Hygienic Microbiology

This course describes microbes (and microbial processes) having hygienic importance. We deal with human (obligate and opportunistic) pathogens, members of the normal microflora, and microbes producing antibiotics, which are used as chemotherapeutic agents in treating bacterial infections. We study the basics of epidemiology, mainly of infectious diseases. Infectious diseases are generally discussed as processes between a pathogen microbe and its host, together with the main factors of both (virulence and resistance). Diagnostic tests, antimicrobial therapy and prevention of epidemics are also involved in this subject.

Black, J. G. (2008): Microbiology. Principles and Explorations. 7th ed. John Wiley & Sons, Inc., New York

Követelmények: a.     A szorgalmi időszakban: 2 db ZH b.     A vizsgaidőszakban: --   I. Járványtani mikrobiológia   A betegségek típusai és a patogenitás formái. Koch posztulátumai. A mikrobák biotikus ökológiai relációi. Negatív ökológiai kapcsolatok az élőlények főbb csoportjai között. A higiéne célja és területei. Az egészségtudomány nemzetközi és hazai története röviden. A járványtan demográfiai háttere, értelmezése és ágai. Deskriptív epidemiológia. Szűrővizsgálatok. Analitikus és experimentális epidemiológia. A fertőző betegségek járványtana. A fertőző betegségek terjedés szerinti csoportosítása; zoonózisok; nosocomialis betegségek. A fertőző betegségek elsődleges és másodlagos tényezői. A fertőző betegségek patomechanizmusa és kórlefolyása. Patogenitás és virulencia fogalma; a virulencia mérése és megváltoz(tat)ása. Virulenciafaktorok: adhéziós faktorok, agresszinek. Virulenciafaktorok: exotoxinok, extracelluláris enzimek, endotoxinok. Mikroba antigének; antigénrokonság. Rezisztencia és hajlam fogalma; a rezisztencia osztályozása. A gazdaszervezet szerepe a védettségben. Az aspecifikus védelem fizikai, kémiai és biológiai tényezői. Az adaptív immunválasz celluláris és humorális tényezői. A mikrobiológiai diagnosztika fogalma és direkt (mikroszkópos, tenyésztéses) módszerei. A mikrobiológiai diagnosztika indirekt módszerei; szerológiai eljárások. A fertőző betegségek terápiája; kémiai és biológiai módszerek. A gyógyszerek hatásmódjai; a sejtfalszintézis gyógyszeres gátlása.   II. Részletes mikrobiológia (humán népegészségügyi jelentőségű mikrobák)   Gram-pozitív kokkuszok. Gram-negatív kokkuszok. Gram-negatív, aerob pálcák. Gram-negatív, anaerob pálcák. Gram-negatív, fakultatív anaerob pálcák. Endospóraképző, Gram-pozitív pálcák. Szabályos, spórátlan, Gram-pozitív pálcák. Szabálytalan, spórátlan, Gram-pozitív pálcák. Csavarodott és hajlott baktériumok. Spirochaeták. Rickettsiafélék. Mycoplasmafélék. A vírusok rendszerezése és interferenciája. Adenoviridae. Hepadnaviridae. Herpesviridae. Papovaviridae. Parvoviridae. Poxviridae. Arenaviridae. Bunyaviridae. Caliciviridae. Coronaviridae. Filoviridae. Flaviviridae. Orthomyxoviridae. Paramyxoviridae. Picornaviridae. Reoviridae. Retroviridae. Rhabdoviridae. Togaviridae. A bakteriofágok humán népegészségügyi jelentősége. Prionok. A protozoonok rövid jellemzése. Amőbák. Csillós protozoonok. Pneumocystis.   Ostoros protozoonok. Spórás protozoonok. A gombák által okozott kórképek típusai. Mikotoxikózisok és micetizmusok. A gombák gyógyszeripari jelentősége. Dermatomikózisok és szisztémás mikózisok. Konzultációk: hallgatói igény szerint szóban, egyénileg vagy csoportosan egyaránt lehetséges. Előadások szünetében és utána minden héten az előadó rendelkezésre áll, illetve külön egyeztetett időpontban is.