Épületszerkezettan 5T

Building Constructions 5T
A tantárgyleírás hatályossága
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
Tantárgy neve (magyarul, angolul)
Épületszerkezettan 5T
Building Constructions 5T
Tantárgykód BMEEPEST602
Tantárgyjelleg
Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves)
Kurzustípus elmélet gyakorlat laboratóriumi gyakorlat
óraszám (heti) 2 2 0
jelleg (kapcsolt/önálló)
Tanulmányi teljesítmény/értékelés típusa félévközi érdemjegy
Tantárgy kreditértéke 4
Tantárgyfelelős
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Kar Default Faculty
Tantárgy weboldala
Tantárgy oktatásának nyelve
Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege
Közvetlen előkövetelmények – Erős előkövetelmény BMEEPESA401 (Épületszerkezettan 3), BMEEPESA301 (Épületszerkezettan 2)
Közvetlen előkövetelmények – Gyenge előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Párhuzamos előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Mérföldkő előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Kizáró feltétel BMEEPESx701, BMEEPESx60x

Célkitűzés

A tantárgy célja az alapszigorlat előtti tantárgyak során megszerezett "enciklopédikus" jellegű ismeretek magasabb szinten történő alkalmazása, az iparosított építésmódok sajátosságainak megismerése, a rendszerelvű, tudatos szerkezetválasztás fogalmainak bevezetése, módszereinek gyakorlása, a megszerzett ismeretek komplex alkalmazása valósághű tervezési feladatokban, elsősorban a csarnokok előregyártott tartószerkezetei és külső térelhatároló szerkezetei terén. Ennek részeként: - A leggyakoribb előregyártott vasbeton vázszerkezetek, illetőleg többszintes kommunális vasbeton vázak elemkészletének és kapcsolatrendszerének bemutatása; - A legegyszerűbb acél csarnokvázak elemkészletének és kapcsolatrendszerének bemutatása; - A mérettűrés és a méretkoordináció kérdéskörének ismertetése; - A vasbeton szendvicspanelek szerkezetváltozatainak áttekintése, hézagképzésük, kapcsolatrendszerük alapszintű ismertetése; - A csarnoképítésnél használatos leggyakoribb könnyűszerkezetes fal- és tetőmegoldások bemutatása; - A csarnoképületek, a lakó- és iroda jellegű épületektől eltérő épületek, illetve a különleges rendeltetések padlószerkezetei esetén a hatások, követelmények, tervezési alapelvek, alapmegoldások és részletek. - A nagy belmagasságú terek válaszfalainak jellegzetes változatai; - Az ipari kapuk típusai, kiválasztásuk szempontjai; - A dilatációk kialakításának fő indokai, szerkezeti alapmegoldásai; - Tűzvédelmi alapismeretek a csarnoképületekkel összefüggésben; - Épületfizikai (hőhidak, légzárási hiányosságok, nedvességtranszportok) és épületenergetikai alapismeretek a csarnoképületekkel összefüggésben; - A házgyári panelos építési mód jellegzetes elemkészletének és kapcsolatrendszerének bemutatása, alapszintű értékelése, kritikája, korszerűsítésének irányai. A gyakorlatok célja a fenti ismeretek alkalmazásának gyakorlása, az alapvető készségek kialakítása, oktatói irányítással történő helyszíni műhelygyakorlatokon és konzultációval segített, otthoni önálló munkával kidolgozandó féléves tervfeladatok által. A féléves tervfeladat minden esetben csarnokváz rendszerű ipari-, kereskedelmi- raktározási funkciójú épület tartószerkezeti rendszerének kiválasztása, külső és belső térelhatároló szerkezeteinek megtervezése előbb koncepcióterv szinten, majd az épület egy kiválasztott kisebb részének csökkentett tartalmú kiviteli terv szinten.

Tanulmányi eredmények

Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:

