Urban Landscape / Garden and Landscape Design in the Perspective of Architecture

A városi táj interdiszciplináris elméleti fogalom, amelyben az építészeti és városépítészeti megközelítésekkel szoros szimbiózisban a táj-, szabadtér-, és kertépítészet koncepciói is megjelennek. A fogalom interdiszciplináris értelmezései épp ezért elsősorban a szakmaközi párbeszédben, az eltérő pozíciók és víziók összevetéséből bonthatóak ki. A tantárgy célja a városi táj fogalmának komplex értelmezése, az építészeti, városépítészeti és a társdiszciplínák koncepciói közti kapcsolatkeresés. A tantárgy több léptékszintet átfogó metodikájában a városi táj értelmezését egyszerre ökológiai és közösségi kérdésként vizsgálja. A félév során a meghívott szakági előadókkal folytatott szakmaközi párbeszédre, az urbanizált táj elméleti és gyakorlati problémáira, valamint közös helyszínbejárásokra helyezzük a hangsúlyt. A háromkredites kurzus alkalmai három szakaszból épülnek fel. Az események első harmadában a meghívott előadók problémafelvetései indítják el a közös diskurzust. A különböző szakterületek képviselőivel lehetőség nyílik az építészet nézőpontjait a kert-, szabadtér- és tájtervezés koncepcióival összevetni. Esetenként az órákat helyszínbejárásokkal, dendrológiai arborétum sétával összekapcsolva tartjuk meg. A felvezető előadásokat, helyszínbejárásokat a hallgatókkal közös vita helyzetek követik, amelyekre a hallgatók is rövid prezentációkkal, problémafelvetésekkel készülnek, előre megbeszélt beosztásban és tematikus bontásban. Az óra utolsó harmadában a féléves kultivációs feladatok csoportos konzultációja zajlik. A kurzus tematikája a tájelmélet modelljeként is felfogható “pozíciók, víziók, koncepciók” hármasa mentén elemzi az átalakulást, amely fogalmak révén az eltérő diszciplínák (tájépítész, kerttervező, városépítész, építész stb) nézőpontjaiból vizsgálhatók az urbanizált táj és a városias környezetben megjelenő zöldfelületek, kertek, parkok problémái. A kortárs kertművészeti és tájépítészeti projekteket meghívott előadók mutatják be különös tekintettel az alkotómunka során szerzett gyakorlati tapasztalataikra. A tantárgy mottója a hallgatók aktív részvételét is feltételezi, az előadások témájához kapcsolódva a félév során lehetőség van a felvetett táji problémák egyéni elemzéseinek prezentálására. Az alkalmak törzsét a közös beszélgetések, a témák kapcsán felmerülő eltérő nézőpontok megvitatása alakítja. A közös munkát a féléves feladat is támogatja: a hallgatói csoportok a városi táj egy-egy pixelszerű felületének átértelmezésével foglalkoznak. A kultivációs gyakorlat célja a zöldfelületek koncepcionális értelmezésének és a valós helyszínen a társadalmi részvétel lehetőségeinek a vizsgálata. A feladatot a félév során csoportos konzultációk során alakítjuk ki, majd a félév végén a csoportok közös prezentációs eseményen mutatják be a projektek eredményeit.

Jámbor Imre: A kerttervezés alapelemei, 2007; Jámbor Imre: A települések zöldfelülete, 2007; Jámbor Imre: Kertépítészet-történet, 2007

további elektronikus segédanyagok a tárgy honlapján

Az előadás látogatása ajánlott, a gyakorlaton való részvétel kötelező. A megengedett hiányzások számát a hatályos Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (TVSZ) írja elő. A teljesítményértékelések alapját az előadásokon és a gyakorlatokon elhangzott ismeretek összessége képezi. Vitás esetekben a hatályos TVSZ, továbbá a hatályos Etikai Kódex szabályrendszere az irányadó. Az aláírás megszerzésének feltétele a szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések mindegyikének legalább 50%-os teljesítése. A féléves érdemjegy a félévközi részérdemjegyek súlyozott átlaga adja.