Híradástechnika

A tantárgy célja a híradástechnikai rendszerek legalapvetőbb és időtálló fogalmainak, eljárásainak elméleti megalapozása és használatuk készség szintű elsajátíttatása. A tudományos igényű ismeretanyag elsajátítását és a szemléletmód kialakítását a tárgyalt fogalmak és eljárások jellegzetes alkalmazásainak bemutatása támogatja.

A heti 4 órát 3 óra előadásra és 1 óra gyakorlatra bontjuk, ami egy kéthetes ciklusokban 3*2 óra előadás és 1*2 óra gyakorlat formájában valósul meg. Tanulóköri beosztásban tartjuk.

HÍRADÁSTECHNIKA, Főszerkesztő Géher Károly, Műszaki Könyvkiadó,2000.; http://alpha.ttt.bme.hu/hirtech, on-line példatár, szerk. Marosi Gyula egyes témákhoz felhasználható: - www.hte.hu/onlinekonyv, on-line könyv, főszerk. Lajtha György; - Hírközlő rendszerek, jegyzet, Frigyes István; - Digitális beszédfeldolgozás, könyv, Gordos Géza és Takács György; - Adatátvitel és adatfeldolgozás, jegyzet, Gordos Géza és Varga András; - Információ közlése és feldolgozása, könyv, Csibi Sándor; Az információelmélet alapjai, jegyzet, Lindner Tamás és Lugosi Gábor

Valószínűségszámítás

Követelmények: a. A szorgalmi időszakban: 2 (nagy) ZH, lehetőleg a félév első és második harmadának vége tájékán; pótlási lehetőség az utolsó tanulmányi héten, mindkét ZH-ra külön-külön (időben egymás után); a félév lezárásához (aláíráshoz) szükséges követelmény: mindkét ZH-nak vagy azok pótlása(i)nak legalább 2-es szintű teljesítése; a zárthelyik ill. pótzárthelyik 2-es szintű teljesítése az elérhető 100 pontból 40 pont elérését jelenti. b. A vizsgaidőszakban: a tárgyban írásbeli vizsgát tartunk; a vizsga akkor eredményes, ha a vizsgadolgozat legalább 40 pontos (a 100-ból), különben a vizsgajegy elégtelen; a vizsgajegy(VJ) a ZH és a vizsgadolgozat pontszámainak (ZH1: első ZH v. pótlása a szorgalmi időszakban; ZH2: második ZH v. pótlása a szorgalmi időszakban; VD: vizsgadolgozat; mindegyik jel jelentése pontszám): 0,25*ZH1+0,25*ZH2+0,5*VD szerinti súlyozott átlagpontszáma alapján az alábbi összefüggések szerint alakul ki: 0-39 pont: VJ = elégtelen 40-53 pont: VJ = elégséges 54-67 pont: VJ = közepes 68-81 pont: VJ = jó 82-100 pont: VJ = jeles c. Elővizsga: A tárgyban elővizsgát nem tartunk. Pótlási lehetőségek: 11.1. Pótlás Mindkét sikertelen vagy meg nem írt zárthelyi külön-külön (!) pótolható a szorgalmi időszakban megírt sikeres pótzárthelyi(v/kk)el. Ha ez nem történik meg, vagy nem sikeres, akkor a vizsgaidőszak elején (ld. Kari TVSz) a teljes (!) anyagból megírt sikeres (azaz 40-et elérő pontszámú) zárthelyipótló dolgozattal szerezhető aláírás. Ebben az esetben a vizsgajegy a 0,5*PD+0,5VD súlyozott átlagpontszám (ahol PD a vizsgaidőszakban megírt zárthelyipótló dolgozatra, míg VD a vizsgadolgozatra kapott pontszám) alapján a 10.b. pontban leírt összefüggések szerint alakul ki. Ez a jegy ismétlővizsgajegyként kerül az indexbe. 11.2. Javítás Az első és/vagy a második ZH csak a szorgalmi időszakban javítható. A javításra a pótzárthelyi(k) javító jelleggel történő megírása ad lehetőséget. A javító zárthelyi minden szempontból az általa javítani szándékolt zárthelyi helyébe lép (így kedvezőtlen esetben “rontás” is lehet ez eredmény). Javítóvizsgán a vizsgajegyet csak a javító jelleggel megírt vizsgadolgozat pontszáma (VD) befolyásolja a 10.b. pont végén leírt összefüggések szerint. A javítóvizsgára egyébiránt (pl.: az egy vizsgaidőszakban megengedett javító vizsgák számára vonatkozólag) a Kari TVSz rendelkezései az irányadóak. 11.3. Érvényesség Az aláírás (összhangban a Kari TVSz-szel) akkor érvényes, ha az érvényesítés szándékolt félévében a tananyag kevesebb mint 25%-kal tér el az aláírás megszerzésének félévében érvényes tananyagtól. E tényt a tárgyfelelős oktató a félév elején esetenként dönti el. Döntése ellen a Kari TVSz-ben megjelölt fórumon lehet fellebbezni. Érvényes aláírás esetén a vizsgajegy a 10.b. ill 11.1. pontban leírtak szerint alakul ki, ahol ZH1 és ZH2, ill. PD az aláírás megszerzésének félévében elért pontszámok.

A tárgyat azok a hallgatók vehetik fel, akik aláírást szereztek a Valószínűségszámítás című B4 tárgyban.