Building Constructions 3

A tantárgy célja a homlokzati szerkezetek és nyílászárók átfogó ismertetése, a leggyakoribb megoldások, elvek, szerkesztési szabályok bemutatása és begyakorlása. Ennek részeként: - ajtók működési módjai, méretei; a járatos tokok és ajtólapok felépítésének elve, a leggyakoribbak példái; - az ajtók követelményrendszere és teljesítményjellemzői: külső, belső bejárati, és átlagos használatú belső ajtók; - ajtók tömítései és vasalatai, zárak, pánikzár; - különféle anyagú (fa, alu, acél, műanyag), nem szokványos működésű (pl. lengő, toló, harmonika) és nagy teljesítményű (pl. nedves téri, tűzgátló, nagy hanggátlású) ajtók jellemzői; - az ablakok követelményrendszere és teljesítményjellemzői, működési módjai, ablakok felépítése; - a védelmi síkok egyeztetése, a beépítés szerkezetei; vasalatok, nem fa anyagú és nem szokványos működésű ablakok; - a külső és belső nyílászáró szerkezetek megválasztásának szempontjai, betervezésük gyakorlása; - a benapozás és az árnyékolás fogalma, az árnyékolók fő típusai, szerkezeti kialakítási változatai; - az árnyékoló szerkezetek alkalmazásának, megválasztásának és (be)tervezésének legfontosabb szabályai, a különféle árnyékoló szerkezeti típusok megismerése; - különböző felépítésű homlokzatburkolatok áttekintése, jellemző szerkezeti rendszereinek ismertetése; - a homlokzati falszerkezetek felépítési lehetőségei: homogén, réteges, maghőszigetelt, átszellőztetett burkolattal ellátott külső térelhatároló falak; - az egyes burkolattal ellátott falszerkezetekben alkalmazott hőszigetelések megválasztása és alkalmazási szabályai; - a homlokzatburkolatokat érő hatások, az azokkal szemben támasztott követelmények, a burkolatok osztályozása, csoportosítása, általános réteg-felépítésük; - az átszellőztetett burkolatok vázszerkezetének rögzítési elvei és szabályai; - az átszellőztetett burkolatoknál alkalmazott légrések méretezése, a szellőző levegő mennyiségének biztosítása, a burkolóelemek - hézagképzései, a homlokzati tűzterjedés veszélyeinek és megelőzési lehetőségének tárgyalása; - a homlokzatburkolatok jellemző szerkezetcsatlakozási megoldásainak (lábazat, pozitív és negatív sarok, attika, mellvéd, stb.) ismertetése, elemzése és értékelése; - átszellőztetett és maghőszigetelt nehéz homlokzatburkolatok szerkesztési elvei, kapcsolatuk az épület teherhordó-, illetve kitöltő falszerkezeteihez, jellemző részletképzései; - a vakolt hőszigetelő rendszerek, mint homlokzatburkolatok fejlődésének áttekintése, alkotóelemeinek, rétegfelépítésének, rögzítési rendszerének és épületfizikai működésének elemzése, részletképzései (lábazat, sarokképzések, nyílásképzések, stb.); - a felsorolt homlokzatburkolatok és kiegészítő szerkezeteinek kiválasztását, kialakítását, kapcsolatait befolyásoló legfontosabb épületfizikai, épületenergetikai, hangszigetelési szempontok áttekintése és elemzése, tervezési elvei; - a homlokzatburkolatok fejlődési irányai, fejlesztési törekvések, várható tendenciák áttekintése; - a felsorolt szerkezetek szerepe a zaj elleni védelemben, a szerkezetek léghanggátlási tulajdonságait befolyásoló tényezőknek és a beépítés kérdéseinek összefoglalása, s ezekben az akusztikai laboratórium feladatának ismertetése. A gyakorlatok célja a fenti ismeretek alkalmazásának gyakorlása, az alapvető készségek kialakítása, oktatói irányítással történő helyszíni műhelygyakorlatokon és konzultációval segített, otthoni önálló munkával kidolgozandó féléves tervfeladatok által. Az adott félévi ütemtervtől függően opcionálisan szervezett akusztikai laborlátogatás bemutatja a homlokzati szerkezetek akusztikai teljesítményének mérését, jellemzését, szemlélteti a labor munkáját.

