K-INFO
HU
EN
Belépés

Szabványosítás az informatikában és az elektronikában

Standardization in Computer Science and Electronics
A tantárgyleírás hatályossága
Hatályosság kezdete:
Hatályosság vége:
Tantárgy neve (magyarul, angolul)
Szabványosítás az informatikában és az elektronikában
Standardization in Computer Science and Electronics
Tantárgykód BMEVIEEBV02
Tantárgyjelleg
Képzési szint
Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves)
Kurzustípus elmélet gyakorlat laboratóriumi gyakorlat
óraszám (heti) 2 0 0
jelleg (kapcsolt/önálló)
Tanulmányi teljesítmény/értékelés típusa félévközi érdemjegy
Tantárgy kreditértéke 2
Tantárgyfelelős
DR. Hosszú Gábor
beosztás: egyetemi docens
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Kar
Tantárgy weboldala
Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege
Közvetlen előkövetelmények – Erős előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Gyenge előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Párhuzamos előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Mérföldkő előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Kizáró feltétel nincs

Célkitűzés

Tantárgyprogram

1.hét    Bevezetés, a szabványosításban használatos fogalmak meghatározása. A szabadalmaztatott (proprietary) szabvány, a közszabvány (public standard) és a nem hivatalos (unofficial) szabvány fogalma és fontosabb tulajdonságai
2.hét  A szabványosítás jelentősége; előnyei és esetleges hátrányai. Esettanulmányok: helyes, használatban lévő, illetve helytelenül megalkotott szabványok.  
3. hét  Informatikában használatos szabványok. Villamosmérnöki gyakorlatban használatos szabványok
4. hét  Elektronikával és informatikával foglalkozó szabványosítási és ehhez kapcsolódó fontos szervezetek (NCITS, NIST, ISO, ANSI, IEEE, EIA, NBS, IEC, ITU, FCC, TIA, ETSI, NISO, ACM, AES, CEN, ISO).
5. hét  Esettanulmány: az EIA JEDEC szabványosítás - szabványosítási folyamatok a félvezető eszközök termikus karakterizációja terén (EIA JEDEC JESD51-* szabványok és a kapcsolódó nemzetközi bizottsági munka).

6. hét

   Az Internet Society és részei (IAB, IRTF, IESG, IETF). Kizárólag informatikával foglalkozó szervezetek (W3C, CERT, ORBS, CEENET, TERENA, X Consortium)
7. hét  Az W3C konzorcium. Az IETF által szervezett szabványosítási folyamat (proposed, draft, Internet standard, Request for Comments)
8. hét  Szabványszerű anyagok (best current practice, experimental, informational descriptions). Az Unicode konzorcium 
9. hét  Az Unicode és a karakterkódolás. Az ISO/IEC JTC1/SC2/ ismertetése: felépítése és tevékenysége.
10. hét  Az Egyetemes Karakterkészlet (UCS), az Alap többnyelvű lap (BMP) és a Kiegészítő többnyelvű lap (SMP) fogalma, alkalmazási kérdések.
11. hét   Az Unicode Bidi algoritmusa, implementációs nehézségek és lehetőségek.
12. hét   A Magyar Szabványügyi Testület bemutatása. Lehetőségek és feladatok. Szabványtervezet-készítés. Esettanulmány.
13. hét  Fontkészítési ismeretek, az OpenType technológia. Magyar szabványosítási és kapcsolódó szervezetek (HTE, MSZT, NIIF, Hungarnet, Huninet, MIT, ISZT, BIX) 
14. hét  

Esettanulmány: a Komondor szabványtervezet. 

A tárgy bemutatja az elektronikában és az informatikában használatos főbb szabványtípusokat. Ismertetésre kerülnek a tématerületen működő nemzetközi és magyar szabványosítási szervezetek, valamint a szabványosítás folyamatának legfontosabb tulajdonságai.  

Tanulmányi eredmények

Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:

Tudás

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Képességek

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Attitűd

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Autonómia és felelősség

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Oktatási módszertan

Előadás, melynek keretében gyakorlati ismereteket is nyújtó példákat is ismertetünk, esettanulmány jelleggel, esetenként on-line számítógépi demonstrációval.  

Tanulástámogató anyagok

Online források
Dr. Hosszú Gábor: „Az internetes kommunikáció informatikai alapjai”, Első kiadás, Novella Kiadó, Budapest 2005, 640 oldal, ISBN 963-9442-51-8.; Dr. Hosszú Gábor - Dr. Keresztes Péter: VHDL-alapú rendszertervezés, SZAK Kiadó, Bicske, 2012, ISBN 978-963-9863-24-8.

A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek

Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti)
-
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti)
nincs
Ajánlott (nem kötelező) előzetesen megszerzendő kompetenciák
(azon ajánlott (nem kötelező) előzetesen megszerzendő kompetenciák összessége, amelyek jelentősen hozzájárulnak a tantárgy eredményes teljesítéséhez)
-
Általános szabályok
Követelmények: a. A szorgalmi időszakban:   A szorgalmi időszakban 2 db nagy zárthelyit iratunk. A félévközi jegy megszerzésének feltétele, hogy mindkét zh. min. elégséges legyen.   Pótlási lehetőségek: Egy sikertelen zárthelyi a szorgalmi időszakban a pótzárthelyin pótolható. A sikertelen (pót)zárthelyi a pótlási héten különeljárási díj ellenében egy további alkalommal pótolható.  
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása

Nincs megadva részletes értékelés.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya

Nincs megadva részarány.

Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása

Nincs megadva részletes értékelés.

Vizsgarészek részaránya

Nincs megadva részarány.

Érdemjegy megállapítása

Nincs megadva érdemjegy határ.

Jelenléti és részvételi követelmények

Nincs megadva jelenléti követelmény.

Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai

Nincs megadva.

Rövid leírás

Nincs megadva.

Részletes leírás

Nincs megadva.

Ajánlott tantárgyak
-
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Nincs megadva munkaidő bontás.

Tantárgykövetelmények hatályossága
Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete:
Tantárgykövetelmények hatályosságának vége:
Tantervi elhelyezés

Nincsenek rögzített tantervi elhelyezések ehhez a tárgyverzióhoz.