Building Constructions 7

A tantárgy célja a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés stratégiáját prioritásként szem előtt tartó építési-tervezési módszerek ismertetése és ezek érvényesítési lehetőségének bemutatása. A tantárgy tudatosítani kívánja a hallgatókban, hogy a napjainkban már számos jelét mutató társadalmi, ökológiai és energiaválság Közép-Európát is rákényszeríti a fenntarthatóság követelményeinek figyelembevételére. Ennek érdekében a tantárgy ismereteket ad át, képességeket fejleszt az alábbi résztémákban: - a környezettudatos szerkezettervezés általánosan használt fogalom- és eszközrendszerének áttekintése, ennek globális társadalmi - gazdasági - gondolkodásbeli hátterére való kitekintéssel, - "alternatív" szerkezetek és építési technikák (föld- és vályogépítés, szalmabála építés, növényzet alkalmazása), a műszaki és ökológiai épületfelújítás szempontjai, életciklusszempontú értékelés, - az épületek megtartásának érvrendszere és lehetősége, a meglévő épületállomány döntő hányadát kitevő, ~ 1800-1990 közötti épületek leginkább jellemző szerkezeteinek áttekintése, bemutatva a rekonstrukciós tervezések kapcsán előforduló főbb épületszerkezeti – műszaki feladatokat, azok leginkább járatos megoldási lehetőségeit, - falakban, födémekben létesülő utólagos kiváltások lehetséges technológiai megoldásai, a meglévő tetőterek hasznosításának problémái, lehetséges megoldásai, utólagos tetőtérbeépítés, szintráépítés kérdései, - az épületdiagnosztika eszközrendszere, az utólagos nedvességvédelem főbb műszaki megoldási lehetőségei, az épületek energetikai korszerűsítésének eszköztára (utólagos hővédelem, nyílászárók felújítása, télikertek kialakításának módjai, stb.), - a meglévő épületeken végrehajtandó beavatkozások a tárgy szemléletéből adódóan minden esetben az ökológiai összefüggésekkel együtt, a fenntarthatósági szempontok általi megvilágításban kerülnek bemutatásra, - a tárgy foglalkozik az épületfelújítások akusztikai és tűzvédelmi kérdésköreivel, a zöldhom- lokzatok lehetséges kialakítási változataival és alternatív épületgépészeti megoldásokkal is, - a megismert anyagok, szerkezetek és módszerek alkalmazásának gyakorlása (környezettudatos építésmód és szerkezethasználat kiválasztása, épületek rekonstrukciójával kapcsolatos műszaki feladatok), a tervezés során figyelembe veendő ökologikus szempontrendszer összeállítása, az ennek alapján megtervezett szerkezetek közérthető, kulturált és arányos részletezettségű dokumentálása, - egymásnak ellentmondó szempontok esetén az összefüggések, problémák felismerése, az egyes megoldásokkal járó előnyök és hátrányok objektív bemutatására, mérlegelésére, az ezt figyelembe vevő koncepcióalkotásra, és az optimum keresésére, az esztétikai, funkcionális és műszaki elvárások összehangolására való képességek fejlesztése, - a csoportban végzendő feladatok során munkamegosztás és hatékonyan együttdolgozás gyakorlása. - a rekonstrukciós tervek jellegezetsségeinek, részletképzéseinek, a kulturált műszaki grafika alkalmazásának, dokumentálásának gyakorlása, az ezzel kapcsolatos készségek fejlesztése, oktatói irányítással történő tantermi műhelygyakorlatokon és konzultációval segített, otthoni önálló munkával kidolgozandó féléves tervfeladatok által. A féléves tervfeladat általában kisebb méretű, kifejezetten környezettudatos személeletű lakóépület vagy meglévő épület megtartásával és környezettudatos személetű átalakításával összefüggő konkrét, valós építészeti feladat részleges kiviteli terv szintű feldolgozása által.

