K-INFO
HU
EN
Belépés

Textilkémiai technológia I

Chemical Technology of Textiles I.
A tantárgyleírás hatályossága
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
Tantárgy neve (magyarul, angolul)
Textilkémiai technológia I
Chemical Technology of Textiles I.
Tantárgykód BMEVEFAAL16
Tantárgyjelleg
Képzési szint
Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves)
Kurzustípus elmélet gyakorlat laboratóriumi gyakorlat
óraszám (heti) 1,5 0 2,1
jelleg (kapcsolt/önálló) kapcsolt
Tanulmányi teljesítmény/értékelés típusa vizsga
Tantárgy kreditértéke 7
Tantárgyfelelős
Dr. Koczkáné Dr. Csiszár Emilia
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék
Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
Tantárgy weboldala http://www.mua.bme.hu/hallgatok/letoltesek/nyilvanos_tartalom/egyeb_tantargyak/Textilk%C3%A9miai%20technol%C3%B3gia%20I/
Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege
Közvetlen előkövetelmények – Erős előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Gyenge előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Párhuzamos előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Mérföldkő előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Kizáró feltétel nincs

Célkitűzés

Tantárgyprogram

Előadások:

 

Bevezetés. A tárgy céljának, felépítésének átfogó ismertetése. A textilipari késztermékek előállításának általános technológiai lépései. A textilipari berendezések csoportosítása. A technológiától független ill. többféle technológiában használt, valamint az egyes technológiákhoz kapcsolódó berendezések.

A textilanyagok továbbítása a gépek között és a gépekben. Kelmevezetés köteg vagy széles állapotban, ennek okai és eszközei. Kelmevezetők és ránctalanító berendezések. Préselés hengerpárok között. A préselő hengerek deformációi, az ebből származó hibák kiküszöbölése ill. csökkentése.

3 óra

Mechanikai vízeltávolítás. Víztelenítés hengerpárokkal, a víztelenítő hengerpárok hatását befolyásoló körülmények. A fulárok főbb elemei és típusai. A rugalmas hengerek meghibásodásának okai, ezek megelőzése. A leszívógépek működését befolyásoló körülmények. A centrifugák típusai. A töltés módjának befolyása a víztelenítő hatásra és a gyűrődések keletkezésére. Vezetőhengeres, láncpályás és hengeres szárítógépek. A mosás és telítés jellemzése. Folyamatosan működő mosóegységek (vezetőhengeres és pihentető típusok). Mosógépsorok, kötegmosók. Mosó- és telítő-egységek összehasonlítása.

3 óra

Előkészítés, fehérítés: Az előkészítés, fehérítés célja és helye a kikészítésben. A természetes és mesterséges kísérőanyagok típusai és mennyiségük. A technológia választáskor figyelembe vett paraméterek.

Pamutszövetek előkészítése, fehérítése: perzselés, írtelenítés (enzimes, oxidációs), lúgos főzés, oxidációs fehérítés (hidrogén-peroxiddal, nátrium-hipoklorittal, nátrium-klorittal, perecetsavval).

Lenszövetek előkészítése és fehérítése (többlépcsős technológiák).

Regenerált cellulóz mosása, fehérítése (oxidációs, redukciós).

6 óra

Cellulóz-2,5-acetát, poli(etilén-tereftalát), poliamid, poli(akril-nitril)) szövetek mosása, fehérítése (oxidációs, redukciós). Keverék-szövetek (pamut/poliészter) előkészítése, fehérítése. Hurkolt kelmék előkészítése, fehérítése. Fonalak előkészítése, fehérítése. Optikai fehérítés.

Az előkészítés és fehérítés hatékonyságának jellemzése: vízszívóképesség, fehérség, viasztartalom, íranyagtartalom, polimerizációs fok, jódszorpciós kapacitás.

Mercerezés, lúgozás, folyékony ammóniás kezelés. Krepphatás kialakítása.

3 óra

Fehérítőüzemi berendezések. Perzselőgépek. Folyamatos fehérítő gépsorok. Fonal- és kelme-mercerező gépek.

Festödei berendezések. Atmoszférikus nyomású és HT készülékek. Jiggerek. Kötegkezelő (HT és nem HT) berendezések. Folyamatos színező berendezések.

Nyomógépek. Síkfilmnyomás. Rotációs filmnyomás. Transzfernyomás. Egyes darabok nyomása.

