Building Constructions 6 K

A tantárgy célja az alapszigorlatot megelőző enciklopédikus és működésorientált épületszerkezeti ismeretekre alapozó magasabb szintű szerkezetválasztási, követelmény- és teljesítménycentrikus épületszerkezeti gondolkodás és az alkotó jellegű adaptációs készség fejlesztése elsősorban nagyobb léptékű, köz- illetve lakó jellegű épületek részleges kidolgozásán keresztül. Ezzel összefüggésben az egyes építésmódok jellegzetességeinek feltárása, az adekvát szerkezeti alrendszerekkel és részletmegoldásokkal egyidejűleg indokolt, és a vizsgált épülettípusokra vonatkozó követelményrendszer önálló felállítása, annak egyes elemekre lebontott dokumentálása is elsajátítható. A tantárgy az akusztikai, tűzvédelmi, épületfizikai elvek tervezési gyakorlatban való alkalmazását is fejleszti a komplex, korszerű, valósághű feladatok végrehajtása által. Mindezeken belül a tantárgy ismereteket ad át, képességeket fejleszt az alábbi résztémákban: - a rendszerelvű, iparosított építés fejlődése; - a teljesítményelvű épületszerkezeti tervezés leggyakoribb elemei (építési rendszer és alrendszerek fogalma, az épületszerkezeti tervezés folyamata, követelmények meghatározása és dokumentálása, műszaki specifikáció); - a falazott építésmód és fontosabb alrendszerei (a falazott építésmódok komplex értékelése, követelmények és tervezési szempontok, alrendszerek és szakipari részletek); - az öntöttfalas építésmódok áttekintése és fontosabb alrendszereik (öntött vasbeton falas építésmódok kialakulása és mai alkalmazása, a zsaluelemes és maghőszigeteléses építésmódok, alrendszerek és szakipari részletek); -a monolit vasbeton vázas építésmód áttekintése és fontosabb alrendszerei (kialakulása és fejlődése, tervezési szempontjai, alapozás, merevítés, a váz elrendezése és dokumentálása, külső fal, lépcső, és tető alrendszerek, kapcsolatok, szakipari részletei); - a legáltalánosabb üvegezett külső térelhatárolások, függönyfalak, üvegfalak áttekintése (függönyfalak fajtái, szerkesztési alapelvek és jellemző részletek, energetikai és akusztikai teljesítmény, nagyfesztávú üvegfelületek); - a homlokzatok teljesítményelvű tervezési elveinek, módszereinek megismerése (nyílászárók beépítésének komplex értékelése, tervezési szempontjai, a homlokzatok akusztikai és épületfizikai teljesítménye és eszközei); - az egyes építésmódok eltérő tűzvédelmi jellegzetességeinek áttekintése, az épületek tűzterjedés elleni védelmének legáltalánosabb eszközei (az épületek osztályba sorolása és szakaszolása, homlokzatok, tetők tűzterjedés elleni védelme); - a középületek legfontosabb épületszerkezeti alrendszereinek áttekintése, és ezek leggyakoribb tervezési elvei, módszerei (paraméter specifikus, teljesítményelvű tervezés, a belső komfort és egyéb követelmények felállítása, rétegrendek tervezése, szerkezeti kapcsolatok, belső burkolatok kiválasztása, bevonatok, korrózióvédelem, belső szigetelések, álmennyezetek, kiegészítők); - az épületszerkezeti tervezés társszakmákkal való kapcsolatának megismerése (üzemeltetés és karbantartás, világítás, épületfelügyelet és automatizálás, villámvédelem, a gépészeti rendszerek és a szerkezet összehangolása, vezetékezés és takarások, hely- és kapcsolatigények). - a megismert szerkezetválasztási, előkészítési és döntési módszerek alapszintű alkalmazásának gyakorlása (építésmód megválasztása, szerkezeti váz célszerű elrendezése, közelítő méretfelvétele, kapcsolatok, részletmegoldások, a külső térelhatároló szerkezetek megválasztása, csoportosítása és komplex értékelése hő-, pára-, akusztikai és tűzvédelmi szempontok figyelembevételével); - a tervezés során figyelembe veendő épületszerkezeti követelményrendszer, a legfontosabb szempontok összeállítása, az ennek alapján megtervezett szerkezetek közérthető, kulturált és arányos részletezettségű dokumentálása; - egymásnak ellentmondó szempontok esetén az összefüggések, problémák felismerése, az egyes megoldásokkal járó előnyök és hátrányok objektív bemutatására, mérlegelésére, az ezt figyelembe vevő koncepcióalkotásra, és az optimum keresésére, az esztétikai, funkcionális és műszaki elvárások alapszintű összehangolására való képességek fejlesztése; - a csoportban végzendő feladatok során hatékony együttműködés gyakorlása; - az épületszerkezeti tervezés folyamatának, egyes részei legfontosabb tartalmi és formai jellegzetességeinek megismerése, - a kiviteli terv fogalmának, részletezettségének leggyakoribb ábrázolási szabályainak, részletképzéseinek, a kulturált műszaki grafika alkalmazásának, dokumentálásának gyakorlása, az ezzel kapcsolatos készségek fejlesztése az oktatói irányítással történő tantermi műhelygyakorlatokon és konzultációval segített, otthoni önálló munkával kidolgozandó tervfeladatok által; - a tervfeladat jellemzően nagyobb méretű, összetettebb, vázas vagy öntöttfalas rendszerrel megoldható konkrét valós építészeti alkotás, köz- vagy lakó jellegű épület épületszerkezeti követelményrendszerének, szerkezeti rendszerének megválasztása és csökkentett tartalmú kiviteli terv szintű feldolgozása.

