). Ameny- nyiben megállapítható, hogy a hallgató nem, vagy nem az előírtaknak meg- felelően teljesítette a szakmai gyakorlatát, akkor a szakmai gyakorlat nem kerül elfogadásra. b) az el nem fogadott beszámoló javítása: a pótlási időszak utolsó napjáig a szakmai gyakorlat felelős oktatótól kapott instrukciók szerint. c) az el nem fogadott gyakorlat ismételt teljesítése: az értékelést követő idő- szakban bármikor újra megkísérelhető a szakmai gyakorlat teljesítése. 5. Munkatapasztalat szakmai gyakorlatként történő elismerésére vonatkozó ren- delkezések: A hallgató jogosult a korábban szerzett munkatapasztalatát szakmai gyakorlat- ként történő elismerését kezdeményezni. Kérelmét és a kapcsolódó hitelt ér- demlő alátámasztó dokumentumokat a szakmai gyakorlatért felelős szervezeti egység szakmai gyakorlatért felelős oktatójának szükséges benyújtania. Az el- ismertetni kívánt munkatapasztalattal szemben elvárt követelmények: a) a munkatapasztalat összesített időtartama érje el a négy hetet (160 munka- órát) és 22 22 b) a hallgató munkaköri tevékenysége összeegyeztethető a szak képzési kime- neti követelményeivel. 6. Kiegészítő rendelkezések: A külföldön teljesített szakmai gyakorlatra vonatkozó specifikus követelmé- nyekről a 4.4. alfejezet rendelkezik. 2.5.4. Kritériumkövetelmények A képzés során teljesítendő kritériumkövetelmények, amelyek teljesítettsége a végbi- zonyítvány megszerzésének feltétele: 1. Testnevelés: ezen képzés esetében nem releváns, illetve nem alkalmazható 2. Speciális szaknyelvi követelmények: ezen képzés esetében nem releváns, illetve nem alkalmazható 3. Egészségügyi alkalmassági feltétel(ek): ezen képzés esetében nem releváns, il- letve nem alkalmazható 4. Munka-, baleset-, környezet- és tűzvédelmi oktatásban való részvétel: Az Egye- tem biztosítja, hogy a laboratóriumi foglalkozások megkezdése előtt a hallgatók a konkrét laboratóriumi környezethez igazított munka-, baleset-, környezet- és tűzvédelmi oktatásban részesüljenek, amely a biztonságos részvétel előfeltétele. A szakmai gyakorlat során a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, beleértve a munka-, baleset-, környezet- és tűzvédelmi oktatást, a szakmai gya- korlóhely feladata és felelőssége a vonatkozó munkajogi szabályozással össz- hangban. 5. Egyéb, képzésspecifikus kritériumkövetelmények: szakmai gyakorlat kritéri- umtantárgy teljesítése. 2.5.5. Diplomamunka-készítés 1. A záródolgozat-készítést szolgáló tantárgy felvételének előzetes követelmé- nyei: Diplomamunka-készítés A: legalább 55 megszerzett kredit a képzésen. Diplomamunka-készítés B: legalább 80 megszerzett kredit a képzésen. Diplomamunka-készítés A és B tantárgyak azonos félévben történő felvételének feltétele: legalább 80 megszerzett (vagy elismert) kredit a képzésen. 2. A záródolgozat tartalmi és formai követelményei: A Diplomamunka-készítés tantárgyak keretében elvégzendő feladatokat (tar- talmi követelmények) a feladatkiírás határozza meg. A diplomamunka témájá- nak illeszkednie kell a szak képzési céljához. A feladatkiírás elkészítése a téma- vezető feladata, aki a feladatkiírás elkészítése során együttműködik a konzu- lenssel (ha van). A témavezető által készített feladatkiírást a tanszéki felelős for- mai, a tanszékvezető tartalmi szempontból ellenőrzi. A feladatkiírást az oktatási 23 23 dékánhelyettes hagyja jóvá. A jóváhagyott feladatlapot a témavezető teszi elér- hetővé a hallgató számára. A Diplomamunka-készítés részletes formai követelményeit a Gépészmérnöki Kar honlapján elérhető útmutató tartalmazza. 3. A záródolgozat képzés nyelvétől eltérő nyelven történő készítésének szabályai: A feladatot kiíró tanszék vezetőjének benyújtott kérelem és annak jóváhagyása esetén a diplomamunka a képzés nyelvétől eltérő nyelven (angol vagy német nyelven) is elkészíthető. 4. A záródolgozat-készítés folyamata: a) témaválasztás: a hallgató a tanszéki honlapon meghirdetett témák közül vá- laszt és közvetlenül a választott téma vezetőjét felkeresi. A hallgató saját té- majavaslatával is felkeresheti a Gép- és Terméktervezés Tanszék diploma- munka-készítés tantárgyak felelős oktatóját, aki ezt követően gondoskodik a témavezető oktató kijelöléséről. A hallgató a Gép- és Terméktervezés Tan- szék tanszékvezetőjének engedélye alapján más tanszéken is készítheti a fel- adatot. A Diplomamunka-készítés című tantárgyat, illetve tantárgyakat azon a tanszéken kell felvennie a hallgatónak, amely tanszék a feladatot ki- adta. b) feladatkiírási lap elkészítése: témavezető feladata, együttműködve a hallga- tóval és (ha van, akkor) a konzulenssel. A feladatkiírást a szorgalmi időszak harmadik hetének végéig el kell készíteni. c) A hallgató és a témavezető munkatervet dolgoznak ki a szorgalmi időszak harmadik hetének végéig, ha van, akkor együttműködésben a konzulenssel. A munkatervet úgy kell elkészíteni, hogy a meghatározott feladatokat a hall- gató a szorgalmi időszak végéig teljesíteni tudja. d) A hallgató rendszeresen konzultál a témavezetőjével és ha van, akkor a kon- zulensével. A hallgató az általa elkészített feladatrészt vagy részfeladatokat ellenőrzés és javítás céljából rendszeresen (legalább háromhetente) meg- küldi vagy bemutatja a témavezetőnek és ha van, a konzulensnek. A téma- vezető (és konzulens) iránymutatása alapján a módosításokat átvezeti a zá- ródolgozatában, a feltárt hiányosságokat pótolja. A feladatkiírásban előírta- kon túl további feladat csak a hallgató kifejezett beleegyezésével, különösen indokolt esetben írható elő. 5. A záródolgozat-készítés értékelésének szempontjai: A Diplomamunka-készítés A és a Diplomamunka-készítés B tantárgy félévközi érdemjegyét a hallgató szorgalma, munkája és annak minősége, együttműkö- dési készsége, a munka rendszeressége és tervszerűsége alapján, valamint a konzulens véleményének megismerése után a témavezető állapítja meg. A Dip- lomamunka-készítés tantárgyak sikeres teljesítésénék feltétele, hogy legalább elégséges(2) eredményt érjen el a hallgató. 6. A záródolgozat tartalmi (szakmai) értékelésének szempontjai: 24 24 A záródolgozat tartalmi értékelését a témavezető, valamint a felkért bíráló végzi el. Az értékelés szempontrendszere: ─ a téma kidolgozottsága, az elvégzett mérnöki munka színvonala, ─ a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozásának/konkurens termékek értékelésének színvonala, ─ az ábrák, táblázatok, egyenletek és irodalmi források hivatkozásai, ezek kö- vethetősége, ─ a dolgozat tartalmi (érdemi) tagolása, részek egymásra épülésének logikája, a téma tárgyalásának felépítése, a feladatmegoldási módszer megfelelő- sége/korszerűsége, ─ a dolgozat formai, esztétikai megjelenése, és a dolgozat terjedelme (50..100 oldal). A témavezető pontozásos értékelőlapok készít a fenti szempontok alapján az elkészült záródolgozatról és szöveges értékelést készíthet. A konzulens ponto- zásos és szöveges értékelést készíthet. A bíráló pontozásos és szöveges értéke- lést készít a záródolgozatról. A pontozásos és szöveges értékeléseket a hallgató számára is elérhetővé kell tenni legalább öt nappal a záróvizsgát megelőzően. A bírálatot a képzés nyelvén, amennyiben a dolgozat a képzés nyelvétől eltérő nyelven készült, úgy a tanszékvezető által meghatározott nyelven kell elkészí- teni. 2.5.6. Záróvizsga A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képessé- gek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell ten- nie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga összefoglaló, szintetizáló jellegű szóbeli vizsga. A záróvizsga nyilvános. A nyilvánosságot a záróvizsga bizott- ság elnöke indokolt esetben (például: zárt kezelésű záródolgozat) korlátozhatja. A zá- róvizsga-bizottság bármely tagjának, valamint bármely vizsgáztatónak joga van a hall- gatóhoz kérdést intézni. A hallgató záróvizsgán mutatott teljesítményét a záróvizsga- bizottság zárt ülésen értékeli és minősíti: 1. a bíráló és a témavezető írásos javaslatának, továbbá a hallgató záródolgozat- védésen mutatott teljesítménye alapján meghatározza a diplomamunka érdem- jegyét, 2. a vizsgáztató javaslatának figyelembevételével meghatározza a záróvizsga tan- tárgycsoportok szóbeli vizsgáinak érdemjegyeit. 3. a TVSz-ben meghatározott algoritmus szerint meghatározza a hallgató oklevé- leredményét és oklevelének minősítését. A záróvizsga eredményeit nyilvános ülés keretében a záróvizsga-bizottság elnöke hir- deti ki. A záróvizsga elemei: 25 25 1. záródolgozat védés, amely a záróvizsgázó 10-15 perces szabad előadása, amely- ben részletesen bemutatja az általa a feladatkiírásban meghatározott feladat vagy probléma megoldását, az ahhoz vezető utat, kiemeli az önálló munkáját és érdemben válaszol a bíráló felvetéseire, kérdéseire, valamint a záróvizsga- bizottság tagjai által feltett kérdésekre. 2. két, a képzésben minden hallgató számára egységesen kötelező záróvizsga tan- tárgycsoportból a záródolgozat-védéssel egyidőben tett szóbeli vizsga. A hall- gató mindkét tantárgycsoportból szóbeli vizsgát tesz. A vizsgáztató választja ki a szóbeli vizsgán a megválaszolandó kérdéskört a jelen képzési programban meghatározottak közül. A záróvizsga tantárgycsoportjai Záróvizsga tantárgycsoport kódja Záróvizsga tantárgycsoport megnevezése Záróvizsga tantárgycsoportba so- rolt mintatantervi tantárgyak (tan- tárgynév, tantárgykód) ZVEGT52MST4201 Interakció ergonómia Interakció ergonómia (BMEGT52MST4201-00) ZVEGEGIMSTKOTT Korszerű tervezési technikák Korszerű tervezési technikák (BMEGEGIMSTKOTT -01) Az egyes záróvizsga tantárgycsoportok részletes követelményei (tételsor, kompeten- cialista) 1. Interakció ergonómia [ZVEGT52MST4201] 1) Az ergonómia szerepe az interakciótervezésben (Ember–gép–környezet rendszer, fizikai, perceptuális és kognitív ergonómiai illeszkedés az in- terakciótervezésben) 2) Antropometriai és biomechanikai alapelvek a termék- és interakcióterve- zésben (Testméretek, elérési zónák, testtartás; komfort-teljesítmény-biz- tonság összefüggése, antropometriai adatok tervezői használata) 3) A kognitív ergonómia alapfogalmai és alkalmazása interaktív rendsze- reknél (fogalmak: információfeldolgozás, mentális modellek, memória; hibázási típusok és tervezési következményeik) 4) Használhatóság és kapcsolódó élményfogalmak (használhatóság fo- galma, használhatósági tényezők, termék- felhasználói élmény és fel- használói felület tervezés fogalmai, kapcsolódó irányelvek és heuriszti- kák és vonatkozó analitikus módszerek; design mintázatok szerepe) 5) Felhasználó-központú interakciótervezés lépései és alkalmazható empi- rikus módszertanok (design thinking technikák alkalmazása – perszóna alkotás, user journey; feladatelemzés és használati esetek meghatáro- zása) 6) Prototipizálás és tesztelés szerepe az ergonómiai és interakciótervezési folyamatban (prototipizálás lényege, prototípusok fajtái és tesztelés le- hetőségei) 26 26 7) Inkluzív tervezés interakciós rendszereknél (fizikai és kognitív akadály- mentesség és egyetemes tervezés alapelvei) 2. Korszerű tervezési technikák [ZVEGEGIMSTKOTT ] 1) Értékelemzés és költségszempontú tervezés. 2) Minőségbiztosítás a terméktervezésben: QFD-, FMEA- és hibafa-elem- zés. 3) Gyártmánysorozatok és építőszekrényrendszerek tervezése. 4) Sajátosság szempontú tervezés: DFX-technikák, DFMA-elemzés, DFE- elemzés. 