Dr. Kakasy László-Laczkovics János: Erkélyek, függőfolyosók és felújításuk http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0075_erkely_HUN/adatok.html; Alacsony energiájú épületek és passzívházak szerkezetei (tanszéki honlapról letölthető: http://epszerk.bme.hu/docs/passziv_magyar.pdf); jegyzetelhető előadás diasor-kivonatok és tervezési segédletek (letölthető a tanszéki honlapról).

http://www.epszerk.bme.hu/index.php?id=C0108

Az előadások látogatása kötelező, a jelenlét ellenőrzése az előadásokon alkalmankénti, szúrópróbaszerű szintfelmérő értékeléssel történik, mely a gyakorlatokon való folyamatos haladáshoz szükséges tudáselemek meglétét vizsgálja. Minősítése (megfelelt - nem felelt meg) az aláírás megszerzése szempontjából közömbös. Amennyiben a hallgató a jelenlét ellenőrzések szerint az összes előadás több mint 30 %-án nem volt jelen, akkor az aláírás megtagadható. A gyakorlaton való részvétel kötelező. Csak az adott alkalomra beütemezett tevékenységek aktív végzése minősül érdemi jelenlétnek, amit a gyakorlatvezető minden órán ellenőriz és feljegyez. A megengedett hiányzások számát a hatályos Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat korlátozza, túllépése az aláírás automatikus megtagadását vonja maga után. A távolmaradás miatt elmulasztott teljesítések nem pótolhatók, a hiányzások okát a Tanszék nem vizsgálja, igazolást nem fogad el. A gyakorlatokon való hatékony haladáshoz szükséges tudáselemek meglétének ellenőrzéséhez az előadásokon alkalmankénti, szúrópróbaszerű szintfelmérő értékelés, melynek minősítése (megfelelt - nem felelt meg) az aláírás megadásánál nincs figyelembe véve. Az aláírás megszerzésének feltétele a részvételi követelmények teljesítése mellett a szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések mindegyikének legalább 50%-os teljesítése. Az évközbeni és a vizsgaeredményekről a hallgatók a Tanszék honlapján elérhető Eredmények menüpontban tájékozódhatnak. A műhelygyakorlatokon a hallgató által szorgalmi feladatként beadott szerkesztési feladatokra a feladatkiírásban rögzített értékű jutalompont vagy érdemjegy adható, mely a tantárgy félévvégi érdemjegy kialakításába számít bele. A jutalompont mértéke műhelyfeladatonként legfeljebb a félév során elérhető összeredmény legfeljebb 5%-a lehet, az összes jutalompont a félév során elérhető összeredmény legfeljebb 10%-ban kerülhet beszámításra. A tantárgy érdemjegyét a szorgalmi időszakban a jutalompontokkal vagy -osztályzattal módosított és a sikeres vizsgán szerzett osztályzat átlaga vagy a részpontszámok összegzése alapján kell kiszámítani. A szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések és a vizsga, mint összegző tanulmányi teljesítményértékelés aránya 50-50%. A hallgató szorgalmi időszakban mutatott teljesítménye alapján a tanszék megajánlott végosztályzatot ajánlhat, melynek hallgató általi elfogadása esetén mentesül a vizsga alól. Ennek általános szabályait és tantárgyspecifikus feltételeit a tanszék félévenként közzéteszi.

90; 85; 75; 65; 50; Elsősorban a tantárgy képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelésére szolgálnak, megjelenési formája az egyénileg (vagy a feladatkiírásban rögzített feltételek esetén team-munkában) tanórán kívül (jellemzően otthoni munkával) készített, de az ütemtervben rögzített időpontokban oktatói konzultációval segített és ellenőrzött rajzfeladat. A rajzfeladat tartalmi és formai követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős közösen, az adott félévi feladatkiírásban határozza meg. A szorgalmi időszakban végzett értékelések részaránya a féléves osztályzatban: 1. részfeladat: 1/3 2. részfeladat: 2/3; 1; 1; 50; A tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja. Kisebb részben a megszerzett (elméleti) tudáselemekre ("kiskérdések"), nagyobbrészt a megszerzett ismeretek alkalmazására ("tervezési-szerkesztési feladat") fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba. Ennek során egy meghatározott épület, épületrész vagy alrendszer tervezési, szerkesztési feladatait kell megoldani (segédanyagok felhasználása nélkül). Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős az ütemtervben határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő általában 90 perc.; 2; 1; 50; 100; 50