dr. Pattantyús Á-Á.: Építési módok - szerkezeti rendszerek (jegyzet, a szerző magánkiadása, Budapest 2005. ISBN 963-06-0323-3, letölthető a tanszéki honlapról; az előadások jegyzetelésre alkalmas ábraanyagai (letölthető a tanszéki honlapról); tervezési segédletek (letölthető a tanszéki honlapról)

http://www.epszerk.bme.hu/index.php?id=C605

Az előadások látogatása kötelező, a jelenlét ellenőrzése az előadásokon alkalmankénti, szúrópróbaszerű szintfelmérő értékeléssel történik, mely a gyakorlatokon való folyamatos haladáshoz szükséges tudáselemek meglétét vizsgálja. Minősítése (megfelelt - nem felelt meg) az aláírás megszerzése szempontjából közömbös. Amennyiben a hallgató a jelenlét ellenőrzések szerint az összes előadás több mint 30 %-án nem volt jelen, akkor az aláírás megtagadható. A gyakorlaton való részvétel kötelező. Csak az adott alkalomra beütemezett tevékenységek aktív végzése minősül érdemi jelenlétnek, amit a gyakorlatvezető minden órán ellenőriz és feljegyez. A megengedett hiányzások számát a hatályos Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat korlátozza, túllépése az aláírás automatikus megtagadását vonja maga után. A távolmaradás miatt elmulasztott teljesítések nem pótolhatók, a hiányzások okát a Tanszék nem vizsgálja, igazolást nem fogad el. A gyakorlatokon való hatékony haladáshoz szükséges tudáselemek meglétének ellenőrzéséhez az előadásokon alkalmankénti, szúrópróbaszerű szintfelmérő értékelés, melynek minősítése (megfelelt - nem felelt meg) az aláírás megadásánál nincs figyelembe véve. Az aláírás megszerzésének feltétele a részvételi követelmények teljesítése mellett a szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések mindegyikének legalább 50%-os teljesítése. A hallgatók a szorgalmi- és vizsgaidőszakban szerzett eredményeikről a Tanszék honlapján elérhető „Eredmények” menüpontban tájékozódhatnak. A műhelygyakorlatokon a hallgató által szorgalmi feladatként beadott szerkesztési feladatokra a feladatkiírásban rögzített értékű jutalompont vagy érdemjegy adható, mely a tantárgy félévvégi érdemjegy kialakításába számít bele. A jutalompont mértéke műhelyfeladatonként legfeljebb a félév során elérhető összeredmény legfeljebb 5%-a lehet, az összes jutalompont a félév során elérhető összeredmény legfeljebb 10%-ban kerülhet beszámításra. A tantárgy érdemjegyét a szorgalmi időszakban a jutalompontokkal vagy -osztályzattal módosított és a sikeres vizsgán szerzett osztályzat átlaga vagy a részpontszámok összegzése alapján kell kiszámítani. A szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések és a vizsga, mint összegző tanulmányi teljesítményértékelés aránya 50-50%. A hallgató szorgalmi időszakban mutatott teljesítménye alapján a tanszék megajánlott végosztályzatot ajánlhat, melynek hallgató általi elfogadása esetén mentesül a vizsga alól. Ennek általános szabályait és tantárgyspecifikus feltételeit a tanszék félévenként közzéteszi.

90; 85; 75; 65; 50; Elsősorban a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. Megjelenésének formája a tanórán kívül (jellemzően otthoni munkával) készített, de az ütemtervben rögzített időpontokban oktatói konzultációval segített és ellenőrzött tervfeladat (melynek része lehet modellezés is). A tervfeladat a feladatkiírásban rögzített feltételek mellett egyénileg vagy 2-3 fős csoportban készíthető. A tervfeladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős együttesen határozzák meg a feladatkiírásban. A félév folyamán az ütemtervben meghatározott számú tervfeladat elkészítés szükséges (2 db). A szorgalmi időszakban végzett értékelések részaránya a féléves osztályzatban: 1. tervfeladat: 1/3 2. tervfeladat: 2/3; 1; 2; 50; A tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A zárthelyi dolgozat kisebb részben a megszerzett (elméleti) tudáselemekre ("kiskérdések"), nagyobbrészt a megszerzett ismeretek alkalmazására ("tervezési-szerkesztési feladat≡nagyfeladat") fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba. A tervezési-szerkesztési feladat során egy meghatározott épület, épületrész vagy alrendszer tervezési, szerkesztési feladatait (segédanyagok felhasználása nélkül) kell megoldani. Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgyfelelős az előadókkal és az évfolyamfelelőssel egyetértésben határozza meg. A félév folyamán az ütemtervben meghatározott számú zárthelyi dolgozat megírása szükséges (1 db). A rendelkezésre álló munkaidő 90 perc. A „Kiskérdéseket” pontozással, míg a „Nagyfeladatot” pontozással vagy pontozásra váltott ötfokozatú skálán (osztályozás) értékeljük.; 2; 1; 50; 50; 50; 50