5) Technológia helyes tervezés (öntés, forgácsolás, lemezalakítás) 2.6. Munkaerőpiaci kapcsolódások A képzés a következő – az ESCO 4 kategorizálás szerint megadott – munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztését szolgálja: Rövid ESCO kompetencia megnevezés ESCO kompetencia részletes leírása prezentációs programot használ Különféle elemeket, például grafikonokat, képeket, szöveget és egyéb multimédia tartalmakat kombináló digitális prezentációk létrehozása, erre alkalmas szoft- verek segítségével. kritikus szemmel közelíti meg a problémákat Az adott problémás helyzet kezelésére szolgáló megol- dások és alternatív módszerek kidolgozása érdekében azonosítja a különféle lehetőségek, ésszerű koncep- ciók, így például a kérdések, vélemények és megköze- lítések erősségeit és gyengeségeit. piackutatást végez Összegyűjti és értékeli a célpiacra és az ügyfelekre vo- natkozó adatokat a stratégiai fejlesztés és megvalósít- hatósági tanulmányok elősegítése érdekében. Megha- tározza a piaci tendenciákat. műszaki információkat gyűjt Szisztematikus kutatási módszereket alkalmaz, és az érintett felekkel kapcsolatot tart annak érdekében, hogy konkrét információkat szerezzen, és a kutatási eredményeket az információk relevanciájának, a kap- csolódó műszaki rendszereknek és fejlesztéseknek a céljából értékelje. szintetizálja az információkat Kritikusan olvassa, értelmezi és összefoglalja a külön- böző forrásokból származó új és összetett információ- kat. a mennyiségek közti összefüggéseket tanulmá- nyozza Számokat és szimbólumokat használ a mennyiségek, a terjedelmek és a formák közötti kapcsolat kutatása ér- dekében. tervez Menedzseli saját időbeosztását és kezeli erőforrásait a feladatok időben történő befejezése érdekében. megoldást talál a problémákra Megoldja a tervezés, a prioritások meghatározása, a szervezés, az intézkedés irányítása/elősegítése és a tel- jesítmény értékelése során felmerülő problémákat. Szisztematikus információgyűjtési, -elemzési és - 4 Az ESCO adatbázis elérhetősége: https://esco.ec.europa.eu/hu/classification/skill_main 27 27 Rövid ESCO kompetencia megnevezés ESCO kompetencia részletes leírása összegzési folyamatokat alkalmaz a jelenlegi gyakorlat értékelésére és a gyakorlattal kapcsolatos új értelmezé- sek kialakítására. innovatívan gondolkodik Olyan ötleteket vagy következtetéseket dolgoz ki, amelyek innovációk vagy változások létrejöttéhez és végrehajtásához vezetnek. Kreatívan gondolkodik. Új elképzeléseket alakít ki vagy a meglévőket egyesíti újszerű megoldások kidolgozása érdekében. hatékony munkavégzés Önállóan, optimális idő-, energia- és költségráfordítás- sal valósít meg célkitűzéseket. elkötelezetten végzi a munkáját A feladatait fegyelmezett, megbízható és célorientált módon végzi el. hatékonyan végzi a munkáját A célkitűzések elérése minimális idő, erőfeszítés vagy költség felhasználásával. odafigyel a részletekre Az összes érintett területet érintő feladat ellátása, füg- getlenül attól, hogy az mennyire kicsi. önállóan végzi a munkáját Sajátos munkamódszert alkalmaz a tevékenységei végrehajtására kis mértékű felügyelet mellett vagy anélkül, munkája során pedig csak saját magától függ. anyagok alkalmasságát határozza meg A termékek tervezése során meghatározza, hogy az anyagok alkalmasak-e, illetve elérhetők-e az előállítás- hoz. megtervezi a gyártási eljárásokat A termelési és összeszerelési lépések meghatározása és ütemezése. A munkaerő és a felszerelés szükségletei- nek ergonómiai szempontokat figyelembe vevő meg- tervezése. termelési megvalósíthatóságot határoz meg Meghatározza, hogy egy adott termék vagy alkotóele- mei elkészíthetők-e műszaki elvek alkalmazásával. felelősséget vállal Elfogadja a felelősséget és az elszámoltathatóságot sa- ját, illetve a másokra átruházott szakmai döntésekért és fellépésekért. irányítja a személyes fejlődését Fejleszti és mások javára fordítja saját készségeit és kompetenciáit, hogy előreléphessen a munka és a ma- gánélet terén. kezeli a kihívást jelentő helyzeteket Pozitívan áll olyan új és kihívásokkal teli követelmé- nyekhez, mint a művészekkel való együttműködés és a művészeti tárgyak kezelése. Stresszes helyzetekben, mint például az ütemtervben az utolsó percekben esz- közölt változtatások és a pénzügyi korlátozások, végez munkát. pozitívan áll hozzá a kihívásokhoz Kihívásokkal szembesülve pozitív hozzáállást és konstruktív megközelítést tanúsít. elfogadja a kritikát és az iránymutatást Elfogadja mások negatív visszajelzéseit, nyitott a kriti- kára, és megpróbálja ezáltal azonosítani azokat a terü- leteket, ahol fejlődnie kell. nyitottan gondolkodik Érdeklődő és nyitott mások problémáira. nyilvánosan beszél a saját munkájáról Nyilvánosan beszél a saját munkájáról különböző kö- zönségeknek. A közönségtől és az alkalomtól függően illusztrálja a szempontokat. 28 28 Rövid ESCO kompetencia megnevezés ESCO kompetencia részletes leírása csapatmunkát végez Magabiztos munkavégzés egy csoporton belül úgy, hogy a csoport minden tagja az egész egység szolgála- tában végzi saját részfeladatát. együttműködésben tervezési ötleteket dolgoz ki Tervezési ötleteket oszt meg és fejleszt a művészeti csa- pattal. Az új ötleteket önállóan és másokkal együtt dol- gozza ki. Bemutatja az elképzelését, visszajelzést sze- rez, amit figyelembe vesz. Ügyel arra, hogy a formater- vezés illeszkedjen más tervezők munkájához együttműködik a munkatársakkal Együttműködik munkatársaival a műveletek eredmé- nyes végrehajtása érdekében. mérnökökkel dolgozik együtt Szorosan együttműködik és kommunikál a mérnökök- kel a tervekről és az új termékekről. etikai magatartási kódex követése Az elfogadott elvek szerint végez munkahelyi tevé- kenységeket, ideértve a tisztességes, átlátható és pár- tatlan munkavégzési gyakorlatokat és a többi emberrel szemben tanúsított viselkedést. betartja a szabályokat tiszteletben tartja az adott területre vagy ágazatra vo- natkozó szabályokat, rendeleteket és iránymutatáso- kat, és mindennapi munkája során alkalmazza azokat. megbízható módon végzi munkáját Olyan módon jár el, hogy a többiek számíthatnak és tá- maszkodhatnak rá. tudományos, technológiai és mérnöki ismereteket al- kalmaz A fizikai világra és annak vezérelveire vonatkozó is- mereteket sajátít el és alkalmaz, például az okokra és hatásokra vonatkozó észszerű előrejelzések, ezen elő- rejelzések tesztelésének kidolgozása, valamint megfe- lelő mértékegységek, eszközök és berendezések fel- használásával végzett mérések révén. művészi dizájnjavaslatokat terjeszt elő Részletes dizájnjavaslatok kidolgozása és előterjesz- tése egy konkrét gyártás esetén többek között műszaki, művészeti és vezető beosztású célcsoportok számára. ötletelés Az ötletek létrehozására szolgáló különböző technikák alkalmazása. E technikák például a vázlatkészítés, a prototípuskészítés és az ötletbörze („brainstorming”). eleget tesz a műszaki követelményeknek Figyelembe veszi az ügyfelektől vagy a mérnököktől származó műszaki követelményeit annak érdekében, hogy beépítse őket a tervbe. folyamattervet készít Meghatározza egy adott folyamat munkafolyamatát és erőforrásigényét, különféle eszközök, például folya- matszimulációs szoftverek, folyamatábrák és méret- arányos modellek alkalmazásával. kidolgozza a termékek megjelenését Átvezeti a piaci követelményeket a terméktervezésbe és fejlesztésbe. prototípusokat tervez Termékek vagy termékösszetevők prototípusait ter- vezi tervezési és műszaki elvek alkalmazásával. új termékeket fejleszt ki Új termékek és termékötletek kifejlesztése és létreho- zása a trendek és a piaci rések kutatása alapján. felhasználó-központú tervezés módszertanait alkal- mazza Olyan tervezési módszerek alkalmazása, amelyek so- rán a termék, szolgáltatás vagy eljárás végfelhasználó- inak igényeit, kívánságait és korlátait a tervezési folya- mat minden szakaszában széles körben figyelembe ve- szik. 29 29 Rövid ESCO kompetencia megnevezés ESCO kompetencia részletes leírása műszaki terveket módosít A termékek vagy azok alkatrészeinek kialakítását úgy állítja be, hogy azok megfeleljenek a követelmények- nek. virtuális termékmodellt hoz létre Matematikai vagy háromdimenziós számítógépes gra- fikai modellt készít a termékről CAE-rendszer vagy számológép használatával. 3D grafikai szoftvert kezel használ Olyan grafikus információs és kommunikációs eszkö- zöket használ, mint az Autodesk Maya és a Blender, amely digitális szerkesztést, modellezést, renderelést és grafikai kompozíciót tesz lehetővé. Ezek az eszkö- zök a háromdimenziós tárgyak matematikai megjele- nítésén alapulnak. 3D-s képet alkot Speciális eszközöket használ a 3D-s drótvázmodellek- nek 3D-s fotorealisztikus effektusokkal vagy nem foto- realisztikus számítógépes rendereléssel 2D-s képekké történő konvertálásához. gyártási prototípusokat készít elő Korai modelleket vagy prototípusokat készít elő a kon- cepciók és a replikációs lehetőségek tesztelése érdeké- ben. Prototípusokat hoz létre a gyártás előtti tesztek- hez való értékeléshez. tervrajzokat készít Terveket készít a gép, a berendezés és az építési szer- kezetek formai specifikációira vonatkozóan. Meghatá- rozza az alkatrészek méretét, és hogy milyen anyago- kat kell használni. A különböző látószögek és a termék nézeteinek megjelenítése. 2D rajzolás Rajzot készít számos digitális eszköz használatával. azonosítja a vevő szükségleteit Technikákat és eszközöket, például felméréseket, kér- dőíveket, IKT-alkalmazásokat alkalmaz arra, hogy meghatározza, elemezze, dokumentálja és karban- tartsa a rendszer, a szolgáltatás vagy a termék felhasz- nálói igényeit. műszaki alapelveket vizsgál Elemzi azokat az elveket, amelyeket figyelembe kell venni a műszaki tervezés és projektek esetében, mint például a funkcionalitást, a megismételhetőséget, a költségeket és más elveket. szakirodalmat kutat Egy konkrét témában átfogó és szisztematikusan ku- tatja az információkat és a publikációkat. Összehason- lító-értékelő szakirodalmi összefoglalót hoz létre. 2D-s terveket értelmez Értelmezi a gyártási folyamatok terveit és rajzait, ide- értve a kétdimenziós ábrázolásokat. 3D-s terveket értelmez Értelmezi és feldolgozza a gyártási eljárások három di- menziós ábrákat tartalmazó tervrajzait és rajzait. értelmezi a műszaki adatlapot Elolvastam és megértettem az általában a gyártó által rendelkezésre bocsátott termék, alkatrész vagy gép jel- lemzőit és funkcionalitási módját leíró műszaki előírá- sokat. műszaki dokumentációt használ Megérti és használja a műszaki dokumentációt a mű- szaki folyamat egészében. értelmezi az alapvető műszaki rajzokat A szabványos tervrajzok, a gépek és a folyamatrajzok olvasása és értelmezése. 30 30 Rövid ESCO kompetencia megnevezés ESCO kompetencia részletes leírása műszaki követelményeket értelmez A műszaki feltételekkel kapcsolatban nyújtott infor- mációk elemzése, megértése és alkalmazása. összeszerelési rajzokat értelmez Értelmezi az egyes termékek valamennyi alkatrészét és szerkezeteit felsoroló rajzokat. A rajz azonosítja a kü- lönböző alkatrészeket és anyagokat, és utasításokat ad a termék összeszerelésével kapcsolatban. termékekről szóló ismertetőket gyűjt Átfogó eligazítások begyűjtése belső és külső ügyfelek- től egy egyedi termékkövetelmény tekintetében. tervezési elvek Tervezési elemek, mint a funkcionalitás, a megismétel- hetőség és a tervezéssel kapcsolatos költségek, és ezek alkalmazásának módja a mérnöki projektek végrehaj- tása során. gépészeti alapelvek A gépészet, a fizika és az anyagtudomány elvei. 2.7. Specializálódás a képzés során Ezen képzés esetében nem releváns, illetve nem alkalmazható. 