Tudás
megismerte az építészeti gyakorlatban előforduló leggyakoribb előregyártott vasbeton és acél csarnokvázak alaptípusait, komponenseit, anyagait, funkcióit, őket érő hatásokat, velük szemben támasztott követelményeket; megismerte a leggyakoribb vasbeton szendvicspaneles és könnyűszerkezetes homlokzati- és tetőmegoldásokat, azok kiválasztásnak, tervezésének legfontosabb szempontjait; megismerte a nagyméretű kapuk, nagy magasságú válaszfalak alapvető műszaki megoldásait, kiválasztásuk szempontjait; megismerte a csarnoképületek, a lakó- és iroda jellegű épületektől eltérő épületek, illetve a különleges rendeltetések padlószerkezetek követelményeit, kiválasztási és tervezési szempontjait, az alkalmazható megoldásokat; megismerte a csarnokok tűzvédelmének alapkérdéseit, épületfizikai problémáit, az épület- energetika néhány alapkérdését; megismerte a házgyári panelos építés legfontosabb épületszerkezeteit, jellegzetes problémá- ikat; megismerte a fenti szerkezetek legfontosabb alkalmazási, tervezési-szerkesztési, és ábrázolási szabályait. A felsorolt tudás-jellegű kompetenciák elengedhetetlenül szükséges de nem elégséges fel- tételei a: - BsC képzés esetén a KKK 7.1.1.a.4-11,13 - az Osztatlan képzés KKK 7.1.1.a.6, 8-11, 13, 21-22, 24 pontjainak teljesüléséhez.
Képességek
képessé vált a témába illeszkedő alapvető épületszerkezetek felismerésére, megkülönbözetésére, kisebb léptékű épületeken ezek megválasztására, önálló alkalmazására, szerkesztésére és alapszintű megtervezésére; képes alkalmazni a félév során megismert szerkesztési technikákat; képessé vált a megismert különböző jellegű követelmények (pl. épületfizikai, komfort, kivite- lezhetőségi, használhatósági) alapszintű integrálására képessé vált esztétikailag és műszakilag is megfelelő minőségű épületszerkezeti tervek készí- tésére a félév során megismert szerkezetek vonatkozásában, jelentősen fejődött abban, hogy önálló munkával is bővítse ismereteit, erősítse gyakorlottsá- gát, jelentősen fejlődött az a képessége, hogy csoportban végzendő feladatok során is tudjon ha- tékonyan dolgozni, A felsorolt képesség-jellegű kompetenciák elengedhetetlenül szükséges de nem elégséges fel- tételei az Osztatlan képzés KKK 7.1.1.b.1-6, 8, 14-15, 18, 23 pontjainak teljesüléséhez.
Attitűd
együttműködőbbé vált az ismeretek megszerzése és alkalmazásának gyakorlása során az ok- tatóival és hallgatótársaival, motiváltabb lett az építészetben előforduló problémák megoldásához szükséges épületszer- kezettani alapismeretek elsajátítására és alkalmazására; nyitottabb lett az új épületszerkezetek és összefüggések megismerésére, az építészeti konst- ruálási problémákra, a pontos és hibamentes feladatmegoldásra, igényesebbé vált az esztétikailag igényes, jobb minőségű szerkezeti tervek készítésére; körültekintőbbé vált a munkája során előforduló jogszabályok és etikai normák betartása te- rén. A felsorolt attitüd-jellegű kompetenciák elengedhetetlenül szükséges de nem elégséges fel- tételei az Osztatlan képzés KKK 7.1.1.c.1-7, 9,12. pontjainak teljesüléséhez.
Autonómia és felelősség
önállóbbá vált a folyamatos ismeretszerzés, az alapvető épületszerkezettani feladatok és problémák végiggondolása, és azok megoldása terén; munkájára jellemzőbbé vált az együttműködés és az önálló munka helyes egyensúlya; nyitottabbá vált a megalapozott kritikai észrevételekre, azok figyelembevételére; nőtt a munkája során érintett problémakörökkel és a létrejövő produktumokkal kapcsolatos felelősségtudata, valamint az esetleges csoportmunka során a társaival kapcsolatos felelősségvállalása. A felsorolt kompetenciák elengedhetetlenül szükséges de nem elégséges feltételei a: - BsC képzés esetén a KKK 7.1.1.d.1-3, - az Osztatlan képzés KKK 7.1.1.d.1-3. pontjainak teljesüléséhez.

Oktatási módszertan

Nincs megadva.

Tanulástámogató anyagok

Jegyzetek
további elektronikus segédanyagok a tárgy honlapján
Online források
http://www.epszerk.bme.hu/index.php?id=C0106

