History of architecture 2. – Antiquity

A tárgy célja az európai építészet kialakulása körülményeinek a bemutatása, a 4 nagy kultúra, a mezopotámiai és az egyiptomi birodalmak, valamint a hellén és a római civilizáció építészeti alkotásainak fejlődéstörténetén keresztül. Az egyes területek tárgyalásmódjának fölépítése azonos logikai rendben következik. A tematikus tárgyalás következetes végrehajtását nehezíti az, hogy sok esetben hiányosak azok az ismeretek, amelyekkel rendelkezünk. Így Mezopotámiában és részben Egyiptomban is nehézséget jelent a nagyobb települések, a városok szisztematikus bemutatása. Mindezek ellenére a folyamközi kultúrák területén lehetőség van a különböző népcsoportok szakrális, lakóház és palotaépítészetének tárgyalására, melyeken keresztül igazolható, hogy az építészettörténetben a térstruktúrák kialakulása már a Kr. előtti 3. évezredben is jelen van. Egyiptom építészetének hangsúlya a monumentális kőépítészet kialakulására helyeződik, melyben a sír- és a szakrális építészet foglal el kiemelkedő helyet. Lehetséges részletezettséggel tárgyaljuk a lakóház és a palotaépítészet egyedi alkotásait is. A hellén és a római civilizáció alapvetően urbánus jellegéből következik, hogy az építészetében a hangsúly a település, a városi lakóház és Rómában a városban álló szakrális építészet fejlődésének a bemutatására kell koncentrálni. Különösen érdekes térfejlődési folyamat figyelhető meg a hellenisztikus görög, a nyugati görög, az etruszk és az urbánus római templomépítészet elemzésekor. A templomok elhelyezkedéséből (a természetben vagy városokban megépített szentélyek) adódó konstrukciós különbségek elemzése is a téralakítás korai tudatos megoldásaira irányítja rá a figyelmet. Lehetőség van a középület építészet különböző típusainak tárgyalására is. Érdekes összehasonlítást kínál az azonos épülettípusok – mint pl. a színház – eltérő téralakításának a tárgyalása a hellén és a római építészetben. A római építészet csúcsteljesítményét vitán felül a nagy császári közfürdők jelentik. A kötött fürdőút által determinált térszerkezet és az ettől független szabadidős programokat nyújtó területek szerkezeti összekapcsolása meghatározó tapasztalatot kínál az építészi gondolkodás megértése szempontjából.

további elektronikus segédanyagok a tárgy honlapján a moodle-ban

Az előadás látogatása ajánlott, a gyakorlaton való részvétel kötelező. A megengedett hiányzások számát a hatályos Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat írja elő. A teljesítményértékelések alapját az előadásokon és a gyakorlatokon elhangzott ismeretek összessége képezi. Vitás esetekben a hatályos Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat, továbbá a hatályos Etikai Kódex szabályrendszere az irányadó.

95; 85; 72; 65; 50; a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek felidézésére fókuszál, azaz táblai gyakorlatok során megismert alaktani anyagot kell rajzban visszaadnia a teljesítményértékelés során (segédanyagok felhasználása nélkül); az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a gyakorlat vezetője határozza meg az évfolyamfelelőssel egyetértésben, a rendelkezésre álló munkaidő 30 perc; 1; 1; 30; a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg készített rajzfeladat; keretében hellén és római dór, ión, korinthoszi, illetve toszkán alaktani ábrákat kell megszerkeszteni és róluk 3-4 oldalas tanulmányt írni. A feladat beadási határidejét, értékelési módját az előadó és az évfolyamfelelős együttesen határozzák meg.; 2; 1; 40; Az előadásokon elhangzottak alapján megszerzett ismeretek bemutatása döntően rajzban kidolgozott ábrák segítségével. Az értékelés alapja a 3 kérdésre adott válasz értékelése 30-30%-ban, illetve a grafikai teljesítményért további 10%-ban többlet pont adható.; 3; 1; 30