Dr. Becker Gábor, Dr. Preisich Katalin: Homlokzatburkolatok, nyílászáró szerkezetek; előadások jegyzetelésre alkalmas ábraanyaga; a nagyobb szerkezetgyártók elektronikus segédanyagai, katalógusai a gyártók honlapján

a tantárgy mindenkor érvényes féléves Teams felülete

Az előadások látogatása kötelező, a jelenlét ellenőrzése az előadásokon alkalmankénti, szúrópróbaszerű szintfelmérő értékeléssel történik, mely a gyakorlatokon való folyamatos haladáshoz szükséges tudáselemek meglétét vizsgálja. Minősítése (megfelelt - nem felelt meg) az aláírás megszerzése szempontjából közömbös. Amennyiben a hallgató a jelenlét ellenőrzések szerint az összes előadás több mint 30 %-án nem volt jelen, akkor az aláírás megtagadható. A gyakorlaton való részvétel kötelező. Csak az adott alkalomra beütemezett tevékenységek aktív végzése minősül érdemi jelenlétnek, amit a gyakorlatvezető minden órán ellenőriz és feljegyez. A megengedett hiányzások számát a hatályos Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat korlátozza, túllépése az aláírás automatikus megtagadását vonja maga után. A távolmaradás miatt elmulasztott teljesítések nem pótolhatók, a hiányzások okát a Tanszék nem vizsgálja, igazolást nem fogad el. A gyakorlatokon való hatékony haladáshoz szükséges tudáselemek meglétének ellenőrzéséhez az előadásokon alkalmankénti, szúrópróbaszerű szintfelmérő értékelés, melynek minősítése (megfelelt - nem felelt meg) az aláírás megadásánál nincs figyelembe véve. Az aláírás megszerzésének szükséges és elégséges feltétele a részvételi követelmények mellett a féléves tervfeladatok mindegyikének legalább elégséges szintű teljesítése. Az évközbeni és a vizsgaeredményekről a hallgatók a Tanszék honlapján keresztül elérhető eredményközlő felületen tájékozódhatnak. A hallgató által szorgalmi feladatként beadott munkarészekre a feladatkiírásban rögzített értékű jutalompont illetve érdemjegy adható, mely a tantárgy féléves érdemjegy kialakításába számít bele. A jutalom mértéke feladatonként legfeljebb a féléves összeredmény 5%-a lehet, az összes jutalom a féléves összeredmény legfeljebb 10%-ban kerülhet beszámításra. A tantárgy érdemjegyét a féléves osztályzat és a sikeres vizsgán szerzett érdemjegy számtani átlaga adja a kerekítés szabályainak alkalmazásával. A hallgató szorgalmi időszakban mutatott teljesítménye alapján a tanszék megajánlott végosztályzatot ajánlhat, melynek hallgató általi elfogadása esetén mentesül a vizsga alól. Ennek általános szabályait és tantárgyspecifikus feltételeit a tanszék félévenként közzéteszi.

90; 85; 75; 65; 50; Elsősorban a tantárgy képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelésére szolgálnak, megjelenési formája az egyénileg (vagy a feladatkiírásban rögzített feltételek esetén team-munkában) tanórán kívül (jellemzően otthoni munkával) készített, de az ütemtervben rögzített időpontokban oktatói konzultációval segített és ellenőrzött rajzfeladat. A rajzfeladat tartalmi és formai követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős közösen, az adott félévi feladatkiírásban határozza meg. A szorgalmi időszakban végzett értékelések részaránya a féléves osztályzatban: 1. tervfeladat: 1/6 2. tervfeladat: 1/3 A féléves tervfeladatok általában hagyományos, magastetős többlakásos lakó vagy kis középület homlokzatburkolati és nyílászáró szerkezeti részleges kiviteli terv szintű feldolgozására, közérthető és kulturált dokumentálására irányulnak.; 1; 2; 50; A tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja. Részben a megszerzett (elméleti) tudáselemekre, részben a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba. Ennek során egy meghatározott épület, épületrész vagy alrendszer tervezési, szerkesztési feladatait kell megoldani. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős az ütemtervben határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő általában 90 perc. A szorgalmi időszakban végzett értékelések részaránya a féléves osztályzatban: 1. zárthelyi: 1/4 2. zárthelyi: 1/4; 2; 2; 50; 100; 50