2.8. A mesterképzési szak sajátosságai 2.8.1. Bemeneti feltételek 1. Feltétel nélkül elfogadott alapképzésben szerezhető szakképzettségek: a) ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzési szak, 2. Részlegesen elfogadott alapképzésben szerezhető szakképzettség: a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a könnyűipari mérnöki, az anyagmérnöki, a közlekedésmérnöki, a faipari mérnöki, a villamosmérnöki, az építőmérnöki, az építészmérnöki és a műszaki menedzser alapképzési szakok. 3. A mindenképpen kizárt alapképzésben szerezhető szakképzettségek, ame- lyekről a mesterszakra történő felvétel kizárt: Az 1. és 2. bekezdésben nem szereplő alapképzési szakokon szerezhető szak- képzettségek. 2.8.2. A képzés megkezdéshez vagy folytatásához szükséges kompetenciák A részlegesen elfogadott szakképzettségek esetén a képzésbe történő belépéshez vagy a képzés folytatásához mindenképpen minimális szükséges kompetenciák vagy isme- retkörök és azokból minimálisan szükséges kreditek: Részlegesen elfogadott szakképzettség (szak) A belépéshez vagy a képzés folytatásához szükséges kulcskompetenciák VAGY ismeretkörök és kreditér- tékek anyagmérnöki alapképzési szak alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből: ─ természettudományos alapismeretek területén 20 kredit; ─ humán ismeretek területén 10 kredit; 31 31 ─ szakmai ismeretek területén 40 kredit. építészmérnöki alapképzési szak alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből: ─ természettudományos alapismeretek területén 20 kredit; ─ humán ismeretek területén 10 kredit; ─ szakmai ismeretek területén 40 kredit. építőmérnöki alapképzési szak alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből: ─ természettudományos alapismeretek területén 20 kredit; ─ humán ismeretek területén 10 kredit; ─ szakmai ismeretek területén 40 kredit. faipari mérnöki alapképzési szak alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből: ─ természettudományos alapismeretek területén 20 kredit; ─ humán ismeretek területén 10 kredit; ─ szakmai ismeretek területén 40 kredit. gépészmérnöki alapképzési szak alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből: ─ természettudományos alapismeretek területén 20 kredit; ─ humán ismeretek területén 10 kredit; ─ szakmai ismeretek területén 40 kredit. könnyűipari mérnöki alapképzési szak alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből: ─ természettudományos alapismeretek területén 20 kredit; ─ humán ismeretek területén 10 kredit; ─ szakmai ismeretek területén 40 kredit. közlekedésmérnök alapképzési szak alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből: ─ természettudományos alapismeretek területén 20 kredit; ─ humán ismeretek területén 10 kredit; ─ szakmai ismeretek területén 40 kredit. mechatronikai mérnöki alapképzési szak alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből: ─ természettudományos alapismeretek területén 20 kredit; ─ humán ismeretek területén 10 kredit; ─ szakmai ismeretek területén 40 kredit. műszaki menedzser alapképzési szak alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből: ─ természettudományos alapismeretek területén 20 kredit; ─ humán ismeretek területén 10 kredit; ─ szakmai ismeretek területén 40 kredit. villamosmérnöki alapképzési szak alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 70 kreditből: 32 32 ─ természettudományos alapismeretek területén 20 kredit; ─ humán ismeretek területén 10 kredit; ─ szakmai ismeretek területén 40 kredit. 2.8.3. A hiányzó kompetenciák megszerzésének módja A hiányzó kompetenciák megszerzésének módja, feltételei: a mesterképzésbe épített felvezető tantárgyak teljesítésével. Az előírt felvezető tantárgyak teljesítése szükséges feltétele a végbizonyítvány megszerzésének. 2.8.4. A hiányzó kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak Kompetenciák vagy ismeretkör Teljesítésre szolgáló tantárgy(ak) kódja(i) tantárgynév (tantárgynevek) természettudományos alapismere- tek területéről 20 kredit BMEGEMMBTM1 BMEGEMMBTM2 BMEGEMMBTM3 Mechanika I. Mechanika II. Mechanika III. humán ismeretek területéről 10 kredit BMEGT52BST4001-00 BMEGT20BSB4000-00 Ergonómia terméktervezőknek Marketing szakmai ismeretek területéről 40 kredit BMEGEGIBSTFORS-01 BMEGEGIBTTE BMEGEGIBSKCALA -01 BMEGEGIBSTGES1-01 BMEGEGIBSTGES2-01 Forma és színtan Terméktervezés módszertana CAD labor Gép- és szerkezeti elemek I. Gép- és szerkezeti elemek II. 3. Kompetenciamérések A kompetenciamérések célja, hogy a hallgatók fejlődését nyomon lehessen követni a képzés teljes időtartama alatt. Ennek érdekében három fő mérési pont különíthető el: – Bemeneti (entry-level): a képzés megkezdésekor, a meglévő előismeretek és kompetenciák azonosítására; – Közbenső (mid-term): a képzés során meghatározott időpontban, az előrehala- dás ellenőrzésére; – Kimeneti (exit-level): a képzés végén, a tanulási eredmények teljesülésének iga- zolására. 1. Tudás Mérési pont Mérendő példakompetenciák Entry-level Alapfogalmak ismerete (pl. logikai alapok, szakterületi alapismeretek) Mid-term Elméleti modellek megértése és alkalmazása egyszerű feladatokon Exit-level Szakmai elméletek szintetizálása, összetett rendszerek értelmezése 2. Képesség Mérési pont Mérendő példakompetenciák Entry-level Szövegértés, alapvető problémamegoldó képesség, digitális készségek, képességek Mid-term Adatértelmezés, következtetés-alkotás, eszközhasználat (pl. szoftverek) 33 33 Exit-level Önálló feladatmegoldás, elemzés, kutatásalapú gondolkodás 3. Attitűd Mérési pont Mérendő példakompetenciák Entry-level Tanulási motiváció, nyitottság az új ismeretekre Mid-term Kritikai hozzáállás, együttműködési hajlandóság Exit-level Felelős szakmai hozzáállás, etikai érzékenység 4. Autonómia és felelősség Mérési pont Mérendő példakompetenciák Entry-level Alapvető tanulásszervezési képességek, időgazdálkodás Mid-term Önálló tanulás, feladatvállalás csoportban Exit-level Felelős döntéshozatal szakmai helyzetekben, önreflexió Módszertani javaslat Mérési pont Javasolt módszertan Entry-level Diagnosztikus tesztek, önértékelés, rövid esettanulmány Mid-term Projektmunka, kiscsoportos feladat, szóbeli prezentáció Exit-level Portfólió, komplex gyakorlati feladat („nagyprojekt”), védés, szimuláció 3.1. Bemeneti kompetenciamérés 1. a bemeneti kompetenciamérés célja: felmérni, hogy a hallgató rendelkezik-e a képzés megkezdéséhez szükséges előzetes ismeretekkel és készségekkel, to- vábbá javaslatot tenni tanulási útvonalra és szükség esetén felzárkóztató tantár- gyakra is. 2. a bemeneti kompetenciamérés időpontja: a felvételi vizsga időpontjában. 3. a mérésre kerülő kompetenciák leírása: képzési területen használt alapfogal- mak, előzetes szakmai ismeretek, alapvető problémamegoldó képesség, digitá- lis készségek és képességek, tanulási motiváció, nyitottság az új ismeretekre. 4. a kompetenciamérés módszertana: felvételi dokumentumok alapján a felvételi vizsga keretében. 3.2. Közbenső kompetenciamérés(ek) 1. a közbenső kompetenciamérés(ek) célja(i): A szak képzési és kimeneti követel- ményeiben meghatározott, integrált tervezői kompetenciák fejlődésének moni- torozása, valamint strukturált visszajelzés biztosítása a hallgatók és az oktatók számára a tanulmányi előrehaladásról és a szakmai készségek fejlettségi szint- jéről. 2. a közbenső kompetenciamérés(ek) időpontja(i): A közbenső kompetenciamérés a képzés középső szakaszában, a harmadik félév elején kerül megszervezésre. 34 34 3. a mérésre kerülő kompetenciák leírása: a termékfejlesztéshez és tervezéshez kö- tött elmélet és gyakorlat komplex felmérése, ideértve a korszerű tervezési elvek és módszerek ismeretét, tájékozottságát a számítógépes modellezés és szimulá- ció területéről, a formatervezés és az ergonómia figyelembevételével. 4. a kompetenciamérés módszertana: formatív jellegű, fejlesztő visszajelzés. 3.3. Kimeneti kompetenciamérés 1. a kimeneti kompetenciamérés célja: annak vizsgálata, hogy a hallgató elérte-e a képzési kimeneti követelményekben (KKK) meghatározott kompetenciákat, to- vábbá a záródolgozat minőségének meghatározása és visszacsatolása. 2. a kimeneti kompetenciamérés időpontja: a képzés végén a záróvizsga előtt köz- vetlenül 3. a mérésre kerülő kompetenciák leírása: a záródolgozat és záróvizsga-tételek ál- tal lefedett kompetenciák. 4. a kompetenciamérés módszertana: záródolgozat szóbeli védésének és szóbeli záróvizsga tantárgycsoportok értékelése. 35 35 4. Mobilitási ablak 4.1. A mobilitási ablak féléve vagy félévei A képzési program a hallgatói nemzetközi mobilitás támogatása érdekében mobilitási ablakot biztosít, amely olyan félév vagy félévek kijelölését jelenti, ahol a hallgatók kül- földi részképzésben vehetnek részt úgy, hogy ez nem eredményez tanulmányi idő- hosszabbítást és nem okoz elmaradást a mintatantervhez képest. A mobilitási ablak félévei: 3. vagy 4. félév 4.2. A mobilitási ablakban teljesített tantárgyak elismerése A mobilitási ablak féléve 3. vagy 4., amelyben a kötelező és kötelezően választható tantárgyak elismerése a következő módon valósul meg. A szakmai gyakorlatra, vala- mint a diplomamunka-készítésre vonatkozó előírásokat a 4.4. és 4.5. alfejezetek tartal- mazzák. Tantárgykód (a szak mintantantervé- ben) Tantárgynév (a szak mintantantervében) Kredit Az egyenértékűségi megfeleltetés (kredit-elismerés) módja A külföldön teljesített tantárgyat el kell ismerni, ha a teljesített tantárgy ta- nulási eredményei tartalmazzák a szak képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) meghatározott alábbi kompe- tenciákat BMEGEGIMSTALDE -01 Alternatív design 5 KKK: ─ Érti korának társadalmi eszmé- nyeit, életmódját, ezek hatását a megformált termékre. ─ Képes összetett, innovatív termé- kek formai és konstrukciós tervezé- sére a gyártástechnológiai korlátok, az elvárt költségek és környezeti hatások figyelembevételével. ─ Képes összetett termékek formai és konstrukciós tervezése során felme- rülő nem szokványos problémák megoldásához az elméleti ismere- teit önállóan bővíteni és az új elmé- letet a probléma gyakorlati megol- dásában alkalmazni. ─ Törekszik arra, hogy önképzése a terméktervezés és kapcsolódó rész- területein folyamatos és szakmai céljával megegyező legyen. BMEGEPTMSKBIOP -01 Bioalapú polimerek 5 KKK: ─ Ismeri a terméktervezői szakterüle- ten alkalmazott anyagokat, összeté- telüket, tulajdonságaikat, alkalma- zási területeiket, az anyagjellemzők és a feldolgozás közötti összefüggé- seket. BMEGEGIMSGBION -01 Bionika a terméktervezésben 5 KKK: 36 36 Tantárgykód (a szak mintantantervé- ben) Tantárgynév (a szak mintantantervében) Kredit Az egyenértékűségi megfeleltetés (kredit-elismerés) módja A külföldön teljesített tantárgyat el kell ismerni, ha a teljesített tantárgy ta- nulási eredményei tartalmazzák a szak képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) meghatározott alábbi kompe- tenciákat ─ Képes összetett, innovatív termé- kek formai és konstrukciós tervezé- sére a gyártástechnológiai korlátok, az elvárt költségek és környezeti hatások figyelembevételével. ─ Képes összetett termékek formai és konstrukciós tervezése során felme- rülő nem szokványos problémák megoldásához az elméleti ismere- teit önállóan bővíteni és az új elmé- letet a probléma gyakorlati megol- dásában alkalmazni. BMEGEENMSTLCED -01 Életciklus-alapú környezettu- datos terméktervezés 5 KKK: ─ Részletesen ismeri és érti termékfej- lesztéshez és tervezéshez kötött el- méletet és gyakorlatot. ─ Ismeri a környezetvédelem, a minő- ségügy, a fogyasztóvédelem, a ter- mékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabá- lyozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait. ─ Képes a tervezésmódszertan eljá- rása szerint, önállóan, alkotó mó- don a teljes termékéletpályát meg- tervezni, figyelembe véve az