Hygienic Microbiology

This course describes microbes (and microbial processes) having hygienic importance. We deal with human (obligate and opportunistic) pathogens, members of the normal microflora, and microbes producing antibiotics, which are used as chemotherapeutic agents in treating bacterial infections. We study the basics of epidemiology, mainly of infectious diseases. Infectious diseases are generally discussed as processes between a pathogen microbe and its host, together with the main factors of both (virulence and resistance). Diagnostic tests, antimicrobial therapy and prevention of epidemics are also involved in this subject.

Black, J. G. (2008): Microbiology. Principles and Explorations. 7th ed. John Wiley & Sons, Inc., New York

Követelmények: a.     A szorgalmi időszakban: szóbeli vizsga, melyen 1-1 tételt kell kidolgozni az alábbi két (I. ill. II.) csoportból. b.     A vizsgaidőszakban: --   I. Járványtani mikrobiológia A betegségek típusai és a patogenitás formái. A mikrobák abiotikus és biotikus ökológiai faktorai: negatív ökológiai relációk a főbb rendszertani csoportok között. A higiéne területei és története. A járványtan demográfiai háttere, értelmezése és ágai. Deskriptív epidemiológia. Szűrővizsgálatok. Analitikus és experimentális epidemiológia. A fertőző betegségek járványtana. A fertőző betegségek elsődleges és másodlagos tényezői. A fertőző betegségek patomechanizmusa és kórlefolyása. Patogenitás és virulencia fogalma; a virulencia mérése és megváltoztatása. Virulenciafaktorok: adhéziós faktorok, agresszinek. Virulenciafaktorok: exotoxinok, extracelluláris enzimek, endotoxinok. Mikroba antigének; antigénrokonság. Rezisztencia és hajlam fogalma; a rezisztencia osztályozása. A gazdaszervezet szerepe a védettségben. Az aspecifikus védelem fizikai, kémiai és biológiai tényezői. A specifikus védelem celluláris és humorális tényezői. A mikrobiológiai diagnosztika fogalma és direkt módszerei. A mikrobiológiai diagnosztika indirekt módszerei.   II. Részletes mikrobiológia (népegészségügyi jelentőségű mikrobák)   Gram-pozitív kokkuszok. Gram-negatív kokkuszok. Gram-negatív, aerob pálcák. Fakultatív anaerob, Gram-negatív pálcák. Anaerob, Gram-negatív pálcák. Endospóraképző, Gram-pozitív pálcák. Szabályos, spórátlan, Gram-pozitív pálcák. Szabálytalan, spórátlan, Gram-pozitív pálcák. Csavarodott és hajlott baktériumok. Spirochaeták. Rickettsiafélék. Mycoplasmafélék. A vírusok rendszerezése és interferenciájuk. Adenoviridae. Hepadnaviridae. Herpesviridae. Papovaviridae. Parvoviridae. Poxviridae. Arenaviridae. Bunyaviridae. Caliciviridae. Coronaviridae. Filoviridae. Flaviviridae. Orthomyxoviridae. Paramyxoviridae. Picornaviridae. Reoviridae. Retroviridae. Rhabdoviridae. Togaviridae. Bakteriofágok. Prionok. A protozoonok rövid jellemzése. Amőbák. Ostorosok. Csillósok. Spórások. Pneumocystis. A gombák által okozott kórképek típusai. Dermatomikózisok. Sarjadzó gombás és fonalas gombás szisztémás mikózisok. Dimorf gombás szisztémás mikózisok. Mikotoxikózisok. Micetizmusok. A gombák gyógyászati jelentősége. Konzultációk: hallgatói igény szerint szóban, egyénileg vagy csoportosan egyaránt lehetséges. Előadások szünetében és utána minden héten az előadó rendelkezésre áll, illetve külön egyeztetett időpontban is.