INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÉS SZELLEMI TULAJDON JOGA

A kurzus az információs társadalomban felmerülő jogi problémák általános és speciális jellemzőit mutatja be, feltár-ja az új társadalmi, gazdasági jelenségekre adott már meglévő szabályozási megoldásokat, és rávilágít a technológiai fejlődésből fakadó szabályozási igénnyel jelentkező társadalmi kockázatokra. A kurzus nem elsősorban a tételes jog ismertetését és annak számonkérését célozza, hanem az újabb jelenségek kapcsán azoknak a lehetséges szabályo-zóknak és ezek összefüggéseinek bemutatására vállalkozik, amelyek már ma is rendelkezésre állnak, vagy várhatóan szerepet fognak kapni a szabályozásban. A tárgy alapvetően az infokommunikációt helyezi középpontba, amely jogon kívüli fogalom, de a jog több területe kapcsolódik hozzá. Mivel a tárgy címe kiemeli a szellemi tulajdonjogokat, ezért e jogterületnek hangsúlyos szerepet kell szánni. A Válallkozásfejlesztés és innováció specializáció jellegéből fakadóan a tárgy körében érinteni kívánjuk mindazokat a jogterületeket, amelyek egyszerre relevánsak az infokommunikáció szempontjából és kapcsolódhatnak a szellemi tulajdonjogok témájához. Ilyenek az elektronikus kereskedelmi, valamint a platformok szabályozásával, továbbá az adatvédelemmel kapcsolatos kérdések. E területekkel keresztben fekszenek azok a szellemi tulajdonjogi témák, ame-lyek az innovációs specializáció fókuszában is állhatnak (üzleti titok, know-how, szabadalmi oltalom, szerzői jogi kérdések). A kurzus hat nagyobb témakör mentén épül fel: tárgyalja az elektronikus kereskedelem szabályozási keretét, az adat-védelemre vonatkozó európai és hazai joganyagot, helyet kap az online környezetben a szellemi tulajdon védelme, valamint a piaci értékláncban megjelenő új szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási kérdések közül az online plat-formokra vonatkozó szabályozási kérdések köre

A tárgy oktatása a szabályozás alapvető rendszerének, a különböző jogterületek összefüggéseinek bemutatására, valamint az egyes problémákat, jelenségeket, konfliktusokat illusztráló jogesetek tárgyalására épül. Az előadások interaktív formában, a hallgatók témakörhöz kapcsolódó kérdései, észrevételei mentén, esetenként gyakorlati tapasz-talataira építve zajlanak. A jogesetek bemutatását multimédiás oktatási segédanyagok használata segíti.

Az előadások diasorai, tanszék által kiadott témavázlatok, irodalomjegyzék.

A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése félév végi, a vizsgaidőszak során teljesítendő írásbeli vizsga alapján történik. A tantárgy teljesítéséhez szükséges a vizsgadolgozat legalább 50% teljesítése, valamint a foglalkozások legalább 70%-án való részvétel. Félév végi írásbeli vizsga: a tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja írásbeli dolgozat formájában, a dolgozat állhat tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; esszékérdésekből, melyek a lexikális tudást, valamint a szintetizáló képességet vizsgál-ják; a rendelkezésre álló munkaidő 60 perc; A félév folyamán meghatározott résztémákban készített esszékkel többletpontok (összesen 20 pont) szerezhetők, amelynek figyelembevételére a vizsgajegy pontszámában van lehetőség. Az esszé 4-5 oldal, maximum 20 ezer karak-ter terjedelmű, az akadémiai írás szabályainak megfelelő (lábjegyzetelt, szerkesztett) írásmű. Benyújtására a szor-galmi időszak végéig van lehetőség. Javítás/pótlás: 1) A vizsgadolgozat javítása a TVSZ szerinti határidőben történik és a Neptunon keresztül kerül hivatalos köz-lésre. A Tanszék a tesztekbe való betekintés időpontját esetileg, a következő vizsgára jelentkezés határidejére tekintettel teszi közzé. 2) A vizsgán szerzett jegy javítására a TVSZ szerint van lehetőség. 3) A vizsgaidőszakban a TVSZ-nek megfelelő számú vizsgaalkalom meghirdetésére kerül sor. Javasolt az utol-só előtti vizsgaidőpontban az első vizsga megkísérlése.