eszté- tikai, használati, piaci, környezet- védelmi, időtállósági, üzembizton- sági, kivitelezhetőségi és etikai szempontokat. ─ Képes a terméktervezés során a piac-vevő-gyártás-környezet mé- lyebb összefüggéseit feltárni és ér- telmezni. ─ Fogékony a termékek életciklusa során felmerülő környezeti problé- mák megoldására, törekszik a fenn- tarthatóság követelményeinek ér- vényesítésére. ─ Felelősséggel viseltetik fenntartha- tóság és környezettudatosság terén. ─ Önállóan hozott döntései során fi- gyelemmel van a környezetvéde- lem, a minőségügy, a fogyasztóvé- delem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi 37 37 Tantárgykód (a szak mintantantervé- ben) Tantárgynév (a szak mintantantervében) Kredit Az egyenértékűségi megfeleltetés (kredit-elismerés) módja A külföldön teljesített tantárgyat el kell ismerni, ha a teljesített tantárgy ta- nulási eredményei tartalmazzák a szak képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) meghatározott alábbi kompe- tenciákat egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, az er- gonómia és pszichológia, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira. ─ A minőség- és környezet irányítás rendszerek elvárásai szerint tevé- kenykedik. BMETEAGMSXSZGM-00 Fejezetek a számítógépi mo- dellezés geometriájából 5 KKK: ─ Ismeri és érti a számítógépes mo- dellezés és szimuláció ipari termék- tervező mérnöki szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módsze- reit. BMEGT52MSX4203-00 Inkluzív tervezés 5 KKK: ─ Részletesen ismeri és érti termékfej- lesztéshez és tervezéshez kötött el- méletet és gyakorlatot. ─ Érti korának társadalmi eszmé- nyeit, életmódját, ezek hatását a megformált termékre. ─ Ismeri a környezetvédelem, a minő- ségügy, a fogyasztóvédelem, a ter- mékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabá- lyozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait. ─ Elkötelezett a fejlődés, az emberiség komfortjának növelése iránt. ─ A problémamegoldás során foko- zottan ügyel az egyenlő esélyű hoz- záférés elvének biztosítására. ─ Önállóan hozott döntései során fi- gyelemmel van a környezetvéde- lem, a minőségügy, a fogyasztóvé- delem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, az er- gonómia és pszichológia, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira. BMEGEGTMSKKORT -01 Korszerű megmunkálási technológiák 5 KKK: ─ Ismeri a terméktervezői szakterüle- ten alkalmazott anyagokat, összeté- telüket, tulajdonságaikat, alkalma- zási területeiket, az anyagjellemzők 38 38 Tantárgykód (a szak mintantantervé- ben) Tantárgynév (a szak mintantantervében) Kredit Az egyenértékűségi megfeleltetés (kredit-elismerés) módja A külföldön teljesített tantárgyat el kell ismerni, ha a teljesített tantárgy ta- nulási eredményei tartalmazzák a szak képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) meghatározott alábbi kompe- tenciákat és a feldolgozás közötti összefüggé- seket. ─ Részletesen ismeri és érti a korszerű tervezési elveket és módszereket, a hagyományos és különleges gyár- tástechnológiai eljárásokat és mű- ködési folyamatokat. ─ Képes a tudományágban megszer- zett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelensé- gek feldolgozására. BMEGT52MSX4202-00 Közösségi design műhely 5 KKK: ─ Részletesen ismeri és érti termékfej- lesztéshez és tervezéshez kötött el- méletet és gyakorlatot. ─ Érti korának társadalmi eszmé- nyeit, életmódját, ezek hatását a megformált termékre. ─ Figyelembe veszi az ipari tervezés és termékfejlesztés folyamatában a történelmi, kulturális, társadalmi- gazdasági és ipari környezet aspek- tusait. BMEGEMIMSTMTCH -01 Méréstechnika 5 KKK: ─ Képes a tudományágban megszer- zett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelensé- gek feldolgozására. BMEGEPTMSKPALT -01 Polimer alkatrészek tervezése 5 KKK: ─ Részletesen ismeri és érti termékfej- lesztéshez és tervezéshez kötött el- méletet és gyakorlatot. ─ Ismeri a terméktervezői szakterüle- ten alkalmazott anyagokat, összeté- telüket, tulajdonságaikat, alkalma- zási területeiket, az anyagjellemzők és a feldolgozás közötti összefüggé- seket. BMEGT20ML84 Vállalkozásindítás 5 KKK: ─ Ismeri a vezetéshez kapcsolódó fel- adatokat és tevékenységeket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat. ─ Képes a rendelkezésre álló informá- ciók birtokában helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, 39 39 Tantárgykód (a szak mintantantervé- ben) Tantárgynév (a szak mintantantervében) Kredit Az egyenértékűségi megfeleltetés (kredit-elismerés) módja A külföldön teljesített tantárgyat el kell ismerni, ha a teljesített tantárgy ta- nulási eredményei tartalmazzák a szak képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) meghatározott alábbi kompe- tenciákat döntéshozásra, következtetések le- vonására. ─ Képes vállalatoknál és kutató szer- vezeteknél vezető szerep ellátására, beleértve az igazgatási szerepeket is. ─ Piaci, vevői, minőségi feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns prob- léma megoldási módszereket. ─ Önállóan hozott döntései során fi- gyelemmel van a környezetvéde- lem, a minőségügy, a fogyasztóvé- delem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, az er- gonómia és pszichológia, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira. BMEGT43MSX4200-00 Vizuális kommunikáció 5 KKK: ─ Érti korának társadalmi eszmé- nyeit, életmódját, ezek hatását a megformált termékre. 4.3. A mobilitási ablakra vonatkozó különös rendelkezések 1. Partnerintézmény kiválasztására vonatkozó ajánlások A partnerintézménynek a nemzeti jog szerint akkreditált felsőoktatási intéz- ménynek kell lennie. Előnyt élveznek azok a partnerek, ahol a képzési kínálat tematikusan, módszertanilag vagy profil szerint illeszkedik az adott szakterü- lethez. 2. A külföldi részképzés minőségbiztosítása A képzéshez kapcsolódó külföldi részképzés – elsősorban Erasmus+, EELISA, CEEPUS, Pannónia Ösztöndíjprogram, ATHENS Programme, PES vagy kétol- dalú intézményközi megállapodások keretében – olyan partnerintézmények- ben valósul meg, amelyek akkreditált felsőoktatási programokat kínálnak. A ta- nulmányi program összehangolása előzetes tantárgy- és kreditelismerési eljá- rással történik, biztosítva a tanulási eredmények ekvivalenciáját. A hallgatók teljesítményét a fogadó intézmény dokumentálja, az elismerés alapját a Learning Agreement képezi. A minőségbiztosítást továbbá a 40 40 partnerintézmények kiválasztása során alkalmazott rendszeres intézményi ér- tékelés, valamint a hallgatói visszajelzések feldolgozása támogatja. 3. Hallgatói elégedettség vizsgálata A hallgatói elégedettség vizsgálata rendszeresen történik kérdőíves felmérés formájában, amelyet a külföldi részképzést követően minden részt vevő hall- gató kitölt. A kérdőív a fogadó intézmény szakmai és infrastrukturális feltétele- ire, az oktatás minőségére, a tanulmányi adminisztrációra és az elismerési fo- lyamatra is kiterjed. Az eredményeket az intézményi Erasmus-koordinátor ösz- szesíti és továbbítja az oktatási és nemzetközi kapcsolatokért felelős szervezeti egységekhez, ahol azok beépülnek a nemzetközi együttműködések minőségér- tékelésébe és fejlesztésébe. A visszajelzések alapján szükség esetén intézkedé- sek történnek a partnerintézményi kapcsolatok felülvizsgálatára vagy a hallga- tók tájékoztatásának javítására. 4. A külföldön teljesítendő tantárgyakra vonatkozó iránymutatások A javasolt tantárgyak legyenek szakmailag relevánsak és illeszkedjenek a szak képzési kimeneti követelményeihez, legalább 50–60%-os tanulási eredményben kifejezhető átfedéssel. Nem javasolt általános tanulmányi kurzusok (pl. nyelvtanfolyam, sport), ha azok az intézményi tanterv részeként nem ismerhetők el. 5. Egyéb információk Ezen képzés esetében nem releváns, illetve nem alkalmazható. 4.4. A mobilitási ablakban végzett szakmai gyakorlat különös szabályai A szakmai gyakorlat elvégzésére a 2. fejezet rendelkezései a mérvadók. A külföldi gya- korlóhely és az Egyetem közötti szakmai kapcsolattartás a Gép- és Terméktervezés Tanszék szakmai gyakorlatért felelős oktatójának hatásköre. 4.5. A mobilitási ablakban történő záródolgozat-készítés különös szabályai Záródolgozat-készítés végezhető mobilitási ablak keretében külföldi partnerintéz- ménynél. Ebben az esetben a Diplomamunka-készítés A, illetve Diplomamunka-készí- tés B tantárgyat az adott félévben a BME-n is fel kell venni. A feladatkiírás elkészítendő idegen nyelven is, a záródolgozathoz hazai témavezetőt és partnerintézménynél külső konzulenst kell megjelölni. A záródolgozatot a BME által szervezett záróvizsga keret- ében kell megvédeni. Minden további tekintetben a partnerintézménynél záródolgo- zatot készítő hallgatóra a BME TVSz-ben foglaltak az irányadók. 41 41 5. Mikrotanúsítványokkal összefüggő rendelkezések, modulok 5.1. A képzés moduljai 5.1.1. Természettudományi ismeretek modul 1. A modul kódja a tanulmányi rendszerben: 2N-MT0-2026-TT 2. A modul leírása, célja, sajátosságai A képzési és kimeneti követelményekben, valamint az intézményi hatáskörben meghatározott természettudományi ismeretek átadása. 3. A modul összegzett kreditértéke: 20 kredit 4. A modult felépítő tantárgyak Tantárgykód Tantárgynév Kredit BMEGEPTMSKADGY -01 Additív gyártástechnológiák 5 BMEGEGIMSTTNUM -01 Terméktervezés numerikus módszerei 5 BMEGEGIMSTKOTT -01 Korszerű tervezési technikák 5 BMEGEMIMSTSTCH -01 Szenzortechnika 5 5. A modul által közvetített összefoglalt kompetenciák a) tudás i. Ismeri a terméktervezői szakterületen alkalmazott anyagokat, összetételüket, tulajdonságaikat, alkalmazási területeiket, az anyagjellemzők és a feldolgozás közötti összefüggéseket. ii. Részletesen ismeri és érti a korszerű tervezési elveket és módsze- reket, a hagyományos és különleges gyártástechnológiai eljáráso- kat és működési folyamatokat. iii. Ismeri és érti a számítógépes modellezés és szimuláció ipari ter- méktervező mérnöki szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit. b) képesség i. Képes átfogó szakmai ismereteken alapuló analitikus gondolko- dásra, az ismeretek szintetizálására és kreatív problémamegol- dásra. ii. Képes a termék funkcióinak módszeres elemzésére és azok költ- séghatékony kialakítására. iii. Képes alkalmazni a számítógépes modellezés és szimuláció ter- méktervező szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit, a korszerű 3D modellezési és gyártási eljárásokat, gyors prototípus gyártási rendszereket. c) attitűd i. Piaci, vevői, minőségi feladatok megoldása során önállóan vá- lasztja ki és alkalmazza a releváns probléma megoldási módsze- reket. ii. Nyitott a technológiai és digitális innovációk iránt, törekszik azok gyakorlati alkalmazására. 42 42 iii. Fogékony a termékek életciklusa során felmerülő környezeti problémák megoldására, törekszik a fenntarthatóság követelmé- nyeinek érvényesítésére. d) autonómia és felelősség i. Önállóan menedzsel összetett projektfeladatokat (feladattervezés, ütemezés, minőségbiztosítás). ii. A minőség- és környezet irányítás rendszerek elvárásai szerint te- vékenykedik. iii. Felelősséget vállal az általa fejlesztett termékek társadalmi és kör- nyezeti hatásáért. 5.1.2. Gazdasági és humán ismeretek modul 1. A modul kódja a tanulmányi rendszerben: 2N-MT0-2026-GH 2. A modul leírása, célja, sajátosságai A képzési és kimeneti követelményekben, valamint az intézményi hatáskörben meghatározott gazdasági és humán ismeretek átadása. 