Formális nyelvek

A hallgatók ismerjék meg a számítástechnikai nyelvészet matematikai alapjait és a gyakorlati alkalmazások elvi korlátait.

Előadás és gyakorlat. A tananyag egy része a gyakorlatokon kerül ismertetésre.

Bach Iván : Számítástechnikai nyelvészet (Typotex Kiadó); Bővebb irodalomjegyzék a fenti jegyzetben.

-

Követelmények: A szorgalmi időszakban: A szorgalmi időszakban 50 pont szerezhető. Az egy nagy zárthelyi dolgozattal, melyet a félév közepén íratunk, 30 pontot lehet elérni. További 5 alkalommal villámzárthelyit íratunk a gyakorlatok első 20 percében. Ezekkel 5-5 pont szerezhető, de csak a 4 legjobb eredményét vesszük figyelembe. A zárthelyi dolgozat pótolható. A pótzárthelyire a szorgalmi időszak vége előtt kerül sor. A villámzárthelyik pótlására nincs lehetőség. A pótzárthelyit javító céllal a nagy zárthelyin részt vett hallgatók is megírhatják. Ebben az esetben a zárthelyi és a pótzárthelyi eredményének átlaga számít bele a félév során szerzett pontokba. Az aláírást akkor kapja meg a hallgató, ha a félév során a megszerezhető 50 pontból (30 a nagy zárthelyin, 20 a villámzárthelyiken) legalább 20-at elért. A zárthelyi bepótlására a vizsgaidőszak első hetében is lehetőség van. Két évnél nem régebbi aláírást elfogadunk. Az aláírást az első vizsgán, utóvizsga jelleggel is meg lehet szerezni. Ezzel a lehetőséggel csak az a hallgató élhet, aki az 5 villámzárthelyi, egy nagy zárthelyi és egy pótzárthelyi alkalmak közül legalább hármon megjelent és dolgozatot adott be. A vizsgaidőszakban: Az osztályzat a félévközi pontok és a vizsgadolgozat eredménye alapján a következőképpen alakul: az összpontszám egyik felét (50 pont) a vizsgadolgozat, a másik felét (nagy zárthelyi=30 pont + villámzárthelyik=20 pont) a félévközi eredmény adja. A jegyek: 85 ponttól jeles, 70 ponttól jó, 55 ponttól közepes, 40 ponttól elégséges, de minden, legalább elégséges jegyhez szükséges, hogy a vizsgadolgozat legalább 20 pontos legyen. A kreditpontok megszerzésének egyetlen feltétele a legalább elégséges osztályzat. Akinek régebbről van aláírása, az választhat, hogy félév közben pontokat szerez vagy sem. Ha nem próbál pontokat szerezni, akkor a sikeres vizsga pontszámának duplázásával kap évvégi jegyet. Ha a félév közbeni munkával legalább 20 pontot gyűjt, akkor a számára kedvezőbb lehetőség szerint számítjuk az évvégi pontjait (vagy a vizsga duplázásával, vagy a félévi pontszám és a vizsga pontszám összeadásával). Ha a félévközi munkával nem szerzi meg az előírt 20 pontot, aláírása ekkor sem veszik el, ebben az esetben az évvégi pontjait a sikeres vizsga duplázásával kapja. Aki az aláírást a vizsgaidőszakban szerzi meg, az félévi pontként 20 pontot kap, ehhez adódik a sikeres vizsga pontszáma, így születik az évvégi jegy. Aki javít, azaz a korábban megszerzett, legalább elégséges vizsgajegyét kiütteti az indexében, az a számára kedvezőbb módon (vagy a vizsga duplázásával, vagy a félévi és vizsgán szerzett pont összeadásával) számított összpontszám alapján kap jegyet. Elővizsga: Nincs rá lehetőség.

Bevezetés a számításelméletbe I., II.