3 óra

Színezés: Színezési technológiák csoportosítása a szálasanyagok szerint: cellulóz, gyapjú és szintetikus szálak színezése. A színezést befolyásoló tényezők: hőmérséklet, elektrolit-koncentráció, idő, fürdőarány. A szín és a színezékszerkezet közötti összefüggések. Színtartósság.

9 óra

Textilnyomás: A színezés és nyomás azonosságai és különbözőségei; a nyomási technológiák történeti áttekintése, a nyomás fejlődésének tendenciái; mintatervezés, nyomósablonok készítése; a hengernyomás és filmnyomások összehasonlítása, transzfernyomás, digitális nyomás; alapanyag és gépi eredetű nyomási hibák;

A textilnyomás kémiai technológiája: a nyomás segédanyagai, a nyomósűrítők szerepe és fajtái, a nyomópépek általános összetétele, a nyomóeljárások fajtái, egy- és kétfázisú nyomások, a színezék rögzítésének módjai; kémiai és energiafelhasználási szempontok, a fölösleges színezék eltávolítása, szennyvízproblémák.

3 óra

Nyomás színezékcsoportok szerint (pigment, reaktív, csáva, szálonfejlesztett azo), nyomás szálasanyagok szerint [pamut, poli-észter, poli-amid, poli(akril-nitril), gyapjú, selyem, cellulóz-acetát, pamut-poli-észter keverék]. Műszaki, környezetvédelmi, gazdasági megfontolások.

3 óra

A gyapjú és selyem feldolgozásának kémiai technológiája:

Nyers zsíros gyapjú mosási technológiája ellenáram elvén ötrészes mosókád-rendszerrel, nemionos tenzidekkel, mint segédanyagokkal. Gyapjú karbonizálása közben lejátszódó károsodási reakciók.

Gyapjúkeratin színezése, nemeskikészítése, rögzítése.

Selyem hámtalanítása: szericin réteg eltávolítása a selyem-fibroinról, selyem hámtalanítás kémiai problémái, selyem színezése.

3 óra

Telítés, szárítás és/vagy hőkezelés fuláron és vezetőhengeres gépen, rámán. A termikus kezelések jellemzésére alkalmas diagramok (az anyag hőmérsékletének és nedvességtartalmának változása az időtől és a hőátadás módjától függően).

Gyapjúszövetek nedves kikészítése. Ványolás, mosás, ezek kombinációi, forrázás.

Gyapjúszövetek száraz kikészítése. Vasalás, préselés, dekatálás. Szakaszos vákuumgőzölők dekatáláskor és egyéb, nem csupán gyapjúból készült textíliákhoz.

3 óra

 

Zárthelyi: 3x1 óra a félév közben

3 óra

 

Laboratóriumi gyakorlatok

 

Szálazonosítás, polimerizációs fok.

Szálazonosítás az égetési próba, a hosszanti mikroszkópi kép, a mikroszkópi duzzadási kép és a szelektív oldhatóság alapján, szabványos módszerrel. Cellulóz alapú szálasanyagok viszkozitásos polimerizációs fokának meghatározása.

4 óra

Előkészítés, fehérítés.

Nyers pamutszövet írtelenítése enzimmel, a hatás minősítése keményítő-jód próbával.

Írtelenített pamutszövet lúgos főzése pad-steam eljárás szerint laboratóriumi telítő, gőzölő egységgel. A főzött szövetek nedvszívóképességének jellemzése.

A főzött pamutszövet oxidációs fehérítése nátrium-hipoklorittal és hidrogén-peroxiddal.

Az oxidálószerek (nátrium-hipoklorit, hidrogén-peroxid) koncentrációjának meghatározása. A fehérített pamutszövet fehérségének meghatározása színméréssel.

8 óra

Színezés.

Adott színű minta elkészítése meghatározott technológiával, számítógéppel támogatott színméréses kolorizálással.

Különböző színezékcsoporttal színezett minták használati tulajdonságainak összehasonlítása szabványos minőségi meghatározási módszerekkel.

Poliészter szövet színezése diszperziós színezékkel. A színezék affinitásának meghatározása a telítési koncentráció alapján.

16 óra

Textilnyomás.

A hagyományos nyomási eljárások, technológiák megismertetése, a berendezések bemutatása a Textilmúzeum állandó kiállításán. Transzfernyomás és digitális nyomás tanulmányozása nyomóműhelyben. Textilminták nyomási technológiájának megbeszélése.