3. A modul összegzett kreditértéke: 15 kredit 4. A modult felépítő tantárgyak Tantárgykód Tantárgynév Kredit BMEGT52MSX4201-00 Interakció ergonómia 5 BMEGT52MSX4200-00 Termékfejlesztés menedzsment 5 BMEGT43MSX4200-00 Vizuális kommunikáció 5 5. A modul által közvetített összefoglalt kompetenciák a) tudás i. Érti korának társadalmi eszményeit, életmódját, ezek hatását a megformált termékre. ii. Ismeri a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalma- zása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait. iii. Ismeri a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat. b) képesség i. Képes a kapcsolódó műszaki, emberi, esztétikai és környezeti kér- déskörök figyelembevételére, azok integrált módon történő alkal- mazására a termékfejlesztésben. ii. Képes a terméktervezés során a piac-vevő-gyártás-környezet mé- lyebb összefüggéseit feltárni és értelmezni. iii. Képes széleskörű szakmai műveltsége és problémafelismerő készsége révén csoportmunka irányítására. c) attitűd 43 43 i. Piaci, vevői, minőségi feladatok megoldása során önállóan vá- lasztja ki és alkalmazza a releváns probléma megoldási módsze- reket. ii. Figyelembe veszi az ipari tervezés és termékfejlesztés folyamatá- ban a történelmi, kulturális, társadalmi-gazdasági és ipari környe- zet aspektusait. iii. A feladatok megoldása során munkáját kreativitás, rugalmasság, és a mérnöki etika szabályainak betartása jellemzi. d) autonómia és felelősség i. Önállóan menedzsel összetett projektfeladatokat (feladattervezés, ütemezés, minőségbiztosítás). ii. A minőség- és környezet irányítás rendszerek elvárásai szerint te- vékenykedik. iii. Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, köz- gazdasági, energetikai, környezetvédelmi, építészeti, orvosi) kép- viselőivel konzultálva önállóan hozza, melyért felelősséget vállal. 5.1.3. Formatervezési ismeretek modul 1. A modul kódja a tanulmányi rendszerben: 2N-MT0-2026-FT 2. A modul leírása, célja, sajátosságai A képzési és kimeneti követelményekben, valamint az intézményi hatáskörben meghatározott formatervezési ismereteket átadása. 3. A modul összegzett kreditértéke: 16 kredit 4. A modult felépítő tantárgyak Tantárgykód Tantárgynév Kredit BMEGEGIMSTIPFO -01 Ipari formatervezési ismeretek 6 BMEGEGIMSTALDE -01 Alternatív design 5 BMEGEGIMSGBION -01 Bionika a terméktervezésben 5 5. A modul által közvetített összefoglalt kompetenciák a) tudás i. Érti korának társadalmi eszményeit, életmódját, ezek hatását a megformált termékre. ii. Részletesen ismeri és érti termékfejlesztéshez és tervezéshez kö- tött elméletet és gyakorlatot. iii. Érti és alkalmazza a természeti formákat a terméktervezésben. b) képesség i. Képes összetett, innovatív termékek formai és konstrukciós terve- zésére a gyártástechnológiai korlátok, az elvárt költségek és kör- nyezeti hatások figyelembevételével. ii. Képes adaptálni a képzőművészeti alkotások formavilágát a ter- méktervezésben. 44 44 iii. Képes átfogó szakmai ismereteken alapuló analitikus gondolko- dásra, az ismeretek szintetizálására és kreatív problémamegol- dásra. c) attitűd i. Figyelembe veszi az ipari tervezés és termékfejlesztés folyamatá- ban a történelmi, kulturális, társadalmi-gazdasági és ipari környe- zet aspektusait. ii. A problémamegoldás során fokozottan ügyel az egyenlő esélyű hozzáférés elvének biztosítására. iii. Törekszik arra, hogy önképzése a terméktervezés és kapcsolódó részterületein folyamatos és szakmai céljával megegyező legyen. d) autonómia és felelősség i. Önállóan menedzsel összetett projektfeladatokat (feladattervezés, ütemezés, minőségbiztosítás). ii. A minőség- és környezet irányítás rendszerek elvárásai szerint te- vékenykedik. iii. Felelősséget vállal az általa fejlesztett termékek társadalmi és kör- nyezeti hatásáért. 5.1.4. Műszaki tervezési ismeretek modul 1. A modul kódja a tanulmányi rendszerben: 2N-MT0-2026-MT 2. A modul leírása, célja, sajátosságai A képzési és kimeneti követelményekben, valamint az intézményi hatáskörben meghatározott műszaki tervezési ismeretek átadása. 3. A modul összegzett kreditértéke: 20 kredit 4. A modult felépítő tantárgyak Tantárgykód Tantárgynév Kredit BMEGEGIMSKCATE -01 CAD technológiák 5 BMEGEGIMSKVITE -01 Virtuális termékfejlesztés 5 BMEGEGIMSTTTP1 -01 Terméktervezés projekt M1 5 BMEGEGIMSTTTP2 -01 Terméktervezés projekt M2 5 5. A modul által közvetített összefoglalt kompetenciák a) tudás i. Ismeri és érti a számítógépes modellezés és szimuláció ipari ter- méktervező mérnöki szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit. ii. Elméleti és gyakorlati szinten is érti a virtuális termékfejlesztés és a reverse engineering alapelveit és alkalmazásait. iii. Részletesen ismeri és érti termékfejlesztéshez és tervezéshez kö- tött elméletet és gyakorlatot. b) képesség 45 45 i. Képes összetett, innovatív termékek formai és konstrukciós terve- zésére a gyártástechnológiai korlátok, az elvárt költségek és kör- nyezeti hatások figyelembevételével. ii. Képes összetett termékek formai és konstrukciós tervezése során felmerülő nem szokványos problémák megoldásához az elméleti ismereteit önállóan bővíteni és az új elméletet a probléma gyakor- lati megoldásában alkalmazni. iii. Képes átfogó szakmai ismereteken alapuló analitikus gondolko- dásra, az ismeretek szintetizálására és kreatív problémamegol- dásra. c) attitűd i. A feladatok megoldása során munkáját kreativitás, rugalmasság, és a mérnöki etika szabályainak betartása jellemzi. ii. Piaci, vevői, minőségi feladatok megoldása során önállóan vá- lasztja ki és alkalmazza a releváns probléma megoldási módsze- reket. iii. Az innovációra való nyitottság jellemzi. d) autonómia és felelősség i. Önállóan hozott döntései során figyelemmel van a környezetvéd- elem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, az ergonómia és pszichológia, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira. ii. Önállóan menedzsel összetett projektfeladatokat (feladattervezés, ütemezés, minőségbiztosítás).… iii. Felelősséget vállal az általa fejlesztett termékek társadalmi és kör- nyezeti hatásáért. A kötelezően választható tantárgyak mindegyike (bármelyik félévben is teljesítendő) önálló tantárgyként kezelendő, és a tanulási eredmény mikrotanúsítvánnyal elismer- hető az alábbi törvény alapján. 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, 108. § 28a. mikrotanúsítvány: tárgy- leírást és kreditértéket is tartalmazó olyan igazolás, amely a felsőoktatási intézmény valamely kurzusának, moduljának, részismereti vagy mikroképzésének elvégzése ré- vén megszerzett tanulási eredményt igazoló közokirat. Ezen törvény alapján a kötelezően választható tantárgyak bármelyikének önálló telje- sítése esetén is kiállítható mikrotanúsítvány. 5.2. Az egyes modulok sajátos tudásmérési módjai A 2.5.1. pontban foglaltak szerint történik. 46 46 5.3. A modulok belső minőségbiztosításának módja A modulok belső minőségbiztosítása az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosítási szabványainak és irányelveinek (ESG 2015) figyelembevételével történik. A minőségbiz- tosítás célja a tanulási eredmények elérésének támogatása, az oktatás szakmai színvona- lának folyamatos fejlesztése és a hallgatói elégedettség növelése. A minőségbiztosítás fő elemei: 1. Tanulási eredmények és tantervi megfelelés ellenőrzése A modulokhoz rendelt tanulási eredményeket rendszeresen felülvizsgáljuk, azok összhangját a képzési célokkal és szintleírásokkal biztosítjuk. A tantárgyfelelősök gondoskodnak a tananyag aktualitásáról és az alkalmazott módszertanok korsze- rűségéről. 2. Oktatói tevékenység és hallgatói teljesítmény értékelése Az oktatás minőségét oktatói önértékelés, kollégák általi visszacsatolás, valamint a hallgatói vélemények alapján rendszeresen vizsgáljuk. A hallgatók tanulmányi eredményei alapján folyamatosan értékeljük a tanulási eredmények teljesülését, külön figyelmet fordítva az átlátható és arányos értékelési rendszerre. 3. Visszacsatolás és fejlesztési intézkedések A hallgatói és oktatói visszajelzések alapján a tantárgyfelelősök évente értékelik a modul működését. Az értékelés eredményei beépülnek a tantárgyi programfej- lesztésekbe. A változtatásokat dokumentált módon, kari szintű egyeztetést köve- tően hajtjuk végre. A minőségbiztosítási folyamatokat a kar és az intézmény minőségügyi rendszere támogatja, biztosítva az átláthatóságot, a nyomon követhetőséget és az érintettek bevonását. 47 47 6. A képzés mintatanterve 6.1. A képzés mintatanterve A képzés mintatanterve: 3.2_GPK_ipari termektervezo mernoki MSc_mintatanterv_2026_nappali_magyar.xlsx 6.2. Tantárgyi megfeleltetés a korábbi mintatantervvel Itt kell meghatározni, hogy a korábban hatályos (kifutó) mintatantervek tantárgyai mi- lyen viszonyban (egyenértékűség) vannak az ezen képzési program által meghatáro- zott (új) mintatanterv tantárgyaival. Az egyenértékűségről a kari kreditátviteli bizott- ság hoz határozatot. 6.2.1. A „2N-MT0-2019” kódú mintatanterv tantárgyainak megfeleltetése Kifutó 2N-MT0-2019 mintatanterv tantárgyai Új mintatanterv egyenértékű tantárgyai kód tantárgynév kód tantárgynév BMETE94NG00 A számítógépi geometria alapjai BMETEAGMSXSZGM-00 Fejezetek a számítógépi modellezés geometriájából BMEGT52NT10 Alkalmazott ergonómia BMEGEMTNX11 Anyagtudomány BMEGEGINXCT CAD technológiák BMEGEGIMSKCATE -01 CAD technológiák BMEEPRANT11 Designelmélet és művészeti ismeretek BMEGEGINTDX DFX technikák BMEGEGINKDA Diplomamunka-készítés A BMEGEGIMSKDMKA -01 Diplomamunka-készítés A BMEGEGINKDB Diplomamunka-készítés B BMEGEGIMSKDMKB -01 Diplomamunka-készítés B BMEGEGINTI1 Ipari formatervezési ismeretek I. BMEGEGIMSTIPFO-01 Ipari formatervezési ismeretek BMEGEGINTI2 Ipari formatervezési ismeretek II. BMEGEGIMSTALDE -01 Alternatív design BMEGEGTNX21 Korszerű megmunkálási technológiák BMEGEGTMSKKORT -01 Korszerű megmunkálási technológiák BMEGEMMNTMM Mechanikai modellezés BMEGEVGNT32 Mérés és jelfeldolgozás BMEGEGINTÖD Ökodesign BMEGEGIMSGBION -01 Bionika a terméktervezésben BMEGEPTNX09 Polimer alkatrészek tervezése BMEGEPTMSKPALT -01 Polimer alkatrészek tervezése BMEGEGINTPR Projektfeladat BMEGEGIMSTTTP1 -01 Terméktervezés projekt M1 BMEGEPTNX02 Prototípusgyártás a műanyagiparban BMEGEPTMSKADGY -01 Additív gyártástechnológiák BMEGE__NKSG Szakmai gyakorlat M BMEGEGIMSKSGYK -01 Szakmai gyakorlat M 48 48 Kifutó 2N-MT0-2019 mintatanterv tantárgyai Új mintatanterv egyenértékű tantárgyai BMEGT43MS05 Szociológia BMEGT52NT11 Termékfejlesztés menedzsment BMEGT52MSX4200-00 Termékfejlesztés menedzsment BMEGEGINXTI Termékinnováció gyakorlata BMEGEGINTNM Terméktervezés numerikus módszerei BMEGEGIMSTTNUM -01 Terméktervezés numerikus módszerei BMEGEGINTP2 Terméktervezés projekt BMEGEGIMSTTTP2 -01 Terméktervezés projekt M2 BMEGEPTNX03 Természetes polimer szerkezeti anyagok BMEGEPTMSKBIOP -01 Bioalapú polimerek BMEGEGINXTM Tervezéselmélet és módszertan BMEGEGIMSTKOTT -01 Korszerű tervezési technikák BMETE94NG01 Valószínűségszámítás BMEGEGINXVT Virtuális termékfejlesztés BMEGEGIMSKVITE -01 Virtuális termékfejlesztés BMEGT43M400 Vizuális kommunikáció BMEGT43MSX4200-00 Vizuális kommunikáció

