K-INFO
HU
EN
Belépés

Infokommunikáció

Infocommunications
A tantárgyleírás hatályossága
Hatályosság kezdete:
2026. March 21.
Hatályosság vége:
Tantárgy neve (magyarul, angolul)
Infokommunikáció
Infocommunications
Tantárgykód BMEVITMAB05
Tantárgyjelleg
Képzési szint
Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves)
Kurzustípus elmélet gyakorlat laboratóriumi gyakorlat
óraszám (heti) 3 2 0
jelleg (kapcsolt/önálló) kapcsolt
Tanulmányi teljesítmény/értékelés típusa vizsga
Tantárgy kreditértéke 6
Tantárgyfelelős
DR. Varga Pál
beosztás: egyetemi docens
elérhetőség: varga.pal@vik.bme.hu
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék
Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar
Tantárgy weboldala
Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege
Közvetlen előkövetelmények – Erős előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Gyenge előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Párhuzamos előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Mérföldkő előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Kizáró feltétel nincs

Célkitűzés

Tantárgyprogram

1. hét

Bevezetés, a tantárggyal kapcsolatos információk ismertetése. A mintavételezésről tanultak felelevenítése, a híradástechnikai átviteli lánc kontextusában. Sávkorlátozott jelek tulajdonságai, mintavételi tétel. A visszaállítás jellegzetes hibái, szivárgás és aliasing.  Nem alapsávi jel mintavételezése, a túlmintavételezés hatása. A kvantálás szerepe és hatása az átviteli láncban.

Kvantálási zaj, jel zaj viszony, egyenletes és változó lépcsőméretű kvantálás.

2. hét

Forráskódolás.  Fix és Nem-fix szóhosszú kódok, egyértelmű megfejthetőség, prefix tulajdonság, Kraft-McMillan egyenlőtlenség. Átlagos kódszóhossz, a kód entrópiája, a tömöríthetőség határa, a tömörítés módszerei.

3. hét

Hibakorlátozó kódolás. BSC csatorna átviteli tulajdonságai, csatornakapacitás. Lineáris, bináris, szisztematikus kódok, vonali kódolás. Kódtávolság, Hamming-távolság, bináris kódszó súlya, perfekt kód. Hibavédelem blokk kóddal, hibajavítás lineáris kóddal. Titkosító kódolás, szimmetrikus kulcsú rejtjelezés, nyilvános kulcsú rejtjelezés.

4. hét

Analóg modulációs eljárások. Amplitúdó moduláció, előállítása, spektrumábrái, időfüggvénye, demodulálása. Szögmodulációk, frekvencia és fázismoduláció, előállítása, spektrumábrái, időfüggvénye, demodulálása. Sávszélesség-becslési modellek.

5. hét

Digitális alapsávi átvitel. A PAM jel spektrális viselkedése, a szimbólumközti áthallásmentesség feltétele, a zaj hatása, szemábra vizsgálata, jelzési sebesség, Nyquist-tétel a szimbólumközti áthallásról, az ISI elkerülése, emelt-koszinuszos elemi jel. Többszintű átvitel.

6. hét

Digitális modulációs eljárások. Frekvencia billenytűzés (FSK, MSK) – sávszélesség és frekvencialöket, amplitúdó billentyűzés (ASK, OOK), PSK modulációk, QAM változatok, QAM jelek érzékenysége, teljesítmény igénye. Konstellációs diagramok, kétdimenziós szemábra.

7. hét

Többszörös csatornahozzáférés. Időosztásos nyalábolás (TDM), frekvenciaosztásos nyalábolás (FDM), ortogonális frekvenciosztásos nyalábolás (OFDM). Többszörös hozzáférés a csatornához időosztással, frekvenicaosztással,  kódosztással (TDMA, FDMA, CDMA). OFDM-ben a nyalábolás és szétosztás megvalósítása, előállítás gyorsítása FFT-vel. CDMA kódolási és dekódolási példa.

8. hét

Hang-hallás, kép-látás. Az emberi hallás műszaki vonatkozásai, analóg és digitális hangjelek jellemzői, a fényérzékelés néhány jellemzője, színes mozgókép-megjelenítés analóg és digitális formában. Fletcher-Munson görbék, hangerő-szabályozás, a zaj pszofometrikus értékelése, a színezet és telítettség pszichofizikai értelmezése. Hang- és képtömörítő eljárások az emberi érzékszervek befogadó-képességeihez igazítva.