16 óra

Hőrögzítés.

Poliészter szövet hőrögzítése különböző hőmérsékleteken, feszített és laza állapotban. Színezés diszperziós színezékkel. A hőrögzítés színezést befolyásoló hatásának jellemzése a relatív színezékfelvétel meghatározásával.

4 óra

Gyárlátogatás egy kötött kelmét gyártó textilkikészítő üzemben Budapesten.

8 óra

 

a tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a textilkikészítés három fő területével, illetve ezek kémiai technológiai és gépészeti alapelveivel. A tárgy kiemelten tárgyalja a természetes és szintetikus szálasanyagok előkészítését, színezését és nyomását, az egyes technológiai megoldásokat és a leggyakrabban alkalmazott gépi berendezéseket.   A laboratóriumi munka során a hallgatók gyakorlati ismereteket szereznek a textilkikészítés legfontosabb részfolyamatairól, a textilipari termékek előállításáról és minősítéséről. A hallgatók a gyárlátogatások során megismerik a textilkikészítő üzemek működését, különös tekintettel a kémiai technológiákra és a gépek működésének alapjaira.

Tanulmányi eredmények

Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:

Tudás

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Képességek

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Attitűd

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Autonómia és felelősség

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Oktatási módszertan

előadás, kumulálva; laboratóriumi gyakorlatok, kumulálva.

Tanulástámogató anyagok

Online források
a hallgatók a gyakorlat anyagát megkapják a gyakorlatot vezető oktatótól.; Rusznák István: Textilkémia I-II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.; Vigo, T. L.: Textile Processing and Properties; Preparation, Dyeing, Finishing and Performance, Elsevier Amsterdam 1994.

A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek

Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti)
nincs
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti)
nincs
Ajánlott (nem kötelező) előzetesen megszerzendő kompetenciák
(azon ajánlott (nem kötelező) előzetesen megszerzendő kompetenciák összessége, amelyek jelentősen hozzájárulnak a tantárgy eredményes teljesítéséhez)
makromolekuláris kémia, színezék és tenzidkémia.
Általános szabályok
Követelmények: félévközi követelmény: Az egyes témakörök anyagából a félév közben, összesen három alkalommal a tankönyv és az előadás alapján zárthelyi írandó.   A gyakorlat megkezdése előtt a hallgatók írásban beszámolnak a gyakorlathoz tartozó elméleti anyagból, amely a Textilkémiai technológia I. tárgy megfelelő fejezete. A gyakorlatok anyagából részletes jegyzőkönyv készítendő. A gyakorlat értékelése az elméleti beszámoló, a gyakorlati munka és a jegyzőkönyvre adott jegyből tevődik össze. Vizsga: írásbeli. Érdemjegy: A tárgy elméleti részének érdemjegyét a félévközi zárthelyik jegyeinek átlagából és a vizsga zárthelyi jegyéből képzett átlag adja. A végső jegy a laborjegyből (30 %) és a vizsgajegyből áll össze (70 %).
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása

Nincs megadva részletes értékelés.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya

Nincs megadva részarány.

Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása

Nincs megadva részletes értékelés.

Vizsgarészek részaránya

Nincs megadva részarány.

Érdemjegy megállapítása

Nincs megadva érdemjegy határ.

Jelenléti és részvételi követelmények

Nincs megadva jelenléti követelmény.

Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai

Nincs megadva.

Rövid leírás

Nincs megadva.

Részletes leírás
Név: Beosztás: Tanszék, Int.: Dr. Csiszár Emília Egyetemi docens Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Dr. Borsa Judit Egyetemi tanár VBK Dr. Víg András Egyetemi magántanár Szerves Kémia és Technológia Tsz.
Ajánlott tantárgyak
az előadások látogatása, részvétel a gyakorlatokon: 14×7=98 óra. Felkészülés a gyakorlatokra, jegyzőkönyvkészítés, vizsgára felkészülés kb. 110 óra.
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Nincs megadva munkaidő bontás.

Tantárgykövetelmények hatályossága
Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete:
Tantárgykövetelmények hatályosságának vége:
Tantervi elhelyezés
Kar Képzés Tanterv Mintatantervi jelleg Elsődleges
Default Faculty vegyészmérnöki Vegyészmérnöki alapképzési szak tanterve kötelező nem
Default Faculty Default Program Default Curriculum nem