A számítástudomány alapjai

A villamosmérnöki tanulmányokhoz szükséges legfontosabb matematikai ismeretek elsajátítása, az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása.

Heti 4 óra előadás az egész évfolyamnak, és heti 2 óra kiscsoportos gyakorlat.

Katona Y. Gyula - Recski András - Szabó Csaba:  A számítástudomány alapjai, TypoTEX Kiadó, 2003.Friedl Katalin – Recski András – Simonyi Gárbor: Gráfelméleti feladatok, TypoTEX Kiadó 2006.

Követelmények: Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Az előadásokon a jelenlétet azok kezdetén és végén is a félév folyamán minden alkalommal ellenőrizzük, aláírást nem kaphat az a hallgató, aki ezek alapján az alkalmak több, mint 30%-áról hiányzott (a viszonyítási alap a ténylegesen megtartott előadások száma). A gyakorlatokon a jelenlétet minden alkalommal ellenőrizzük, 30%-ot meghaladó hiányzás esetén a tantárgyból sem aláírás sem kreditpont nem szerezhető. A szorgalmi időszakban:    A félév folyamán két zárthelyit íratunk. A félév végi aláírás megszerzésének (vagyis a vizsgára bocsátásnak) feltétele, hogy mindkét zárthelyinek külön-külön legalább elégségesre kell sikerülnie. A zárthelyihez van egy pótlási lehetőség: ilyenkor az egyik elégtelen kijavítható, illetve az esetleges hiányzás pótolható. A pótzárthelyin gyenge, de nem elégtelen zárthelyi javítása is megkísérelhető, de csak azzal a feltétellel, hogy ilyenkor mindenképpen az új pontszám lesz érvényes, akkor is, ha rosszabb, mint az eredeti. (Ez alól egy kivétel van: a már megszerzett aláírás egy javítónak szánt, de elégtelenre megírt pótzárthelyivel nem vész el, viszont az adott zárthelyit úgy tekintjük, mintha azon a hallgató  az elégségeshez szükséges minimális pontszámot érte volna el.)  Amennyiben a szorgalmi időszakban nem sikerült mindkét zárthelyin (vagy a megfelelő pótzárthelyin) legalább elégségest szerezni, akkor a pótlási héten a sikertelen zárthelyi pótlására még egy lehetőség van. (Ha egyik zárthelyi sem volt sikeres, akkor a pótlási időszakban már nem lehet aláírást szerezni.) A vizsgaidőszakban: A tárgyból szóbeli vizsga van. A vizsga úgy zajlik, hogy a tételsoron szereplő tételek közül a vizsgázó egyet kap, ezt kidolgozza, majd szóban felel belőle. Számítani kell arra is, hogy a vizsgáztató néhány definíció, vagy tétel kimondása erejéig a többi tételbe is belekérdez. A vizsgán az elégséges megszerzésének feltétele, hogy a vizsgázó az anyagban szereplő minden definíciót és tételt ki tudjon mondani, illetve tudjon értelmezni. A vizsgatétel kidolgozására a hallgatónak felkészülési idő  áll rendelkezésére. Negyvenöt perc felkészülési idő  letelte után a vizsgáztató abban az esetben is elkezdheti a vizsgáztatást, ha a hallgató még nem jelezte, hogy elkészült. A vizsgajegyet a két zárthelyi eredményéből és a vizsgán nyújtott szóbeli teljesítményből alakítjuk ki olyan módon, hogy abba a zárthelyik átlaga 40 százalék erejéig, a szóbeli vizsga 60 százalék erejéig számít bele. Ha a szóbeli vizsga elégtelen, akkor a vizsgajegy is elégtelen (függetlenül a zárthelyik eredményétől).  Javító (ismétlő) vizsga a TVSz szerint tehető. Javító vizsga esetén a zárthelyikből származó eredmények változatlanul érvényesek.    Az aláírás a TVSz szerint 3 évig érvényes. Amennyiben a hallgatónak már van aláírása korábbi félévből, akkor lehetősége van megkísérelni újból megszerezni az aláírást a zárthelyik újbóli megírásával. Ha sikerült újra teljesíteni a feltételeket, akkor a vizsgajegybe ezek az eredmények számítanak bele (akkor is ha ezek összességében gyengébbek). Ha megkísérelte, de nem sikerült megszerezni az aláírást, akkor az aláírás nem vész el, de a vizsgajegybe csak az aláírás megszerzéséhez szükséges minimális pontszámmal számítjuk be. Ha nem kísérelte meg (nem vett részt egyetlen zárthelyin vagy pótláson sem az adott félévben), akkor a legutolsó olyan félévbeli teljesítményét vesszük figyelembe,  amikor a hallgató megkísérelt aláírást szerezni.  Pótlási lehetőségek: lásd a 10. pontot