Kognitív infokommunikáció alkalmazásai

Rövid történeti áttekintés a virtuális interfészek fejlődéséről.  A gyakorlatban használt információ-ábrázolási módszerek alkalmazhatósága a sok dimenziós terekből érkező információ gyors, közérthető és hatékony átadásában.
 
Virtuális infokommunikáció: Cél annak vizsgálata, hogy sokdimenziós információt hogyan lehet minél hatékonyabban közölni virtuális terekben. Információ hatékony reprezentációjával, vizualizációjával kapcsolatos alapfogalmak. Áttekintés a térkép vizualizációs technikákról.  További módszerek: kúp fák, bifokális megjelenítők, perspektivikus falak, RSVP módszer (ezen belül az információ vizualizáció tudományágában közismert tér-idő kompromisszum). Hatás vizualizációs módszerek (miként lehetséges sokdimenziós paraméterek beállításakor minél gyorsabban az optimumhoz minél közelebbi beállítást találni): Minnie-körök, proszekciós mátrixok, attribútum megjelenítők.

Beszédperifériák komplex audió-vizuális infokommunikációs rendszerekben. A beszéd, az artikuláció, a gesztikuláció és egyéb testmozgások szinkronjához idegrendszerünk hozzászokott a természetes emberi kommunikációban, viszont az infokommunikációs rendszerekben, komplex modellezésüknél igen sokrétű feladatot jelent az egyes modellek egymáshoz képesti szinkronjának megteremtése. Tárgyalásra kerülnek a feladat megoldási módozatai.

Az emberi arc, mint komplex kommunikációs csatorna: az agyunkban külön nagybonyolultságú és nagysebességű egység van a látott emberi arc feldolgozására, ezért felmerül az a természetes igény, hogy azzal nagysebességű és tanulható információátvitelt hozhassunk létre. Az arc, mint információs csatorna. Az arc mimikájának és emocionális akció-reakció viszonyainak modellezése és informatikai illesztése sokparaméteres rendszerekhez. Emberek és gépek közötti hatékony együttműködés lehetőségei „groupware” rendszerekben. Megtestesítés (embodiment) fogalma, az emberi arc érzelmi kifejezéseinek felhasználása sokdimenziós adatok infokommunikációjára szinkron és aszinkron „groupware” rendszerekben.

Érzékszervi információk felcserélhetőségén alapuló infokommunikáció: a virtuális terekben előforduló robot- és irányítási rendszerek által használt vezérlőjelek információnak struktúrája jelentősen eltér a felhasználóval közlendő információ (számítási eredmények, vezérlés sikeressége) struktúrájától, ezért fontos az emberi érzékeléshez idomuló módon átadni a rendszerre jellemző paramétereket. A tárgy e részében megvizsgálandó témakörök: az agy plasztikussága, érzékszervi információk kiterítése és átalakítása a különböző modalitások esetén; feszültség, áramerősség, hő érzékeltetése színek, hangok, nyomás, illetve rezgőmotorok segítségével; az emberi hang és hangsúlyozás információtartalma, felhasználása információ-átvitelre. Végül áttekintünk néhány példát jelenleg létező, érzékszervi modalitások plasztikusságát kihasználó rendszerekről.

A tárgy végén konkrét példákat mutatunk be a manapság tapasztalható szemléletváltás érzékeltetésére.  Bemutatjuk többek között az Archy rendszert, a FastDash rendszert, valamint a kézzelfogható inferfészek (tangible interfaces) paradigmája mögött meghúzódó koncepciót.