K-INFO
HU
EN
Belépés

5G mobil rendszerek architektúrája és szolgáltatásai

5G Mobile Systems: Architecture and Services
A tantárgyleírás hatályossága
Hatályosság kezdete:
2026. March 21.
Hatályosság vége:
Tantárgy neve (magyarul, angolul)
5G mobil rendszerek architektúrája és szolgáltatásai
5G Mobile Systems: Architecture and Services
Tantárgykód BMEVITMAV76
Tantárgyjelleg
Képzési szint
Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves)
Kurzustípus elmélet gyakorlat laboratóriumi gyakorlat
óraszám (heti) 3 1 0
jelleg (kapcsolt/önálló) kapcsolt
Tanulmányi teljesítmény/értékelés típusa vizsga
Tantárgy kreditértéke 4
Tantárgyfelelős
Dr. Simon Csaba
beosztás: egyetemi docens
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység
Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék
Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar
Tantárgy weboldala
Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege
Közvetlen előkövetelmények – Erős előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Gyenge előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Párhuzamos előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Mérföldkő előkövetelmény nincs
Közvetlen előkövetelmények – Kizáró feltétel nincs

Célkitűzés

Tantárgyprogram

Az elméleti órák tematikája:

1. előadás (2 óra): Bevezetés (mobil rendszerek generációi, kontextus). Az 5G hálózatok célkitűzései. Az 5G hálózatok megjelenését kiváltó tényezők.

2. előadás (2 óra): Az 5G hálózatokkal szemben támasztott kritériumok. A kulcsparaméterek specifikálása. A specifikációk csoportosítása: a három követelményprofil (URLLC, eMBB, mMTC)

3. előadás (2 óra): Az 5G hálózatok rendszertechnikája - alapelvek (új rádió, lapos architektúra, ctrl és mgmt sík szétválasztása, SW virtualizáció). Az 5G architektúra részei.  

4. előadás (2 óra): Az LTE architekturális áttekintése. Az LTE Evolved Packet Core - áttekintő összehasonlítás: mi és miért változik az 5G-ben?

5. előadás (2 óra): A hálózatszoftverizáció kiemelt szerepe a modern infokommunikációs rendszerekben. Hálózati funkciók és virtualizáció (NFV). Szoftverizáció a transzport hálózatban: a szoftver vezérelt hálózatok (SDN) elvei. 

6. előadás (2 óra): Az 5G architektúra rádiós hozzáférési hálózata (Radio Access Network - RAN), valamint a felhő alapú RAN alternatívák. A funkcionális felbontás: fronthaul és backhaul az 5G RAN-ban. Virtualizált RAN opciók, a nyílt RAN elve (open RAN) és az O-RAN referencia architektúra.

7. előadás (2 óra): Az 5G új rádió (New Radio - NR) frekvenciasávok és alkalmazásuk. Az 5G tervezett frekvenciatartományai. A frekvenciatartományok alkalmazásainak jellemzői a nemzetközi, kereskedelmi szolgáltatások tapasztalatai alapján. Nemzeti és privát hálózati telepítési módok.

8. előadás (2 óra): Az 5G NR és a 4G együttélése a bevezetés korai szakaszában,  együttes telepítés (Non Standalone - NSA) és különálló telepítés (Standalone (SN). 5G NR bevezetési stratégiái, a nyolc 5G telepítési opció (5G Deployment Option).

9. előadás (2 óra): Az 5G maghálózat (5G Core - 5GC). Az 5GC architektúra logikai és funkcionális megközelítésben. Vezérlés és adatátvitel. Az adattárolási architektúra.

10. előadás (2 óra): Az 5GC funkcionális elemei. Szolgáltatás-alapú Architektúra (Service Based Architecture - SBA) - a hálózati funkciók.

11. előadás (2 óra): Erőforrás-vezérlés, Az SDN, NFV, VNF megoldások részletezése.

12. előadás (2 óra): Felhasználási típusokra szabott erőforrás-kezelés. A hálózatszeletelés (Network Slicing). A QoS differenciálás 5G megoldása. Az orkesztráció. Hálózatszeletek életciklus-menedzsmentje. 

13. előadás (2 óra): Az ETSI menedzsment és orkesztrációs modellje.

14. előadás (2 óra): Felhő architektúrák. A hálózat széleire kihelyezett funkciók (Mobile Edge Cloud - MEC). Telco Cloud - együttműködő felhők.

15. előadás (2 óra): Kiemelt 5G alkalmazás-példák: Vehicle-to-Everything, okos közlekedés és okos város.

16. előadás (2 óra): Kiemelt 5G alkalmazás-példák: Ipar 4.0, privát mobilhálózatok, okos mezőgazdaság.

17. előadás (2 óra): Mesterséges Intelligencia növekvő szerepe az 5G rendszerekben. MI alapú módszerek az 5G hálózat- és szolgáltatás-optimalizációban. Az 5G rendszerek felhasználói számára nyújtott MI alapú szolgáltatások áttekintése.

18. előadás (2 óra): Hálózati és szolgáltatás-minőségi mérések: eszközök és módszerek. Az 5G infrastruktúra kialakítása, fejlesztése és működtetése. DevOps a hálózat-fejlesztésben. Zero-touch provisioning, minimal-touch provisioning.

19. előadás (2 óra): Az 5G szabályozási kérdései. A frekvenciasávok allokációjának aspektusai. Nemzeti-, európai- és világszintű szabályozási keretek: kihívások és lehetőségek. Együttműködés más iparágakkal.

21. előadás (2 óra): Kitekintés: 5G képességek és jellemzők kidolgozásának fázisai, a szabványosítás szakaszai. Ami az 5G-ből kimaradt. 

