Elements of the Theory of Computing

Követelmények: a. A szorgalmi időszakban: A félév folyamán két zárthelyit iratunk. A félévvégi aláírás megszerzésének (vagyis a vizsgára bocsátásnak) feltétele, hogy mindkét zárthelyinek külön-külön legalább elégségesre kell sikerülnie. A két zárthelyihez van egy-egy pótlási lehetőség a félév utolsó hetében: ilyenkor az elégtelen(-ek) kijavítható(-ak), illetve az esetleges hiányzás(-ok) pótolható(-ak). A pótzárthelyin gyenge, de nem elégtelen zárthelyi javítása is megkísérelhető, de csak azzal a feltétellel, hogy ilyenkor mindenképpen az új pontszám lesz érvényes, akkor is, ha rosszabb, mint az eredeti. (Ez alól egy kivétel van: a már megszerzett aláírás egy javítónak szánt, de elégtelenre megírt pótzárthelyivel nem vész el, viszont leviszi a zárthelyikből származó pontszámot az elégségeshez szükséges minimális pontszám szintjére.) Amennyiben a pótlás sem sikerül, már csak ismétlő vizsga (gyakIV) jelleggel lehet megszerezni az aláírást, és így a vizsgázás jogát. Ennek módja, hogy a vizsgaidőszakban egy újabb zárthelyit kell legalább elégségesre megírni. (Ez a zárthelyi a félév teljes anyagához kapcsolódó feladatokat tartalmazhat függetlenül attól, hogy a szorgalmi időszakban melyik zárthelyi nem sikerült.) A vizsgaidőszakban két gyakIV alkalmat hirdetünk meg (ezek közül az egyiket várhatóan az első héten), de a két alkalom közül mindenki csak az egyiken próbálkozhat. Így ha valaki az első alkalommal megpróbált aláírást szerezni, de ez nem sikerült, annak sajnos a második alkalommal már nem lesz lehetősége erre. A gyakIV-kre a Neptunban jelentkezni kell. Ha a gyakIV jelleggel megírt zárthelyi eléri a legalább elégséges szintet, akkor egy későbbi vizsgaalkalommal lehet vizsgázni. Ha valaki az aláírást gyakIV-vel szerzi meg, akkor ezt a vizsgán úgy számítjuk be, mintha mindkét zárthelyin az elégségeshez szükséges minimális pontszámot érte volna el. Ha a gyakIV sem sikerül, akkor a félév sajnos sikertelen. b. A vizsgaidőszakban: A tárgyból szóbeli vizsga van. A vizsga úgy zajlik, hogy a tételsoron szereplő tételek közül a vizsgázó egyet kap, ezt kidolgozza, majd szóban felel belőle. Számítani kell arra is, hogy a vizsgáztató néhány definíció, vagy tétel kimondása erejéig a többi tételbe is belekérdez. A vizsgán az elégséges megszerzésének feltétele, hogy a vizsgázó az anyagban szereplő minden definíciót, illetve tételt ki tudjon mondani, illetve tudjon értelmezni. A vizsgatétel kidolgozására a hallgatónak felkészülési idő áll rendelkezésére. Negyvenöt perc felkészülési idő letelte után a vizsgáztató abban az esetben is elkezdheti a vizsgáztatást, ha a hallgató még nem jelezte, hogy elkészült. A vizsgajegyet a két zárthelyi eredményéből és a vizsgán nyújtott szóbeli teljesítményből alakítjuk ki olyan módon, hogy abba a zárthelyik átlaga 40 százalék erejéig, a szóbeli vizsga 60 százalék erejéig számít bele. Ha a szóbeli vizsga elégtelen, akkor a vizsgajegy is elégtelen (függetlenül a zárthelyik eredményétől). Aki elégtelenre vizsgázik, egy ízben ismétlő vizsgát tehet. Ez a pótlási lehetőség szükség esetén az olyan hallgatót is megilleti, aki az aláírást gyakIV-vel szerezte meg. Ismétlő vizsga esetén a zárthelyikből származó eredmények változatlanul érvényesek. Elővizsga: nincs rá lehetőség. Pótlási lehetőségek: lásd a 10. pontot.