A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek

Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti)
nincs
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti)
nincs
Általános szabályok
Az előadások látogatása kötelező, a jelenlét ellenőrzése az előadásokon alkalmankénti, szúrópróbaszerű szintfelmérő értékeléssel történik, mely a gyakorlatokon való folyamatos haladáshoz szükséges tudáselemek meglétét vizsgálja. Minősítése (megfelelt - nem felelt meg) az aláírás megszerzése szempontjából közömbös. Amennyiben a hallgató a jelenlét ellenőrzések szerint az összes előadás több mint 30 %-án nem volt jelen, akkor az aláírás megtagadható. A gyakorlaton való részvétel kötelező. Csak az adott alkalomra beütemezett tevékenységek aktív végzése minősül érdemi jelenlétnek, amit a gyakorlatvezető minden órán ellenőriz és feljegyez. A megengedett hiányzások számát a hatályos Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat írja elő, túllépése az aláírás automatikus megtagadását vonja maga után. A távolmaradás miatt elmulasztott követelmények nem pótolhatók, a hiányzások okát a Tanszék nem vizsgálja, igazolást nem fogad el. A gyakorlatokon való hatékony haladáshoz szükséges tudáselemek meglétének ellenőrzése az előadásokon alkalmankénti, szúrópróbaszerű szintfelmérő értékeléssel történhet. A szintfelmérő értékelés minősítése „megfelelt” vagy „nem felelt meg”, mely minősítést az aláírás megadásánál nem vesszük figyelembe. Az aláírás megszerzésének feltétele a részvételi követelmények teljesítése mellett a szorgalmi idő szakban végzett teljesítményértékelések mindegyikének legalább 50%-os teljesítése. Az évközbeni és a vizsgaeredményekről a hallgatók a Tanszék honlapján elérhető Eredmények menüpontban tájékozódhatnak. A műhelygyakorlatokon a hallgató által szorgalmi feladatként beadott szerkesztési feladatokra a feladatkiírásban rögzített értékű jutalompont vagy érdemjegy adható, mely a tantárgy félévvégi érdemjegy kialakításába számít bele. A jutalompont mértéke műhelyfeladatonként legfeljebb a félév során elérhető összeredmény legfeljebb 5%-a lehet, az összes jutalompont a félév során el- érhető összeredmény legfeljebb 10%-ban kerülhet beszámításra. A tantárgy érdemjegyét a szorgalmi időszakban szerzett osztályzatok átlaga vagy a részpontszámok összegzése alapján kell kiszámítani.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
1. —
Elsősorban a tantárgy képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelésére szolgálnak, megjelenési formája az egyénileg (vagy a feladatkiírásban rögzített feltételek esetén team-munkában) tanórán kívül (jellemzően otthoni munkával) készített, de az ütemtervben rögzített időpontokban oktatói konzultációval segített és ellenőrzött rajzfeladat. A rajzfeladat tartalmi és formai követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős közösen, az adott félévi feladatkiírásban határozzák meg. A szorgalmi időszakban végzett értékelések részaránya: 1. részfeladat 15% 2. részfeladat 35%
2. —
A tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja. Kisebb részben a megszerzett (elméleti) tudáselemekre ("kiskérdések"), nagyobbrészt a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál ("nagyfeladat"), így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba. Ennek során egy meghatározott épület, épületrész vagy alrendszer tervezési, szerkesztési feladatait kell megoldani (segédanyagok felhasználása nélkül). Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős az ütemtervben határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő általában 90 perc;
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya
Típus Részarány
50 %
50 %
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása

Nincs megadva részletes értékelés.

Vizsgarészek részaránya

Nincs megadva részarány.

Érdemjegy megállapítása
Típus ECTS Teljesítmény %-ban kifejezve
jeles (5) Excellent [A] 90 % felett
jeles (5) Very Good [B] 85 % - 90 %
jó (4) Good [C] 75 % - 85 %
közepes (3) Satisfactory [D] 65 % - 75 %
elégséges (2) Pass [E] 50 % - 65 %
Jelenléti és részvételi követelmények

Nincs megadva jelenléti követelmény.

Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
90; 85; 75; 65; 50; Elsősorban a tantárgy képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelésére szolgálnak, megjelenési formája az egyénileg (vagy a feladatkiírásban rögzített feltételek esetén team-munkában) tanórán kívül (jellemzően otthoni munkával) készített, de az ütemtervben rögzített időpontokban oktatói konzultációval segített és ellenőrzött rajzfeladat. A rajzfeladat tartalmi és formai követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős közösen, az adott félévi feladatkiírásban határozzák meg. A szorgalmi időszakban végzett értékelések részaránya: 1. részfeladat 15% 2. részfeladat 35%; 1; 2; 50; A tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja. Kisebb részben a megszerzett (elméleti) tudáselemekre ("kiskérdések"), nagyobbrészt a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál ("nagyfeladat"), így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba. Ennek során egy meghatározott épület, épületrész vagy alrendszer tervezési, szerkesztési feladatait kell megoldani (segédanyagok felhasználása nélkül). Az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgyfelelős és az évfolyamfelelős az ütemtervben határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő általában 90 perc;; 2; 1; 50; 50
Rövid leírás

Nincs megadva.

Részletes leírás

Nincs megadva.

Ajánlott tantárgyak

Nincs megadva.

A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Nincs megadva munkaidő bontás.

Tantárgykövetelmények hatályossága
Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete:
Tantárgykövetelmények hatályosságának vége:
Tantervi elhelyezés
Kar Képzés Tanterv Mintatantervi jelleg Elsődleges
Default Faculty Default Program Default Curriculum nem