Épületszerkezettan 1

A tantárgy célja az alábbi épületszerkezetek, szempontok, szabályok alapszintű megismerése: - az épületek legáltalánosabb falas, vázas és vegyes szerkezeti rendszerei; - a falak, födémek, áthidalások és lépcsők legfontosabb funkciói, az őket érő hatások, a velük szemben támasztott legfontosabb követelmények; - a fenti épületszerkezetek legáltalánosabb fajtái, komponensei, anyagai, elrendezései, működésük; - a felsorolt épületszerkezetek csoportosítása a rendeltetésük, épületen belüli helyzetük, felépítésük szerint; - a fenti épületszerkezetek alaprajzi és metszetbeli elrendezését befolyásoló legáltalánosabb épületgépészeti elemek (kémények, szellőzők, aknák) és szempontok; - a felsorolt épületszerkezetekre kerülő padlótípusok, ezek komponensei, legfontosabb tulajdonságai és alapvető kialakítási módjai; - a fenti épületszerkezetek kiválasztását, kialakítását, kapcsolatait befolyásoló legfontosabb épületfizikai, épületenergetikai, akusztikai szempontok és feladatok; - a felsorolt épületszerkezetek fejlődési irányai, fejlesztési törekvései; - a felsorolt épületszerkezetek legfontosabb tervezési, szerkezetválasztási, méretfelvételi, szerkesztési elvei, építészeti és épületszerkezeti lehetőségei, legáltalánosabb részletmegoldásai. A pallérterv fogalmának, a tervezés menetének bevezetése, a felsorolt épületszerkezetek legáltalánosabb kiválasztási, tervezési módszereinek, sajátos ábrázolási szabályainak, részletképzéseinek, a kulturált műszaki grafika alkalmazásával való dokumentálásának gyakorlása. A gyakorlatok célja a fenti ismeretek alkalmazásának gyakorlása, az alapvető készségek kialakítása, oktatói irányítással történő tantermi műhelygyakorlatokon és konzultációval segített, otthoni önálló munkával kidolgozandó féléves tervfeladatok által.

előadások jegyzetelésre alkalmas ábraanyaga; elektronikus segédanyagok a tárgy honlapján; Dr. Czeglédi–Dr. Dobszay–Laczkovics: Födémszerkezetek – tanszéki segédlet

a tantárgy mindenkor érvényes féléves Teams felülete

Az előadások látogatása kötelező, a jelenlét ellenőrzése az előadásokon alkalmankénti, szúrópróbaszerű szintfelmérő értékeléssel történik, mely a gyakorlatokon való folyamatos haladáshoz szükséges tudáselemek meglétét vizsgálja. Minősítése (megfelelt - nem felelt meg) az aláírás megszerzése szempontjából közömbös. Amennyiben a hallgató a jelenlét ellenőrzések szerint az összes előadás több mint 30 %-án nem volt jelen, akkor az aláírás megtagadható. A gyakorlaton való részvétel kötelező. Csak az adott alkalomra beütemezett tevékenységek aktív végzése minősül érdemi jelenlétnek, amit a gyakorlatvezető minden órán ellenőriz és feljegyez. A megengedett hiányzások számát a hatályos Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat korlátozza, túllépése az aláírás automatikus megtagadását vonja maga után. A távolmaradás miatt elmulasztott teljesítések nem pótolhatók, a hiányzások okát a Tanszék nem vizsgálja, igazolást nem fogad el. A gyakorlatokon való hatékony haladáshoz szükséges tudáselemek meglétének ellenőrzéséhez az előadásokon alkalmankénti, szúrópróbaszerű szintfelmérő értékelés, melynek minősítése (megfelelt - nem felelt meg) az aláírás megadásánál nincs figyelembe véve. Az aláírás megszerzésének szükséges és elégséges feltétele a részvételi követelmények mellett a féléves tervfeladatok mindegyikének legalább elégséges szintű teljesítése. Az évközbeni és a vizsgaeredményekről a hallgatók a Tanszék honlapján keresztül elérhető eredményközlő felületen tájékozódhatnak. A hallgató által szorgalmi feladatként beadott munkarészekre a feladatkiírásban rögzített értékű jutalompont illetve érdemjegy adható, mely a tantárgy féléves érdemjegy kialakításába számít bele. A jutalom mértéke feladatonként legfeljebb a féléves összeredmény 5%-a lehet, az összes jutalom a féléves összeredmény legfeljebb 10%-ban kerülhet beszámításra. A tantárgy érdemjegyét a féléves osztályzat és a sikeres vizsgán szerzett érdemjegy számtani átlaga adja a kerekítés szabályainak alkalmazásával. A hallgató szorgalmi időszakban mutatott teljesítménye alapján a tanszék megajánlott végosztályzatot ajánlhat, melynek hallgató általi elfogadása esetén mentesül a vizsga alól. Ennek általános szabályait és tantárgyspecifikus feltételeit a tanszék félévenként közzéteszi.

90; 85; 75; 65; 50; Elsősorban a tantárgy képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelésére szolgálnak, megjelenési formája az egyénileg (vagy a feladatkiírásban rögzített feltételek esetén team-munkában) tanórán kívül (jellemzően otthoni munkával) készített, de az ütemtervben rögzített időpontokban oktatói konzultációval segített és ellenőrzött rajzfeladat. A rajzfeladat tartalmi és formai követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős közösen, az adott félévi feladatkiírásban határozza meg. A szorgalmi időszakban végzett értékelések részaránya a féléves osztályzatban: 1. tervfeladat: 1/6 2. tervfeladat: 1/3 A féléves tervfeladat általában falas, ritkább esetben vázas vagy vegyes szerkezeti rendszerű többlakásos épület általános közbenső szintjének fal, födém- és lépcsőszerkezeteinek csökkentett tartalmú kiviteli terv szintű feldolgozása.; 1; 2; 50; A tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja. Részben a megszerzett (elméleti) tudáselemekre, részben a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba. Ennek során egy meghatározott épület, épületrész vagy alrendszer tervezési, szerkesztési feladatait kell megoldani. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős az ütemtervben határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő általában 90 perc. A szorgalmi időszakban végzett értékelések részaránya a féléves osztályzatban: 1. zárthelyi: 1/4 2. zárthelyi: 1/4; 2; 2; 50; 100; 50