Design Methodology of Building Constructions (Building Constructions 10)

A tantárgy célja az épületszerkezeti tervezés elméleti alapjainak megerősítése, a korábbi tantárgyakban megismert eszközök és eljárások rendszerbe állítása, magasabb szintű szerkezetválasztási, követelmény- és teljesítménycentrikus épületszerkezeti gondolkodás és az alkotó jellegű adaptációs készség fejlesztése elsősorban kortárs, nemzetközileg elismert nagyobb léptékű, középületek részleges kidolgozásán keresztül. Mindezeken belül a tantárgy ismereteket ad át, képességeket fejleszt az alábbi résztémákban: - az épületszerkezeti tervezés folyamatának, egyes részei legfontosabb tartalmi és formai jellegzetességeinek megismerése, - a rendszerelvű, iparosított építés fejlődése, a teljesítményelvű épületszerkezeti tervezés elemei (építési rendszer és alrendszerek fogalma, az épületszerkezeti tervezés folyamata, követelmények meghatározása és dokumentálása, műszaki specifikáció); - problématérkép készítése, egymásnak ellentmondó szempontok esetén az összefüggések felismerése, az egyes megoldásokkal járó előnyök és hátrányok objektív mérlegelésére, az ezt figyelembe vevő koncepcióalkotásra, és az optimum keresésére, az esztétikai, funkcionális és műszaki elvárások alapszintű összehangolására való képességek fejlesztése; - az épületszerkezeti funkció fogalma, a tervezési program, a hatás, igénybevétel, követelményrendszer tisztázása, egyes épületszerkezeti alrendszerek jellemző funkciói - az épületeket érő hatások következtében létrejövő működési folyamatok megértése, az egyes műszaki megoldások és eljárások működési logikája, az épületszerkezeti tervezési eszközök, meglévő analógiák, mintázatok alkalmazása, - az épületszerkezeti morfológia, a formális épületszerkezeti nyelv fogalma, BIM, - az egyes tiszta és hibrid építési módok belső logikájának megértése, adekvát alrendszerei, szakipari részletképzése - a kortárs építészet jellemző törekvései, műszaki eszköztárának fejlődése, megoldásainak változása - az egyes építésmódok eltérő tűzvédelmi, akusztikai, épületfizikai, építészeti ökológiai jellegzetességeinek áttekintése, a komfortra való tervezés fogalma és épületszerkezeti eszközei - az épületszerkezeti tervezés társszakmákkal való kapcsolatának megismerése (üzemeltetés és karbantartás, világítás, épületfelügyelet és automatizálás, villámvédelem, a gépészeti rendszerek és a szerkezet összehangolása, vezetékezés és takarások, hely- és kapcsolatigények). - a félév során elkészítendő gyakorlati tervezési feladatban a koncipiálás, a megismert szerkezetválasztási, döntési, tervezési módszerek alkalmazásának gyakorlása (építésmód megválasztása, szerkezeti váz célszerű elrendezése, közelítő méretfelvétele, kapcsolatok, részletmegoldások, a külső térelhatároló szerkezetek megválasztása, csoportosítása és komplex értékelése hő-, pára-, akusztikai és tűzvédelmi szempontok figyelembe vételével) valós, reális, minőségi kortárs építészeti példákon keresztül. - a csoportban végzendő feladatok során hatékony együttműködés gyakorlása

dr. Pattantyús Á-Á.: Építési módok - szerkezeti rendszerek (jegyzet, a szerző magánkiadása, Budapest 2005. ISBN 963-06-0323-3, letölthető a tanszéki honlapról; az előadások jegyzetelésre alkalmas ábraanyagai (letölthető a tanszéki honlapról); tervezési segédletek (letölthető a tanszéki honlapról)

a tantárgy mindenkor érvényes féléves Teams felülete

Az előadások látogatása kötelező, a jelenlét ellenőrzése az előadásokon alkalmankénti, szúrópróbaszerű szintfelmérő értékeléssel történik, mely a gyakorlatokon való folyamatos haladáshoz szükséges tudáselemek meglétét vizsgálja. Minősítése (megfelelt - nem felelt meg) az aláírás megszerzése szempontjából közömbös. Amennyiben a hallgató a jelenlét ellenőrzések szerint az összes előadás több mint 30 %-án nem volt jelen, akkor az aláírás megtagadható. A gyakorlaton való részvétel kötelező. Csak az adott alkalomra beütemezett tevékenységek aktív végzése minősül érdemi jelenlétnek, amit a gyakorlatvezető minden órán ellenőriz és feljegyez. A megengedett hiányzások számát a hatályos Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat írja elő, túllépése az aláírás automatikus megtagadását vonja maga után. A távolmaradás miatt elmulasztott követelmények nem pótolhatók, a hiányzások okát a Tanszék nem vizsgálja, igazolást nem fogad el. A tantárgy tematikájának hatékony befogadása érdekében szükséges előzetes tudáselemek meglétének ellenőrzéséhez a félév elején szintfelmérő értékelés történik, melynek minősítése (megfelelt - nem megfelelt) az aláírás megadásánál nincs figyelembe véve. A szintfelmérő értékelés alapján a hallgató személyre szabott ajánlást kap, mely három féle lehet: - A hallgató előképzettsége megfelelő, - A hallgató előképzettsége nem elégséges, felzárkóztató tárgyak felvétele javasolt az aktuális tantárgy párhuzamos teljesítése mellett, - A hallgató előképzettsége nem elégséges, felzárkóztató tárgyak felvétele javasolt az aktuális tantárgy leadása és későbbi felvétele mellett. A félévvégi érdemjegy megszerzésének feltétele a részvételi követelmények teljesítése mellett a szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések mindegyikének (műhelygyakorlat, illetve tervfeladatok) legalább elégséges szintű teljesítése. Az évközbeni és a vizsgaeredményekről a hallgatók a Tanszék honlapján keresztül elérhető eredményközlő felületen tájékozódhatnak. A tantárgy érdemjegyét a szorgalmi időszakban szerzett, súlyozott osztályzattal módosított osztályzatok és a sikeres vizsgán szerzett osztályzat számtani átlaga adja a kerekítés szabályaival.

90; 85; 72; 65; 50; Elsősorban a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. Megjelenésének formája a tanórán kívül (jellemzően otthoni munkával) készített, de az ütemtervben rögzített időpontokban oktatói konzultációval segített és ellenőr- zött tervfeladat (melynek része lehet modellezés is). A tervfeladat a feladatkiírásban rögzített feltételek mellett egyénileg vagy 2-3 fős csoportban készíthető. A tervfeladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős együttesen határozzák meg a feladatkiírásban. A félév folyamán az ütemtervben meghatározott számú tervfeladat elkészítés szükséges (2 db). A szorgalmi időszakban végzett értékelések részaránya: 1. tervfeladat 35% 2. tervfeladat 50%; 1; 2; 85; Elsősorban a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. Megjelenésének formája a tanórán kívül (jellemzően otthoni munkával) készített, de az ütemtervben rögzített időpontokban oktatói konzultációval segített és ellenőr- zött tervfeladat (melynek része lehet modellezés is). A tervfeladat a feladatkiírásban rögzített feltételek mellett egyénileg vagy 2-3 fős csoportban készíthető. A tervfeladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős együttesen határozzák meg a feladatkiírásban. A szorgalmi időszakban végzett értékelések részaránya: 15%; 2; 1; 15; 100; 50