2.5.2. pont rendelkezései az irányadók. 1.7. A képzés felelősei A képzésért felelős kar: Gépészmérnöki Kar Szakfelelős: Dr. Horák Péter (oktatási azonosító: 71957981996) 1.8. A felvétel feltételei Jogszabályban, Felvételi szabályzatban és a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghatározott feltételek a következők szerint: Mesterképzésre kizárólag az a jelentkező vehető fel, aki legalább alapképzésben (vagy korábban legalább főiskolai képzésben) fokozatot és szakképzettséget tanúsító okleve- let szerzett., vagy ezekkel egyenértékű külföldön szerzett oklevéllel rendelkezik és megfelel a jogszabályban és a BME Felvételi szabályzatában (BME FSZ 1 ) foglalt ren- delkezéseknek. A szak egészének képzési és kimeneti követelményeit meghatározó hivatalos minisz- teri kiadvány elérhetősége: https://kormany.hu/dokumentumtar/kepzesi-es-kimeneti-kovetelmenyek-2 1 https://www.bme.hu/belso-szabalyozo-dokumentumok 6 6 A szakra vonatkozó bemeneti feltételekre, a képzés megkezdéshez vagy folytatásához szükséges kompetenciákra, a hiányzó kompetenciák megszerzésének módjára vonat- kozó részletes szabályokat, valamint a kompetenciák megszerzését biztosító tárgyakat a 2.8. pont tartalmazza. 2. A képzés tartalma, sajátosságai és követelményei 2.1. A képzés célja, minőségbiztosítási rendszere A képzés célja: Az ipari terméktervező mesterképzés célja olyan mérnökök képzése, akik képe- sek rugalmasan és hatékonyan reagálni a globalizálódó piacgazdaság kihívása- ira. Műszaki-tudományos, gazdasági, humán, nyelvi, valamint formatervezői (design) ismereteikkel alkalmasak a termékfejlesztés valamennyi fázisában ön- álló munkavégzésre; alkotó csoportok vezetésére mind a hazai kis-, közép- és nagyvállalati, mind nemzetközi környezetben. A képzési program felkészít a kutatófejlesztő munkára, további önálló ismeretszerzésre, valamint az ipari ter- méktervezői tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is. A képzés minőségbiztosításai elemei az ESG szerint Az ESG 1.1 [Minőségbiztosítási politika] standardnak való megfelelés: A képzési célok illeszkednek az intézmény minőségbiztosítási politikájá- hoz, és hozzájárulnak a képzési kínálat folyamatos fejlesztéséhez, straté- giai prioritások mentén. Az ESG 1.2 [Képzési programok tervezése és jóváhagyása] standardnak való megfelelés: A képzést a releváns szakmai és társadalmi igényeket figyelembe vevő, egyeztetésen alapuló folyamatban az Ipari Termék- és Formatervező Mérnökképzés Szakbizottsága tervezte, amelynek munkájában oktatók, munkaerőpiaci szereplők és hallgatói képviselők is részt vettek. Felmé- résre kerültek a társadalmi és ipari igények, hazai és nemzetközi partner felsőoktatási intézmények jó gyakorlata is figyelembe lett véve, továbbá elemeztük korábban végzett hallgatók visszajelzéseit is. A célok világo- san megfogalmazott tanulási eredményeken keresztül kerültek meghatá- rozásra. Az ESG 1.3 [Hallgatóközpontú tanulás, oktatás és értékelés] standardnak való megfele- lés: A képzési program a tanulási eredmények központú előrehaladást támo- gatja. A képzési célok támogatják az aktív tanulást és a hallgatók autonó- miáját, a szakmai felelősségvállalást és a kompetenciaalapú fejlődést. A tanterv kialakítása során az utolsó két félévben rugalmas tanulási útvo- nalak kialakítására van lehetőség. 7 7 Az ESG 1.4 [Hallgatói előmenetel, elismerés és oklevélkiadás] standardnak való megfe- lelés: Az ipari terméktervező mérnöki mesterképzési szakon a felvételtől a végzésig a hallgatói életciklus minden szakaszát előre meghatározott, nyilvánosan elérhető és következetesen alkalmazott szabályzatok fedik le. A tantervi struktúra támogatja a hallgatói előrehaladást és mobilitást, az elismerési eljárásokat a Kari Kreditátviteli Bizottság végzi a nemzet- közi és hazai elveknek megfelelően, míg a végzéshez kapcsolódó doku- mentumok – beleértve az oklevelet, az oklevélmellékletet és a mikrota- núsítványokat – átlátható módon rögzítik a megszerzett tanulási ered- ményeket. A képzéshez és a tantárgyakhoz rendelt ESCO-kompetenciák a tanulási eredmények strukturált, munkaerőpiaci szempontból releváns értelmezését biztosítják, hozzájárulva a végzettek mobilitásához és a ké- pesítések összehasonlíthatóságához. Az ESG 1.9 [Programok folyamatos nyomon követése és időszakos felülvizsgálata] stan- dardnak való megfelelés: A képzés céljait és a szakterületi orientációt rendszeres, legalább ötéven- kénti felülvizsgálatnak vetik alá a hallgatói visszajelzések, végzett hall- gatók nyomon követése és munkaadói konzultációk alapján. A Gépész- mérnöki Kar emellett folyamatosan monitorozza az Oktatói Munka Hall- gatói Véleményezését (OHV), szüksége esetén kezdeményezi a tantár- gyak módosítását. Az ESG 1.10 [Ciklikus külső minőségbiztosítás] standardnak való megfelelés: A képzési célok meghatározása és időszakos felülvizsgálata beépül az intézményes akkreditációs és külső minőségbiztosítási eljárások rendsze- rébe. 2.2. Általános kompetenciák Az Nftv. 11. § (2) bekezdés, 114/P. § (2) bekezdés b) pont és a KKK által meghatározott általános kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak: Általános kompetencia Tantárgyak [tantárgykód, tantárgynév] digitális kompetenciák (digitális kompetenciák és szak- maspecifikus digitális készségek, a médiatudatosság, a biz- tonságos internethasználat, valamint digitális technológia hatékony alkalmazása tanulási célok elérését szolgáló digitá- lis megoldások ismerete) CAD technológiák (BMEGEGIMSKCATE -01) Terméktervezés numerikus módszerei (BMEGEGIMSTTNUM -01) Virtuális termékfejlesztés (BMEGEGIMSKVITE -01) Fejezetek a számítógépi modellezés geometriájából (BMETE94MSXSZGM -00) mesterséges intelligencia (MI alapú eszközök és eljárá- sok, valamint ezek ismerete és alkalmazása a képzéshez kap- csolódóan) Virtuális termékfejlesztés (BMEGEGIMSKVITE -01) Terméktervezés numerikus módszerei (BMEGEGIMSTTNUM -01) CAD technológiák (BMEGEGIMSKCATE -01) 8 8 Általános kompetencia Tantárgyak [tantárgykód, tantárgynév] a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi- és vállalkozói ismeretek fejlesztése Vállalkozásindítás (BMEGT20ML84) Termékfejlesztés menedzsment (BMEGT52MSX4200-00) egészségfejlesztési ismeretek, testnevelés [Nftv. 11. § (2) A felsőoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell testi és lelki egészségfejlesztést is beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység meg- szervezését (…)] Ezen képzés esetében nem releváns, illetve nem alkal- mazható. fenntartható fejlődési alapismeretek (az SDG 2 megva- lósítását szolgáló ismeretek és képességek) Életciklus-alapú környezettudatos terméktervezés (BMEGEENMSTLCED -01) Korszerű tervezési technikák (BMEGEGIMSTKOTT -01) környezet-, baleset-, munka- és fogyasztóvédelemi ismeretek A szakmai gyakorlat teljesítésének keretében: Szakmai gyakorlat M (BMEGEGIMSSGYK-01) Terméktervezés projekt M1 (BMEGEGIMSTTTP1 -01) Terméktervezés projekt M2 (BMEGEGIMSTTTP2 -01) korrupciómegelőzési alapismeretek Termékfejlesztés menedzsment (BMEGT52MSX4200-00) Vállalkozásindítás (BMEGT20ML84) az Ipar 4.0 alapú működés és technológiai tudás, a ki- ber-fizikai rendszerek, önszervező mechanizmusok, valamint a digitalizáció és automatizáció munkaerő- piacon strukturális változásokat indukáló következ- ményeinek ismerete (csak a műszaki, az informatika kép- zési terület alap- és mesterképzési szakjain, a gazdaságtudo- mányok képzési terület üzleti szakjain, és a természettudo- mány képzési terület szakjain) Virtuális termékfejlesztés (BMEGEGIMSKVITE-01) Szenzortechnika (BMEGEMIMSTSTCH-01) Méréstechnika (BMEGEMIMSTMTCH -01) 2.3. Szakmai kompetenciák 2.3.1. Képzési és kimeneti követelmények A képzést elvégző hallgató kompetenciái (a KKK szerint): Tudás 1. Részletesen ismeri és érti termékfejlesztéshez és tervezéshez kötött elmé- letet és gyakorlatot. 2. Ismeri a terméktervezői szakterületen alkalmazott anyagokat, összetéte- lüket, tulajdonságaikat, alkalmazási területeiket, az anyagjellemzők és a feldolgozás közötti összefüggéseket. 3. Részletesen ismeri és érti a korszerű tervezési elveket és módszereket, a hagyományos és különleges gyártástechnológiai eljárásokat és műkö- dési folyamatokat. 4. Érti korának társadalmi eszményeit, életmódját, ezek hatását a megfor- mált termékre. 2 Lásd részletesen: https://sdgs.un.org/goals 9 9 5. Ismeri a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket, a szak- magyakorláshoz szükséges jogszabályokat. 6. Ismeri és érti a számítógépes modellezés és szimuláció ipari termékter- vező mérnöki szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit. 7. Ismeri a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a ter- mékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a mun- kahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait. 8. Részletesen ismeri a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat. Képesség 1. Képes összetett, innovatív termékek formai és konstrukciós tervezésére a gyártástechnológiai korlátok, az elvárt költségek és környezeti hatások figyelembevételével. 2. Képes a tervezésmódszertan eljárása szerint, önállóan, alkotó módon a teljes termékéletpályát megtervezni, figyelembe véve az esztétikai, használati, piaci, környezetvédelmi, időtállósági, üzembiztonsági, kivi- telezhetőségi és etikai szempontokat. 3. Képes összetett termékek formai és konstrukciós tervezése során felme- rülő nem szokványos problémák megoldásához az elméleti ismereteit önállóan bővíteni és az új elméletet a probléma gyakorlati megoldásában alkalmazni. 4. Képes átfogó szakmai ismereteken alapuló analitikus gondolkodásra, az ismeretek szintetizálására és kreatív problémamegoldásra. 5. Képes a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti hatá- rairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek fel- dolgozására. 6. Képes a rendelkezésre álló információk birtokában helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levoná- sára. 7. Képes vállalatoknál és kutató szervezeteknél vezető szerep ellátására, be- leértve az igazgatási szerepeket is. 8. Képes társadalmi, kulturális érzékenysége és nyelvi, kommunikációs ké- pességei révén nemzetközi környezetben történő munkavégzésre. 9. Képes új és eredeti termékek és termék/szolgáltatás kombinációk terve- zésére az egyéni vásárló igényeinek kielégítésére, a tervező, a felhasz- náló, az ipar és a társadalom között kiegyensúlyozott érdekek alapján, a nemzetközi etikai normák, elvárások tiszteletben tartásával. 10. Képes a teljes innovációs és termékfejlesztési folyamat átlátására, önál- lóan vagy egy team tagjaként vagy vezetőjeként a folyamat végrehajtá- sára és irányítására - gyakran nemzetközi környezetben. 10 10 11. Képes a kapcsolódó műszaki, emberi, esztétikai és környezeti kérdéskö- rök figyelembevételére, azok integrált módon történő alkalmazására a termékfejlesztésben. 12. Képes a tervezett tárggyal kapcsolatos döntéseket indokolni, azokat tesz- telni, illetve műszaki és alkalmazott tudományos kutatási eredmények- kel és módszerekkel alátámasztani. 13. Képes a termék funkcióinak módszeres elemzésére és azok költséghaté- kony kialakítására. 14. Képes a terméktervezés során a piac-vevő-gyártás-környezet mélyebb összefüggéseit feltárni és értelmezni. 15. Képes alkalmazni a termékdokumentáció készítésének szabályait. 16. Képes alkalmazni a számítógépes modellezés és szimuláció termékter- vező szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit, a korszerű 3D modellezési és gyártási eljárásokat, gyors prototípus gyártási rendszere- ket. 17. Képes széleskörű szakmai műveltsége és problémafelismerő készsége ré- vén csoportmunka irányítására. 18. Képes új célok kitűzésére és a célhoz vezető lépések meghatározására, összetett projektek kezdeményezésére, összeállítására és kivitelezésére team munkában, elsősorban multidiszciplináris környezetben. 19. Elkötelezett az egészség-, és biztonságkultúra, valamint az egészségfej- lesztés iránt. Attitűd 1. Fogékony a termékek életciklusa során felmerülő környezeti problémák megoldására, törekszik a fenntarthatóság követelményeinek érvényesí- tésére. 2. A feladatok megoldása során munkáját kreativitás, rugalmasság, és a mérnöki etika szabályainak betartása jellemzi. 