22. előadás (2 óra): Az 5G kutatások és üzemeltetési tapasztalatok alapján körvonalazódó új generációs mobil rendszer, a 6G.

 

Az előadásokat 7 (egyenként 2 órás) gyakorlat egészíti ki az alábbi témákban:

1. Esettanulmány – Miért fontosak az 5G nyújtotta sajátosságok a különböző iparágakban, (vertikumokban)

2. Az 5GC elemeinek bemutatása egy működő 5G rendszerben

3. Virtualizáció az 5G rendszerben – NFV elvek, NFV chaining, orchestration – az 5G rendszerben egy felhasználói VNF indítása

4. QoS mérések a hálózatunkon – késleltetés és sávszélesség, mérési alapú ellenőrzése

5. Multi-access Edge Computing (MEC) – szerepe, a szolgáltatások és a hálózati erőforrás-gazdálkodás szempontjai

6. A világban telepített 5G szolgáltatások történetei alapján a gyakorlati üzemeltetés tapasztalatai, buktatói (low band, mid band és high band közti különbségek, private network előnyök-hátrányok)

7.  Demonstráció a BME-n fejlesztett 5G alkalmazásainkkal, a bemutatott szolgáltatás esetében az 5G szerepének elmagyarázása (pl. drónvezérlés, ipari robotvezérlés)

A tantárgy átfogó képet kíván adni az ötödik generációs mobilhálózatokhoz köthető - bevezetett, vagy ennek kapcsán elterjedt - technológiákról. A tantárgy a rádiós és maghálózati technológiák és architekturális elemeken túl a jellemző alkalmazási területeket és szolgáltatásokat is bemutatja, és érinti az 5G rendszerek alkalmazását befolyásoló szabályozási szempontokat is. A tárgyat azoknak ajánljuk, akik számítógép- és mobilhálózatokkal, ezek szolgáltatásaival, vagy az ezekhez kötődő alkalmazások fejlesztésével, integrációjával szeretnének foglalkozni. 

Tanulmányi eredmények

Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:

Tudás

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Képességek

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Attitűd

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Autonómia és felelősség

Nincsenek rögzített tanulási eredmények.

Oktatási módszertan

Előadás és gyakorlat.  

Tanulástámogató anyagok

Online források
Osseiran, A., Monserrat, J. F., & Marsch, P. (Eds.). (2016). 5G mobile and wireless communications technology. Cambridge University Press. ISBN - 978-1107130098; Rommer, S., Hedman, P., Olsson, M., Frid, L., Sultana, S., & Mulligan, C. (2019). 5G Core Networks. Academic Press. ISBN - 978-0081030097; Chandramouli, D., Liebhart, R., & Pirskanen, J. (Eds.). (2019). 5G for the Connected World. John Wiley & Sons. ISBN - 978-1119247081

A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek

Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti)
Kommunikációs hálózatok, Infokommunikáció 
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti)
nincs
Ajánlott (nem kötelező) előzetesen megszerzendő kompetenciák
(azon ajánlott (nem kötelező) előzetesen megszerzendő kompetenciák összessége, amelyek jelentősen hozzájárulnak a tantárgy eredményes teljesítéséhez)
Kommunikációs hálózatok, Infokommunikáció 
Általános szabályok
Követelmények: A tantárgy aláírásának és a félévközi jegy megszerzésének feltételei a hatályos BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatával (TVSz) összhangban a következők: ●  Zárthelyi dolgozat: A félév során az elméleti ellenőrző mérés keretében a hallgatók zárthelyi dolgozatot írnak. A dolgozatot legalább elégséges szintre kell megírni. Pótlásra egy pótZH során van lehetőség. ●   Vizsga: a tárgy vizsgajegyét írásbeli és szóbeli vizsga során szerzik meg a hallgatók. A zárthelyi dolgozat és a vizsga értékelése az alábbiak alapján történik: 0-49 %: elégtelen (1) 50-69 %: elégséges (2) 70-79 %: közepes (3) 80-89 %: jó (4) 90-100 %: jeles (5) A tárgy érdemjegyét a fenti követelmények teljesítése esetén a vizsgajegy adja. A zárthelyi dolgozat közepes vagy jó minősítésű teljesítés esetén elővizsgára jogosult a hallgató. Pótlási lehetőségek: Zárthelyi dolgozat: A zárthelyi dolgozat pót ZH formájában pótolható az erre kijelölt pótlási időpontban (a szorgalmi időszakban vagy a pótlási héten).
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása

Nincs megadva részletes értékelés.

Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya

Nincs megadva részarány.

Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása

Nincs megadva részletes értékelés.

Vizsgarészek részaránya

Nincs megadva részarány.

Érdemjegy megállapítása

Nincs megadva érdemjegy határ.

Jelenléti és részvételi követelmények

Nincs megadva jelenléti követelmény.

Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai

Nincs megadva.

Rövid leírás

Nincs megadva.

Részletes leírás

Nincs megadva.

Ajánlott tantárgyak
Kötelező: Kommunikációs hálózatok 1 (VIHIAB01) vagy Infokommunikáció (VITMAB03) Ajánlott: Kommunikációs hálózatok 2 (VITMAB01) vagy Hálózati technológiák és alkalmazásaik (VITMAC05)  
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

Nincs megadva munkaidő bontás.

Tantárgykövetelmények hatályossága
Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete:
Tantárgykövetelmények hatályosságának vége:
Tantervi elhelyezés

Nincsenek rögzített tantervi elhelyezések ehhez a tárgyverzióhoz.