9. hét

Infokommunikációs hálózatok alapjai. Az ISO-OSI hétrétegű modell összehasonlítása a négyrétegű számítógép-hálózati modellel (Internet Protocol Suite). A fizikai réteg és az adatkapcsolati réteg. A vezetéknélküli és a vezetékes átvitel sajátosságai, és ezek kényszerítő hatásai a ráépülő rétegekre. Adatkapcsolati réteg - feladatai, a protokollok által megoldandó kérdések. Közeg-hozzáférési módszerek. Jellegzetes protokollok a közeghozzáférési rétegben.

10. hét

 A hálózati réteg. Feladatai, az általa nyújtott szolgáltatások. Az Internet Protokoll. IPv4 fejléc mezői és ezek jelentése, címkiosztás, alhálózati címzés, boradcast, multicast. Az IPv6 és az IPv4 összehasonlítása. Az IPv6 címkiosztás. Az IPsec alapjai. A QoS fogalma.

11. hét

A transzport réteg. Feladatai, az általa nyújtott szolgáltatások. Az UDP protokoll – feladatai, szolgáltatásai, fejléce. A TCP protokoll feladatai, szolgáltatásai, fejléce, összehasonlítás az UDP-vel. A TCP néhány fontosabb koncepciója és eljárása – kapcsolat felépítés és bontás, újraadás, folyamvezérlés, torlódásvezérlés.

12. hét

Analóg és digitális műsorszóró rendszerek. Analóg modulációk infokommunikációs alkalmazásai. Analóg AM és FM rádió műsorszórás, analóg televízió műsorszórás alapelvei. Digitális modulációk infokommunikációs alkalmazásai. Digitális rádió és televízió műsorszórás alapvető jellemzői, tömörítési és modulációs eljárásai. IPTV és streaming rendszerek.

13. hét

Mobil kommunikáció - architektúra és a rádiós hálózat. Cellás rendszerek. 1G, 2G, 3G 4G és 5G hálózatok sajátosságai. A 4G és 5G rádiós hozzáférési hálózatok bemutatása, összehasonlítása. Mobil kommunikáció - architektúra és a mobil maghálózat. Az 5G maghálózat fő funkciói.

 

Kijelölt tanagyag - írásos és video-alapú - a következő témakörökből: Rádiós összeköttetések. Rádiócsatorna, rádiós összeköttetések jellemzése, rádióspektrum felosztása; antennák irányítottsága, nyeresége és hatásos felülete, antennák alkalmazásai; rádióhullámok direkt és kétutas terjedése, a rádiócsatorna szakaszcsillapítása. Vezetékes átvitel tulajdonságai, átviteli modellek; transzverzális elektromágneses és optikai vezetékes átvitel jellemzői. Analóg rádiós és televíziós műsorszóró rendszerek felépítése, fejlődési trendje, digitális műsorszóró rendszerek architektúrája, szolgáltatásai. Tömegkiszolgálás alapjai, sorbanálláselmélet, Markov-lánc alapú kiszolgálási folyamatok.

 

Az „Infokommunikáció” tárgy célja, hogy megismertesse az információ-átvitel és -tárolás alapvető módszereit, és rávilágítson ezek alkalmazására a modern távközlésben és kommunikációs hálózatokban.   A tárgy oktatása törekszik arra, hogy később - a témakörhöz kötődő specializációkon tovább tanulók biztos alapokat kapjanak a leglényegesebb fogalmak és eljárások tekintetében; valamint - azok a hallgatók, akik más specializációk valamelyikén folytatják tanulmányaikat, kellően megalapozott ismeretekkel rendelkezzenek a modern infokommunikációs rendszerek megértéséhez.   Ennek megfelelően a tantárgy minden villamosmérnök számára nyújt „kimenő” ismereteket miközben megalapozza a később az infokommunikáció-rokon specializációk valamelyikét választók további tanulmányait. Az előadások, a gyakorlatok és a számonkérés módszere együttesen arra törekszik, hogy a hallgatók a megismert elemeket, módszereket és eljárásokat egyrészt alkotó módon tudják alkalmazni, másrészt elegendően sok tájékozódási pontot kapjanak ahhoz, hogy a számukra újdonságnak tűnő vagy ténylegesen új infokommunikációs rendszereket és szolgáltatásokat kevés utánjárással megértsék.