3. Törekszik arra, hogy önképzése a terméktervezés és kapcsolódó részte- rületein folyamatos és szakmai céljával megegyező legyen. 4. Piaci, vevői, minőségi feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns probléma megoldási módszereket. 5. Elkötelezett a fejlődés, az emberiség komfortjának növelése iránt. 6. Az innovációra való nyitottság jellemzi. 7. Hivatástudata miatt elkötelezett a magas színvonalú munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni. 8. A problémamegoldás során fokozottan ügyel az egyenlő esélyű hozzáfé- rés elvének biztosítására. 9. Figyelembe veszi az ipari tervezés és termékfejlesztés folyamatában a történelmi, kulturális, társadalmi-gazdasági és ipari környezet aspektu- sait. Autonómia és felelősség 11 11 1. Felelősséggel viseltetik fenntarthatóság és környezettudatosság terén. 2. Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafo- lyamatokért. 3. Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazda- sági, energetikai, környezetvédelmi, építészeti, orvosi) képviselőivel konzultálva önállóan hozza, melyért felelősséget vállal. 4. Önállóan hozott döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esé- lyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biz- tonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, az ergonómia és pszichológia, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira. 5. A minőség- és környezet irányítás rendszerek elvárásai szerint tevékeny- kedik. 2.3.2. A képzés sajátos kompetenciái Az alábbiakban megadott programspecifikus kompetenciák az ipari terméktervező mérnöki mesterképzésnek az Egyetemen történő megvalósítására jellemző sajátossá- gokat tükrözik. Ezek a kompetenciák túlmutatnak a képzési és kimeneti követelmé- nyekben (KKK) meghatározott alapkövetelményeken, és az intézményi profilhoz, a kutatásalapú és innovációorientált képzési környezethez, valamint a digitális gazda- ság kihívásaihoz való alkalmazkodást szolgálják. A kompetenciák célja, hogy a képzés végzettjei ne csupán megfeleljenek az általános végzettségi szintek követelményeinek, hanem olyan speciális tudással, készségekkel és hozzáállással is rendelkezzenek, amelyek révén kiemelkedő szereplőivé válhatnak a technológiai fejlődésnek, az alkalmazott kutatásnak vagy a vállalati digitális innová- ciónak. Kompetenciaterü- let Képzésspecifikus kompetencia Tudás 1. Magas szintű ismeretekkel rendelkezik az additív gyártás területén. 2. Elméleti és gyakorlati szinten is érti a virtuális termékfejlesztés és a reverse engineering alapelveit és alkalmazásait. 3. Mélyreható ismeretekkel rendelkezik a szenzortechnika terén. 4. Érti és alkalmazza a természeti formákat a terméktervezésben. Képesség 1. Képes hatékony, intuitív és élvezetes interakciók kialakítására a különböző (mind fizikai, mind digitális) felhasználói felületeken 2. Képes multidiszciplináris ismeretek integrálására terméktervezés során. 3. Képes idegen nyelvű szakszövegek önálló értelmezésére és szakmai tartalmak idegen nyelven tör- ténő prezentálására. 4. Képes fenntarthatósági és életciklus-elemzést végezni a tervezési döntések megalapozására. 5. Képes a különböző szakterületek közti hatékony együttműködésre. 6. Képes adaptálni a képzőművészeti alkotások formavilágát a terméktervezésben. Attitűd 1. Nyitott a technológiai és digitális innovációk iránt, törekszik azok gyakorlati alkalmazására. 12 12 Kompetenciaterü- let Képzésspecifikus kompetencia 2. Nyitott arra, hogy rábízott feladatait önállóan, de a feladatban közreműködőkkel egyeztetve vé- gezze el. 3. Törekszik arra, hogy feladatait más társtervezőkkel is megvitatva, komplex megközelítésben vé- gezze el. Önállóság és fele- lősség 1. Önállóan menedzsel összetett projektfeladatokat (feladattervezés, ütemezés, minőségbiztosítás). 2. Felelősséget vállal az általa fejlesztett termékek társadalmi és környezeti hatásáért. 2.4. A képzés alapvető szerkezeti elemei 2.4.1. A szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlat kreditértéke: kreditérték nélküli kritériumkövetelmény A szakmai gyakorlat ajánlott teljesítési féléve: szeptemberi képzéskezdés esetén a 3. félév, februári kezdés esetén a 2. félév A szakmai gyakorlat időtartama: 4 hét (160 óra) 2.4.2. Szakdolgozat, diplomamunka A szakon készítendő diplomamunka kreditértéke: 30 2.4.3. Szabadon választható tantárgyak A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditérték: 10 2.4.4. Ismeretkörök A KKK-ban meghatározott ismeretkörök és az egyes tantárgyak ismeretkörökbe soro- lása, az ismeretkör felelőse: Ismeretkör elnevezése; (kredittartománya a KKK szerint) Tantárgyak megnevezései, kódjai; kreditértékei Ismeretkör összegzett kreditértéke Ismeretkör felelős természettudományi alapismeretek (20-35 kredit) Additív gyártás (BMEGEPTMSKADGY -01, 5 kr) Terméktervezés numerikus módszerei (BMEGEGIMSTTNUM -01, 5 kr) Korszerű tervezési techni- kák (BMEGEGIMSTKOTT -01, 5 kr) Szenzortechnika (BMEGEMIMSTSTCH -01, 5 kr) 20 Dr. Gotthard Viktor gazdasági és humán is- meretek (10-20 kredit) Interakció ergononómia (BMEGT52MST4201-00, 5 kr) 10 Dr. Pataki-Bitó Fruzsina 13 13 Ismeretkör elnevezése; (kredittartománya a KKK szerint) Tantárgyak megnevezései, kódjai; kreditértékei Ismeretkör összegzett kreditértéke Ismeretkör felelős Termékfejlesztés menedzs- ment (BMEGT52MST4200-00, 5 kr) ipari terméktervező mér- nöki szakspecifikus is- meretek (15-35 kredit), ezen belül: műszaki tervezési isme- retek (10-25 kredit) CAD technológiák (BMEGEGIMSKCATE -01, 5 kr) Virtuális termékfejlesztés (BMEGEGIMSKVITE -01, 5 kr) Terméktervezés projekt M1 (BMEGEGIMSTTTP1 -01, 5 kr) Terméktervezés projekt M2 (BMEGEGIMSTTTP2 -01, 5 kr) 24 Dr. Horák Péter ipari terméktervező mér- nöki szakspecifikus is- meretek (15-35 kredit), ezen belül: formatervezési ismere- tek (6-15 kredit) Ipari formatervezési isme- retek (BMEGEGIMSTIPFO -01, 6 kr)* 6 Balogh Zsolt DLA Kötelezően választható tantárgyak 1-4. Polimer alkatrészek terve- zése (BMEG- EPTMSKPALT-01, 5kr) Inkluzív tervezés (BMEGT52MSX4203-00, 5 kr) Vizuális kommunikáció (BMEGT43MSX4200-00, 5 kr) Vállalkozásindítás (BMEGT20ML84, 5 kr) Alternatív design (BMEGEGIMSTALDE -01, 5 kr) Méréstechnika (BMEGEMIMSTMTCH -01, 5 kr) Életciklus-alapú környezet- tudatos terméktervezés (BMEGEENMSTLCED -01. 5 kr) Bioalapú polimerek (BMEGEPTMSKBIOP -01, 5 kr) Közösségi design műhely (BMEGT52MSX4202-00, 5 kr) 20 14 14 Ismeretkör elnevezése; (kredittartománya a KKK szerint) Tantárgyak megnevezései, kódjai; kreditértékei Ismeretkör összegzett kreditértéke Ismeretkör felelős Fejezetek a számítógépi modellezés geometriájából (BMETE94MSXSZGM -00, 5 kr) Korszerű megmunkálási technológiák (BMEGEG- TMSKKORT-01, 5 kr) Bionika a terméktervezés- ben (BMEGEGIMSGBION - 01, 5 kr) A választható ismeretek kreditértéke a diploma- munka készítésével együtt 40-60 kredit Kötelezően választható tár- gyak 1-4. (4x5=20 kr) Polimer alkatrészek terve- zése (BMEG- EPTMSKPALT-01, 5kr) Inkluzív tervezés (BMEGT52MSX4203-00, 5 kr) Vizuális kommunikáció (BMEGT43MSX4200-00, 5 kr)* Vállalkozásindítás (BMEGT20ML84, 5 kr)* Alternatív design (BMEGEGIMSTALDE -01, 5 kr)* Méréstechnika (BMEGEMIMSTMTCH -01, 5 kr)* Életciklus-alapú környe- zettudatos terméktervezés (BMEGEENMSTLCED -01. 5 kr)* Bioalapú polimerek (BMEGEPTMSKBIOP -01, 5 kr)* Közösségi design műhely (BMEGT52MSX4202-00, 5 kr)* Fejezetek a számítógépi modellezés geometriájából (BMETE94MSXSZGM -00, 5 kr)* Korszerű megmunkálási technológiák (BMEGEG- TMSKKORT-01, 5 kr)* Bionika a terméktervezés- ben (BMEGEGIMSGBION - 50 15 15 Ismeretkör elnevezése; (kredittartománya a KKK szerint) Tantárgyak megnevezései, kódjai; kreditértékei Ismeretkör összegzett kreditértéke Ismeretkör felelős 01, 5 kr)* Diplomamunka készítés: Diplomamunka-készítés A (BMEGEGIMSKDMKA -01, 15 kr) Diplomamunka-készítés B (BMEGEGIMSKDMK B-01, 15 kr) * a kötelezően választható tantárgyakból összesen 20 kreditet szükséges megszerezni. 2.4.5. Specializációk Ezen képzés esetében nem releváns, illetve nem alkalmazható. 2.5. Értékelési és ellenőrzési módszerek Az egyes tantárgyak vonatkozásában az értékelési és ellenőrzési módszereket, eljárásokat és szabályokat a tantárgyleírások (tantárgyi adatlapok) tartalmazzák részletesen, össz- hangban a hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzattal, valamint a jelen képzési program- mal. Az egyes tantárgyakban kizárólag olyan értékelési és ellenőrzési módszerek alkalmaz- hatók, amelyeket e képzési program meghatároz. Az értékelési módszerek általános leírása, célrendszere (hogyan felelnek meg az értékelési módszerek az ESG 1.3-nak): Az értékelési módszerek célja, hogy objektíven, következetesen és tanulási eredmény-ala- pon határozzák meg a hallgatók tudásának, képességeinek és attitűdjeinek fejlettségi szint- jét. Az értékelés hozzájárul: ─ a tanulás támogatásához, ─ az oktatási tevékenységek minőségének visszacsatolásához és ─ a hallgatók önállóságának, felelősségvállalásának erősítéséhez. Az értékelési módszerek kialakítása során alapvető követelmény az átláthatóság, a követ- kezetesség, a méltányosság, a tanulást támogató funkció érvényesítése, valamint a tanulási eredményeken alapuló megközelítés. Az értékelési eljárások átláthatóságát biztosítja, hogy az alkalmazott módszerek, a teljesítés elvárásai és az értékelési szempontok a tanév vagy félév elején egyértelműen meghatározásra kerülnek, dokumentáltak, és minden hall- gató számára hozzáférhetőek. A következetesség elve azt jelenti, hogy az értékelési gya- korlat összhangban áll a képzés során megfogalmazott tanulási eredményekkel, és azok minden hallgatóra egységesen érvényesülnek. Az értékelésnek méltányosnak kell lennie: figyelembe veszi a hallgatók sokféleségét, tá- mogatja az esélyegyenlőség elvének megvalósulását, és lehetőséget ad az eltérő tanulási utakból adódó sajátosságok kezelésére. A fejlesztő célú visszacsatolás kiemelt szerepet kap az értékelési folyamatban: nem csupán a minősítés eszköze, hanem a tanulási folyamat 16 16 része, amely iránymutatást nyújt a hallgatóknak az előrehaladásukról, megerősíti a fejlő- dést, és ösztönzi az önreflexiót. Mindezek mellett az értékelésnek szorosan a tanulási ered- ményekhez kell kapcsolódnia: nem az elsajátított tananyag mechanikus visszaadását méri, hanem azt, hogy a hallgatók milyen mértékben sajátították el a képzés során meghatáro- zott tudást, képességeket, attitűdöket és önálló munkavégzéshez szükséges kompetenciá- kat. 2.5.1. Tanulmányi teljesítményértékelési módszerek A képzés során alkalmazott tanulmányi teljesítményértékelési módszerek típus sze- rinti részletes leírását a következő táblázat tartalmazza. A tantárgyak értékelési mód- szerei ezektől érdemben nem térhetnek el, a képzésben egységesen és következetesen alkalmazandók. Értékelési módszer Módszertani leírás, tipi- kus megvalósítási mó- dok Az értékelés teljesítésé- nek átlagos időtartama, vagy tipikus időkerete, perc vagy óra Az értékelésre való hall- gatói felkészülés átlagos időtartama, óra szóbeli vizsga felkészülési idő (3-5 perc) biztosítása mellett meg- valósított, részben vagy egészében párbeszédes jellegű szóbeli értékelés, amely alapulhat struktu- rált kérdésekre adott (té- telsor, témakör-lista) fele- leten (összefüggő kifejtés) vagy kérdések és vála- szok nem strukturált so- rozatán (pl. alkalmazási problémák megoldása) 15–20 perc 24 óra írásbeli vizsga részletes módszertani le- írása, ami kitér az írásbeli vizsga fókuszára (elmé- letfókuszú vagy gyakor- lati [alkalmazás] fóku- szú), a vizsga lehetséges elemeire (pl. beugró), en- nek feltételeire, a vizsga- részek egymástól való függésére 30–240 perc 