Villamosenergia-gazdálkodás

A tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a villamosenergia-piac működési modelljeit, elsősorban a hazai modellre fókuszálva, de kitekintést adva az európai megvalósításokra és folyamatokra. A tárgy elsajátítása során a hallgatók alapismereteket kapnak a villamosenergia-rendszer jogi, műszaki és kereskedelmi szabályozásáról mind a hazai jogrendszer, mind az uniós előírások tekintetében. Részletesen bemutatásra kerül az energia-, tartalék és határkeresztező kapacitások piacának működése, valamint a megújuló termelés támogatási rendszerei. A hallgatók megismerik a hazai hatósági árszabályozás módszertanát és ösztönzőit a szolgáltatás és ellátás műszaki minőségének biztosításához. A tárgy során a hallgatók betekintést kapnak a villamosenergia-kereskedők napi feladataiba, az alapvető kereskedelmi folyamatokba és a kezelendő kockázatokba.

Napjainkban a teljes iparágat átszövi a piacorientált megközelítés. A hazai energiapiac működési alapjainak, szemléletének és módszereinek elsajátítása lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók tanulmányaik befejezését követően bekapcsolódhassanak a kereskedelmi, vagy piaci szemléletű szolgáltatói, elosztói vagy rendszerirányítói tevékenységekbe.

A tárgy keretében az alábbi témákról hangzanak el előadások, illetve gyakorlatok:

1. Energiapolitika, európai uniós jogszabályok. A harmadik energiacsomag és annak hazai átültetése. Az európai piacintegrálási törekvések (IEM), az egységes szabályozáshoz vezető út (network codes). Villamosenergia-piac főbb jellemzői. A villamos energia, mint áru. A hazai villamosenergia-piaci szereplők jogszabály szerinti csoportosítása, a hálózati és kereskedelmi feladatok szétválasztása.

2. Kiskereskedelem: Kereskedelmi szerződések, profilos és idősoros felhasználók, egyetemes szolgáltatás, árszabások és tarifarendszerek.

3. Kiskereskedelem gyakorlat.

4. Nagykereskedelem: Mérlegköri rendszer, kiegyenlítő energia, kiegyenlítő és valósidejű piac.

5. Szervezett villamosenergia-piac működése. Termékek és korlátok. Európai megvalósítások. A klíringalgoritmusok feladatai, és matematikai alapjai. Határidős termékek piaca.

6. A villamosenergia-kereskedelem működése: előrejelzési technikák, árajánlatok készítése. T-görbe. Kockázatok és kezelésük. Vendégelőadás.

7. Nagykereskedelem gyakorlat.

8. Termelés: energiapiaci trendek. Termeléstámogatási rendszerek, a megújuló energiatermelés támogatási modelljei. A hazai kötelező átvétel és árprémium alapú támogatások története, működése és ösztönzői.

9. Hálózati korlátok: A rendszerszintű szolgáltatások piaca. A rendszerszintű szolgáltatások bemutatása, piaci alapú beszerzése, igénybevétele és elszámolási szabályai Magyarországon. Európai kitekintés a tartalékpiaci modellek tekintetében. Rendszerirányítói együttműködések (GCC). Kooptimalizálás.

10. Termelés és rendszerszintű szolgáltatások gyakorlat.

11. Hálózati korlátok: Nemzetközi villamosenergia-piac, a határkeresztező kapacitások piaca, kapacitás aukciók típusai. Áramlásalapú allokáció.

12. Energiapiaci modellek, várható kihívások és válaszok. Európai kitekintés. Vendégelőadás.

13. Hálózati korlátok: veszteség kezelése. Rendszerirányítók közötti elszámolás (ITC). Piac-összekapcsolás: ár- és mennyiség alapon. Gyűjtősínárazás (LMP)

14. Hálózati korlátok gyakorlat.

hét

15. Reguláció: Monopóliumok a villamosenergia-piacon, a hálózati feladatok a piacon. Az árszabályozás célja, korlátai és nehézségei. Monopolszabályozás alapvető módszerei.

16. Reguláció: Az árszabályozás hazai módszertana. Villamosenergia-díjszabás szerkezeti felépítése. A hatósági árszabályozás bemutatása.

17. Reguláció gyakorlat.

18. Reguláció: a hazai gyakorlat és nehézségek. Vendégelőadás.

19. Minőségszabályozás műszaki kritériumai és kereskedelmi szabályozása: SAIDI, SAIFI definíciója, megjelenése az elosztói ösztönzésben.

20. Minőségszabályozás: A hálózati karbantartásának és a minőségi kritériumok teljesítésének piaci alapú ösztönzése. Műszaki és kereskedelmi minőségi jellemzők. Garantált szolgáltatások.