Épületszerkezettan 4

A tantárgy célja a tematikában felsorolt szakipari szerkezetek, azok leggyakoribb fajtáinak, működésének, részletképzéseinek, tervezési elveinek, változatainak ismertetése, kiválasztásuk, alkalmazásuk gyakorlása, fontosabb szerkesztési és ábrázolási szabályainak bemutatása. Ennek legfontosabb fejezetei: - a zárófödémeken kialakított nem járható lapostetők fejlődéstörténete, általános rétegrendi változatai, részletképzési lehetőségei, épületfizikai problémái, szerkesztési alapelveinek (vízgyűjtő területek nagysága, geometriája, lejtések, méretkoordináció, rétegvastagság, kiosztás stb.) értelmezése, összefüggéseinek feltárása, a szigetelési módok ismertetése (a hagyományos és a jelenleg alkalmazott szigetelési eljárások, lemezes, bevonati, stb.), az alkalmazott anyagok és azok jellemző tulajdonságai, hasznosított tetők, teraszok, járműforgalomra alkalmas és növényzettel telepített tetők; - használati és üzemi víz elleni szigetelések; - térelválasztás, a leggyakoribb szerelt belső térhatároló és téralakító szerkezetek fajtái, felépítése, működése (válaszfalak, álmennyezetek, előtétszerkezetek) kötött rétegrendi termékpalettáinak alkalmazási, kiválasztási szempontjai (pl. adott rendeltetéshez előírt teljesítőképesség), külön hangsúlyt helyezve az akusztikai jellemzők értékelésére; - a leggyakoribb padlószerkezetek (pl. használati víz ellen szigetelt, fűtött aljzat, sportpadló), belső burkolatok, felületképzések szerkezeti rendszereinek elemzése, rétegrendi felépítés és funkció szerinti csoportosításban; - a felsorolt szerkezeteket érő legfontosabb hatások, a különböző rétegfelépítésekkel és az egyes szerkezeti elemekkel szemben támasztott követelmények, az alkalmazható anyagok és azok épületfizikai viselkedésének tárgyalása; - a felsorolt szerkezetek akusztikai szerepe, jellemzői, a zaj elleni védelem leggyakoribb követelményei és épületszerkezeti eszközei, belső terek akusztikai komfortja, az akusztikai laboratórium jelentősége. A gyakorlatok célja a felsorolt épületszerkezetek legáltalánosabb kiválasztási, tervezési módszereinek, sajátos ábrázolási szabályainak, részletképzéseinek, a kulturált műszaki grafika alkalmazásának, dokumentálásának gyakorlása, az erre vonatkozó készségek fejlesztése oktatói irányítással történő helyszíni műhelygyakorlatokon és konzultációval segített, otthoni önálló munkával kidolgozandó féléves tervfeladatok által. Az adott félévi ütemtervtől függően opcionálisan szervezett akusztikai laborlátogatás bemutatja a belső téralakító szerkezetek akusztikai teljesítményének mérését, jellemzését, szemlélteti a labor munkáját.

Az előadások jegyzetelésre alkalmas ábraanyagai; Juharyné dr Koronkay Andrea, Horváth Sándor, Dr. Preisich Katalin: Tetőszigetelés, belső térképző szerkezetek (HEFOP-jegyzet); Pataky Rita: Padlószerkezetek (TÁMOP-jegyzet)

a tantárgy mindenkor érvényes féléves Teams felülete

Az előadások látogatása kötelező, a jelenlét ellenőrzése az előadásokon alkalmankénti, szúrópróbaszerű szintfelmérő értékeléssel történik, mely a gyakorlatokon való folyamatos haladáshoz szükséges tudáselemek meglétét vizsgálja. Minősítése (megfelelt - nem felelt meg) az aláírás megszerzése szempontjából közömbös. Amennyiben a hallgató a jelenlét ellenőrzések szerint az összes előadás több mint 30 %-án nem volt jelen, akkor az aláírás megtagadható. A gyakorlaton való részvétel kötelező. Csak az adott alkalomra beütemezett tevékenységek aktív végzése minősül érdemi jelenlétnek, amit a gyakorlatvezető minden órán ellenőriz és feljegyez. A megengedett hiányzások számát a hatályos Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat korlátozza, túllépése az aláírás automatikus megtagadását vonja maga után. A távolmaradás miatt elmulasztott teljesítések nem pótolhatók, a hiányzások okát a Tanszék nem vizsgálja, igazolást nem fogad el. A gyakorlatokon való hatékony haladáshoz szükséges tudáselemek meglétének ellenőrzéséhez az előadásokon alkalmankénti, szúrópróbaszerű szintfelmérő értékelés, melynek minősítése (megfelelt - nem felelt meg) az aláírás megadásánál nincs figyelembe véve. Az aláírás megszerzésének szükséges és elégséges feltétele a részvételi követelmények mellett a féléves tervfeladatok mindegyikének legalább elégséges szintű teljesítése. Az évközbeni és a vizsgaeredményekről a hallgatók a Tanszék honlapján keresztül elérhető eredményközlő felületen tájékozódhatnak. A hallgató által szorgalmi feladatként beadott munkarészekre a feladatkiírásban rögzített értékű jutalompont illetve érdemjegy adható, mely a tantárgy féléves érdemjegy kialakításába számít bele. A jutalom mértéke feladatonként legfeljebb a féléves összeredmény 5%-a lehet, az összes jutalom a féléves összeredmény legfeljebb 10%-ban kerülhet beszámításra. A tantárgy érdemjegyét a féléves osztályzat és a sikeres vizsgán szerzett érdemjegy számtani átlaga adja a kerekítés szabályainak alkalmazásával. A hallgató szorgalmi időszakban mutatott teljesítménye alapján a tanszék megajánlott végosztályzatot ajánlhat, melynek hallgató általi elfogadása esetén mentesül a vizsga alól. Ennek általános szabályait és tantárgyspecifikus feltételeit a tanszék félévenként közzéteszi.

90; 85; 75; 65; 50; Elsősorban a tantárgy képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelésére szolgálnak, megjelenési formája az egyénileg (vagy a feladatkiírásban rögzített feltételek esetén team-munkában) tanórán kívül (jellemzően otthoni munkával) készített, de az ütemtervben rögzített időpontokban oktatói konzultációval segített és ellenőrzött rajzfeladat. A rajzfeladat tartalmi és formai követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős közösen, az adott félévi feladatkiírásban határozza meg. A szorgalmi időszakban végzett értékelések részaránya a féléves osztályzatban: 1. tervfeladat: 1/4 2. tervfeladat: 1/4 A féléves tervfeladatok általában hagyományos szerkezetű többlakásos lakó- vagy kis középület csökkentett tartalmú kiviteli terv szintű feldolgozására irányulnak.; 1; 2; 50; A tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja. Részben a megszerzett (elméleti) tudáselemekre, részben a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba. Ennek során egy meghatározott épület, épületrész vagy alrendszer tervezési, szerkesztési feladatait kell megoldani. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős az ütemtervben határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő általában 90 perc. A szorgalmi időszakban végzett értékelések részaránya a féléves osztályzatban: 1. zárthelyi: 1/4 2. zárthelyi: 1/4; 2; 2; 50; 100; 50