45 óra összegző tanulmányi tel- jesítményértékelés a teljesítményértékelés le- het elmélet- és vagy gya- korlatfókuszú; a felada- tok vagy kisebb tanegysé- get, vagy az átlátást mérő módon nagyobb, komp- lex tanegységet is felölel- hetnek; a feladatok lehet- nek esszé, teszt, vagy szá- mítás típusúak; a teljesít- ményértékelés történhet 30–180 perc 20 óra 17 17 Értékelési módszer Módszertani leírás, tipi- kus megvalósítási mó- dok Az értékelés teljesítésé- nek átlagos időtartama, vagy tipikus időkerete, perc vagy óra Az értékelésre való hall- gatói felkészülés átlagos időtartama, óra személyes jelenlétben pa- pír alapon vagy digitális formában, vagy távolléti, digitális formában részteljesítmény értéke- lés olyan összetett értékelési módszer, amely a hallga- tók elméleti tudásának és gyakorlati képességeinek integrált alkalmazását te- szi lehetővé. A feladat jel- lemzően egy valós vagy szimulált probléma meg- oldására irányul, és a hallgató(k) önálló vagy csoportos munkája révén készül el. A dolgozat vagy dokumentáció tar- talmazhat szakirodalmi háttérelemzést, módszer- tani megközelítést, saját elemzést vagy tervezést, következtetéseket és ja- vaslatokat. A munka vég- eredménye lehet szöve- ges beszámoló, műszaki dokumentáció, szoftver, modell, tervrajz vagy más típusú produktum. A fel- adathoz egyetlen határ- idő, vagy több közbenső mérföldkő is rendelhető. – rendszeres (legfel- jebb egy hetes határ- idővel) házi feladat: 2 óra; – komplex házi feladat (két-három hetes ha- táridővel): 10 óra; – átfogó házi feladat (legalább egy hóna- pos határidővel): 36 óra; – féléves, kvázi projekt típusú házi feladat: 72 óra féléves projektfeladat (projekttantárgyban) egy hosszabb időszakot felölelő, komplex tanulási és teljesítményértékelési módszer, amely során a hallgatók egy adott témá- ban önálló vagy csoportos kutató-alkotó tevékeny- séget végeznek. A pro- jektfeladat célja a meg- szerzett elméleti ismere- tek gyakorlati alkalma- zása, a problémamegoldó képesség fejlesztése, vala- mint a kreatív és kritikus gondolkodás erősítése. A projektfeladat lehetőséget nyújt a tanulók egyéni fej- lődésének folyamatos nyomon követésére, az 15–60 perc (a bemutatás, beszámoló időtartama) legalább 120 óra 18 18 Értékelési módszer Módszertani leírás, tipi- kus megvalósítási mó- dok Az értékelés teljesítésé- nek átlagos időtartama, vagy tipikus időkerete, perc vagy óra Az értékelésre való hall- gatói felkészülés átlagos időtartama, óra önálló munkavégzés tá- mogatására, és a tanulási folyamat diagnosztikus értékelés (ellenőrző dolgozat) valamely tanulmányi cse- lekmény (tipikusan: labo- ratóriumi mérés, szóbeli vagy írásbeli vizsga) el- végzéséhez szükséges előzetes kompetenciák feltárása szintfelmérő ér- tékeléssel. Formája lehet jelenléti vagy távolléti di- gitális formában 2–10 perc 5 óra részteljesítmény értéke- lés: aktív részvétel a tanulmányi foglalkozá- sokon való rendszeres je- lenlétet és a hallgató aktív szellemi vagy gyakorlati hozzájárulását értékeli. Nem pusztán a fizikai je- lenlét, hanem az órai hoz- zászólás, feladatmegol- dásban való részvétel, kérdésekre adott vála- szok, csoportmunkában való aktív közreműködés képezi az értékelés alap- ját. 45 perc nem alkalmazható részteljesítmény értéke- lés: szóbeli beszámoló, prezentáció a hallgató által előre ki- dolgozott témakör szóbeli bemutatásán alapul, amelyhez gyakran digitá- lis prezentáció is kapcso- lódik (pl. PowerPoint, Prezi). A beszámoló lehet önálló kutatás, esettanul- mány, projektmunka vagy szakirodalmi feldol- gozás eredménye is. Az értékelés alapját a tar- talmi felkészültség, a kommunikációs készség, az előadásmód és az idő- kerethez való alkalmaz- kodás képezi. Tipikus for- mák: egyéni vagy csopor- tos prezentáció az óra ke- retében; 5-20 perc 2 óra részteljesítmény értéke- lés: laboratóriumi mérés egy gyakorlat-orientált oktatási és értékelési forma, amely során a hall- gató meghatározott mű- szaki, technológiai vagy 45-90 perc 2 óra 19 19 Értékelési módszer Módszertani leírás, tipi- kus megvalósítási mó- dok Az értékelés teljesítésé- nek átlagos időtartama, vagy tipikus időkerete, perc vagy óra Az értékelésre való hall- gatói felkészülés átlagos időtartama, óra természettudományos je- lenséget, folyamatot vizs- gál, adatokat gyűjt és ér- telmez. A mérési tevé- kenység során alkalma- zott eszközök, mérőrend- szerek és szoftverek keze- lése, valamint az adatok szakszerű feldolgozása és dokumentálása (mérési jegyzőkönyv elkészítése) képezi az értékelés alap- ját. A mérés történhet ön- állóan vagy mérőpárral, előre kiadott mérési út- mutató alapján. A mérést megelőzheti előkészítő teszt vagy szóbeli beugró, ami az előismeretek ellen- őrzését szolgálja. A mérés végén záró kérdések le- hetnek az elméleti háttér ellenőrzésére. 2.5.2. Szaknyelvi kompetenciák A BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSz) rendelkezik arról, hogy a hallgatónak mennyi idegen nyelvi kreditet kell teljesítenie a tanulmányai során, teljesítésének módja a TVSz keretein belül az alábbiak szerint történik: A képzés keretében legalább tizennyolc nyelvi kreditet szükséges megszerezni a vég- bizonyítvány kiállításához. A képzés során a kötelező tantárgyak teljesítésével össze- sen 28 nyelvi kredit gyűjthető. A tantervi táblázatban megtalálható az egyes tantárgyak teljesítéséhez rendelt nyelvi kredit értéke. A diplomamunka-készítés tantárgyak ide- gen nyelven is teljesíthetők, mely esetben a tantárgyak kreditjeivel megegyező számú nyelvi kreditet is gyűjt a hallgató. További nyelvtanulási, szaknyelvi kompetenciákat és nyelvi kredit szerzési lehetőségeket kínálnak a BME Idegen Nyelvi Központ kurzu- sai. A szaknyelvi követelmények teljesítettnek minősülnek, ha a hallgató egy idegen nyelv- ből legalább B2 szintű (középfokú) komplex nyelvvizsgával rendelkezik. 2.5.3. Szakmai gyakorlat 1. A szakmai gyakorlattal összefüggő követelmények a) előzetes feltételek (pl. megszerzett kredit, teljesített tantárgyak): nincsen 20 20 b) gyakorlóhellyel szembeni követelmények: A szakmai gyakorlóhelynek alkalmasnak kell lennie a szakmai gyakorlat céljainak megvalósítására. A szakmai gyakorlat belföldön vagy külföldön egyaránt teljesíthető. A szakmai gyakorlati hely lehet gazdasági társaság, kis-, közép- vagy nagy- vállalat, felsőoktatási intézmény, közoktatási intézmény, minisztérium, ön- kormányzat, egyéb kormányzati szerv, kamara, külföldi képviselet, nemzet- közi szervezet, kutatóintézet, non-profit szervezet stb., amennyiben az ott folyó tevékenység az adott szak képzési területének megfelel. A gyakorlóhely i. a hallgatót szakjának megfelelő szakterületen foglalkoztatja; ii. gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR3) szerinti C (Feldolgozóipar), G (Kereskedelem), J (Kiadói te- vékenység, műsorszolgáltatás, tartalomszolgáltatás és –terjesztés), K (Távközlés, számítógépes programozás, információtechnológiai szak- tanácsadás, számítástechnikai infrastruktúra és egyéb információs szolgáltatások), N (Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység), Q (Oktatás), S (Művészet, sport, szabadidő) csoportjába tartozó főtevé- kenységet végző gazdálkodó szervezet, iii. biztosítja a gyakorlat lebonyolításához szükséges helyet, eszközöket, valamint a szükséges szakmai felügyeletet, irányítást; iv. a hallgató részére foglalkoztatása megkezdése előtt munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást tart; v. a napi foglalkoztatás időtartama a 8 órát nem haladja meg – a gyakor- lóhely szokásaihoz igazodóan ettől eltérő munkaszervezést a hallga- tókkal előre kell egyeztetni; vi. a szakmai gyakorlat időtartamára a hallgatót díjazásban részesítheti. A hallgatók számára – a saját munkavállalóival azonos módon – biztosítja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben az egyes munkaterüle- tek vonatkozásában meghatározott védőeszközöket. A védőeszközöket a hallgatók jegyzék szerint veszik át, így azok rendeltetésszerű használata, tisztítása, valamint a gyakorlati képzés befejeztével az azokkal való elszámo- lás a hallgató kötelessége. A hallgatókat az Egyetem által elkészített tantervi követelményekkel és szakmai programokkal összhangban foglalkoztatja, a meghatározott felada- tok teljesítésében segíti. A szakmai gyakorlat végén a hallgató(k) tevékenységét – beleértve az eset- leges mulasztásokat is – írásban értékeli. Amennyiben a szakmai gyakorlat valamely okból megszakad, úgy a hallgató által teljesített időt igazolja és a 3 Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, lásd: https://www.ksh.hu/oszta- lyozasok_teaor25 21 21 szakmai gyakorlat megszakításának okát írásban, mind a szervező tanszék kijelölt kapcsolattartójával, mind a hallgatóval közli. A szakmai gyakorlat során a hallgató által elkövetett munkafegyelem sértés- ről a gyakorlóhely jegyzőkönyvet vesz fel és annak megküldésével haladék- talanul, írásban értesíti a BME Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatalát és a tanszéki felelőst. 2. A szakmai gyakorlat szervezése a) felelős szervezeti egység: Gép- és Terméktervezés Tanszék b) kapcsolattartás rendje: a felelős szervezeti egység szakmai gyakorlat felelős oktatójával elektronikus levelezés vagy személyes konzultáció útján 3. Beszámolási kötelezettség a) a beszámolóra vonatkozó tartalmi és formai előírások: A szakmai gyakorlat szervezésért felelős szervezeti egység honlapján köz- zétett sablon dokumentumot felhasználva 2-4 oldal terjedelmű írásos be- számoló elkészítése szükséges. A beszámoló nyelve azonos a képzés nyel- vével, függetlenül attól, hogy a hallgató a szakmai gyakorlatot milyen nyelvi környezetben teljesítette. A beszámolóval együtt a hallgató nyújtja be a szakmai gyakorlóhely által kitöltött és hitelesített teljesítési igazolást és értékelést. b) a beszámoló benyújtásának módja: a szakmai gyakorlat felelős oktatónak e- mailben elküldve c) a beszámoló benyújtásának határideje: a szorgalmi időszak utolsó napja 4. A szakmai gyakorlat értékelési módja és szempontjai a) a teljesítés feltételei: a gyakorlóhely által kiállított, hitelt érdemlő teljesítési igazolás a szakmai gyakorlat teljesítéséről, a hallgató munkájáról szóló érté- kelés benyújtása, valamint a hallgató által készített szakmai beszámoló le- adása. A szakmai gyakorlat időtartama négy hét (legalább 160 óra). Ameny- nyiben megállapítható, hogy a hallgató nem, vagy nem az előírtaknak meg- felelően teljesítette a szakmai gyakorlatát, akkor a szakmai gyakorlat nem kerül elfogadásra. b) az el nem fogadott beszámoló javítása: a pótlási időszak utolsó napjáig a szakmai gyakorlat felelős oktatótól kapott instrukciók szerint. c) az el nem fogadott gyakorlat ismételt teljesítése: az értékelést követő idő- szakban bármikor újra megkísérelhető a szakmai gyakorlat teljesítése. 5. Munkatapasztalat szakmai gyakorlatként történő elismerésére vonatkozó ren- delkezések: A hallgató jogosult a korábban szerzett munkatapasztalatát szakmai gyakorlat- ként történő elismerését kezdeményezni. Kérelmét és a kapcsolódó hitelt ér- demlő alátámasztó dokumentumokat a szakmai gyakorlatért felelős szervezeti egység szakmai gyakorlatért felelős oktatójának szükséges benyújtania. Az el- ismertetni kívánt munkatapasztalattal szemben elvárt követelmények: a) a munkatapasztalat összesített időtartama érje el a négy hetet (160 munka- órát) és 22 22 b) a hallgató munkaköri tevékenysége összeegyeztethető a szak képzési kime- neti követelményeivel. 6. Kiegészítő rendelkezések: A külföldön teljesített szakmai gyakorlatra vonatkozó specifikus követelmé- nyekről a 4.4. alfejezet rendelkezik.