A számítástudomány alapjai

A tantárgy célkitűzése a villamosmérnöki tanulmányokhoz szükséges és a mérnöki alapműveltséghez tartozó egyes alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, azok szemléletmódjának kialakítása. Ezen belül a tantárgy a lineáris algebra és a gráfelmélet egyes területeire nyújt bevezetést. A tantárgyat sikeresen teljesítő hallgató képes lesz: ·      érteni és alkalmazni a tárgyban előkerülő fogalmakat és ismereteket; ·      önállóan megoldani az anyaghoz kapcsolódó gyakorlati feladatokat; ·      alkalmazni a tárgyban szereplő algoritmusokat; a későbbi tanulmányok során felismerni azokat a helyzeteket, ahol a tárgyban tanult ismeretek szerephez jutnak és sikerrel alkalmazni a tanultakat.

A tárgyból heti 3 óra előadás és heti 2 órás kiscsoportos gyakorlat van. Az előadásokon az új elmélet kerül bemutatásra, ennek gyakorlása és feladatokban való alkalmazása zajlik a gyakorlatokon. A gyakorlatok mindig szorosan kapcsolódnak a megfelelő előadás anyagához, ezért azokon az előadáson tanult anyag ismerete elvárás a hallgatóktól. Az előadásokon tárgyalt fogalmak és ismeretek begyakorlása, elmélyítése a gyakorlatokon zajlik, az itt zajló munka (beleértve a házi feladatok megoldását is) a tanulási folyamat alapvető fontosságú része. Az előadások a legtöbb esetben szorosan épülnek a korábbi hetek anyagára, ezek ismerete nélkül az új anyag általában nem követhető. A gyakorlatokon az előadáson elhangzott elméletet felhasználó feladatokat oldunk meg, ösztönözve a hallgatók aktív részvételét egyéni és csoportos munkában egyaránt.

Katona Y. Gyula - Recski András - Szabó Csaba: A számítástudomány; alapjai, TypoTEX Kiadó, 2003.; Friedl; Katalin – Recski András – Simonyi Gábor: Gráfelméleti feladatok, TypoTEX Kiadó; 2006; Szeszlér Dávid: Bevezetés a számításelméletbe: http://cs.bme.hu/bsz1/jegyzet/bsz1_jegyzet.pdf; Fleiner Tamás: A számítástudomány alapjai: http://www.cs.bme.hu/~fleiner/jegyzet/NESZ.pdf

Követelmények: Szorgalmi időszakban: A félév folyamán két zárthelyit íratunk. A félévvégi aláírás megszerzésének (vagyis a vizsgára bocsátásnak) feltétele a zárthelyiken külön-külön legalább 40% -os teljesítmény. Azok a hallgatók, akik egy korábbi félévből érvényes aláírással rendelkeznek, megkísérelhetik újból megírni a zárthelyiket, hogy a korábbi zárthelyik eredményein javítsanak. Erre az esetre az alábbi feltételek vonatkoznak: l Ha sikerül újra teljesíteni az aláíráshoz szükséges feltételeket, akkor a vizsgajegybe (lásd lentebb) az így kapott eredmény számít bele (akkor is, ha ez rosszabb). l Ha nem sikerül újra teljesíteni az aláíráshoz szükséges feltételeket, akkor az aláírás nem vész el, de a vizsgajegybe csak az aláírás megszerzéséhez szükséges minimális pontszámot számítjuk be. Ha egy érvényes aláírással rendelkező hallgató az aktuális félévben legalább egy zárthelyin megjelenik, azt úgy tekintjük, hogy az illető kísérletet tett az aláírás feltételeinek újbóli teljesítésére (és rá a fenti feltételek vonatkoznak). Ellenkező esetben a legutolsó olyan félévbeli teljesítményt vesszük figyelembe, amikor a hallgató megkísérelte az aláírás feltételeinek teljesítését.  Vizsgaidőszakban: Vizsgára az jelentkezhet, aki érvényes aláírással rendelkezik. A vizsga ebből a tárgyból szóbeli. A vizsgajegyet a két zárthelyi eredményéből és a vizsgán nyújtott szóbeli teljesítmény súlyozott átlaga, amiben a zárthelyik súlya 2, a szóbeli vizsgáé pedig 3. Ha a szóbeli vizsga elégtelen, akkor a vizsgajegy is elégtelen (függetlenül a zárthelyik eredményétől). Ismétlő vizsga esetén a zárthelyikből származó eredmények változatlanul érvényesek. A vizsgán kapott végső jegyet meghatározó pontszámot az alábbi képlettel számítjuk ki. (zh1 és zh2 az első, illetve második zárthelyin, v pedig a szóbeli vizsgán szerzett pontszám.) végső_pont = 0,4*(min(50,zh1) + min(50,zh2)) + 1,2*min(50,v). A végső jegy a végső pontszám alapján: 0-39: elégtelen, 40-54: elégséges, 55-69: közepes, 70-84: jó, 85-100: jeles. A tárgyhoz tartozó vizsgatételsor félévről félévre változik, az aktuális félévre érvényes vizsgatételsor a tárgy tanszéki weboldaláról tölthető le a szorgalmi időszak utolsó hetétől. Elővizsgát nem tartunk. Pótlási lehetőségek: Mindkét zárthelyihez biztosítunk egy-egy pótlási alkalmat (a szorgalmi időszakban vagy a pótlási héten). Ezeket fel lehet használni a megfelelő zárthelyi dolgozat pótlására vagy az eredményének a javítására. Az utóbbi esetben mindenképpen az új pontszám lesz érvényes, akkor is, ha az rosszabb, mint az eredeti. Ez alól egy kivétel van: a már megszerzett aláírást és az adott zárthelyin a megszerzéséhez tartozó minimális pontszámot egy balsikerű javítási kísérlettel nem lehet elveszíteni. Ha valaki egy pótzárthelyin megjelenik (és a feladatsort átveszi), azt úgy tekintjük, hogy az illető kísérletet tett a dolgozat megírására (és így rá a fenti feltételek vonatkoznak). Akinek nincs aláírása, és a pótlási alkalmakon sem sikerült aláírást szereznie, ám egyetlen zárthelyi eredményes megírásával az aláírás megszerezhető, az jogosult részt venni a díjköteles pótlási alkalmon. Erre a neptunban kell jelentkezni, és különeljárási díjat kell érte fizetni. A díjköteles pótlás egy, a megfelelő zárthelyi anyagából, az adott zárthelyivel azonos feltételek szerint íratott számonkérés, de azon IMSC pont már nem szerezhető.

IMSc program: A plusz pontokat a hatékonyabb tanulásért és az anyag magasabb szintű, mélyebb elsajátításáért kapják a hallgatók. IMSc pontok: Mindkét zárthelyin és a szóbeli vizsgán is 60 pontot lehet elérni. Az IMSc pontokat az alábbi képlettel számítjuk ki, ahol zh1 és zh2 az első, illetve második zárthelyin, v pedig a szóbeli vizsgán szerzett pontszám. IMSc_pont = min(25, max(0,zh1-50) + max(0,zh2-50) + max(0,v-50)). Az IMSc pontok megszerzése a programban nem résztvevő hallgatók számára is biztosított. Az aláírás és a vizsgajegy megszerzése mindenki számára egységes követelmények szerint, a 10. pontban leírtaknak megfelelően történik, ezt az IMSc pontok nem befolyásolják.