Tanulmányi eredmények

Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:

Tudás

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Képességek

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Attitűd

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Autonómia és felelősség

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Oktatási módszertan

előadás és gyakorlat

Tanulástámogató anyagok

Online források
A zárthelyire és a; vizsgára készülést közvetlenül segítő szakirodalmak:; Híradástechnika, főszerk. Géher Károly, Műszaki Könyvkiadó, 2000.; https://tsplab.hu/gyula/InfoKomm/Chap_ZH.html, on-line példatár, szerk; Marosi Gyula; Híradástechnika példatár, Elek Kálmán - Kovács Lóránt, Műegyetemi Kiadó,; 2004; A tantárgy honlapján elhelyezett elméleti összefoglalók, példamegoldások,; gyakorló feladatok valamint egy-egy gyakorlathoz tartozó egyéb oktatási; segédletek.   ; Az Infokommunikáció; témaköreinek további elmélyítését segítő (a zárthelyire és vizsgára készüléshez; nem szükséges, de hasznos) szakirodalmak:; J. G. Proakis, M. Salehi, Fundamentals of Communication Systems, Pearson; Prentice Hall2005.; Goff Hill (szerk.), The Cable and Telecommunications Professionals’; Reference, Elsevier, Focal Press, 2007 (3rd edition).; Behrouz A. Forouzan, Data Communications and Networking, McGraw-Hill, 2007; Hírközlő rendszerek,; Frigyes István, Műegyetemi Kiadó, 2001. 

A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek

Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti)
Jelek és rendszerek
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti)
nincs
Ajánlott (nem kötelező) előzetesen megszerzendő kompetenciák
(azon ajánlott (nem kötelező) előzetesen megszerzendő kompetenciák összessége, amelyek jelentősen hozzájárulnak a tantárgy eredményes teljesítéséhez)
Jelek és rendszerek
Általános szabályok
Követelmények: Szorgalmi időszakban A szorgalmi időszakban: zárthelyi vagy a pótlásának legalább elégséges (2) teljesítése. Vizsgaidőszakban A vizsgaidőszakban: írásbeli és szóbeli vizsga – az írásbeli elégséges (2) vagy közepes (3) teljesítése maga a vizsgajegy, az írásbelin elért ezeknél jobb eredmény esetén szóbeli vizsgán szerezhető meg az ennél jobb, jó (4) vagy jeles(5) osztályzat.  Elővizsga: feltétele legalább jó (4) zárthelyi eredmény Pótlási lehetőségek: Egy pótzárthelyi lehetőség biztosított.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása

Nincs megadva részletes értékelés.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya

Nincs megadva részarány.

Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása

Nincs megadva részletes értékelés.

Vizsgarészek részaránya

Nincs megadva részarány.

Érdemjegy megállapítása

Nincs megadva érdemjegy határ.

Jelenléti és részvételi követelmények

Nincs megadva jelenléti követelmény.

Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai

Nincs megadva.

Rövid leírás

Nincs megadva.

Részletes leírás
IMSc program: Az IMSc képzésben a tantermi gyakorlatok során, azonos órarendi keretben, fogalmilag összetettebb, több tématerületen is átívelő feladatokat oldunk meg az elméleti tudás elmélyítése céljából. Emellett lehetőség szerint gyakorlati, fizikai bemutató segítségével illusztráljuk a problémákat és megoldásukat. IMSc pontok: A zárthelyi dolgozatnál lehetőséget biztosítunk a hallgatók részére IMSc pont megszerzésére. A zárthelyin a szokásos kiméretű (tipikusan 22 pontban maximált) feladatokon túl további (15 pontnyi) feladatot adunk ki, amelyekkel maximum 15 IMSc pontot szerezhet az, aki a zárthelyi közös részét legalább 75%-os szinten (az elérhető 22-ből legalább 16 pont) teljesíti. A vizsgákon a zárthelyihez hasonlóan 15 pontnyi extra feladatot adunk ki, amelyekkel 15 iMSC pontot lehet szerezni. A vizsgákon IMSc pontot az kaphat, aki a közös részből legalább 75%-os szinten (22-ből legalább 16 pont) teljesít. Az IMSc pontok megszerzése a programban nem résztvevő hallgatók számára is biztosított.
Ajánlott tantárgyak
Kötelező: Jelek és rendszerek
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Nincs megadva munkaidő bontás.

Tantárgykövetelmények hatályossága
Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete:
Tantárgykövetelmények hatályosságának vége:
Tantervi elhelyezés

Nincsenek rögzített tantervi elhelyezések ehhez a tárgyverzióhoz.