Documents

A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar által gondozott – angol nyelvű, levelező (részidős) munkarendű – repülési specialista szakirányú továbbképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar által gondozott – angol nyelvű, levelező (részidős) munkarendű – repülési szakmérnök szakirányú továbbképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar által gondozott – angol nyelvű, levelező (részidős) munkarendű – helikopter-specialista szakirányú továbbképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar által gondozott – angol nyelvű, levelező (részidős) munkarendű – helikopter-szakmérnök szakirányú továbbképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar által gondozott – angol nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – körforgásos gazdaság tervező-fejlesztő mérnöki mesterképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja.

A Természettudományi Kar által gondozott – magyar nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – számítógépes és kognitív idegtudomány mesterképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar által gondozott – angol nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – repülőmérnöki alapképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar által gondozott – magyar nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – biomérnöki alapképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Természettudományi Kar által gondozott – angol nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – fizikus mesterképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Természettudományi Kar által gondozott – magyar nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – fizika alapképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Gépészmérnöki Kar által gondozott – magyar nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar által gondozott – angol nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – vegyészmérnöki alapképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar által gondozott – magyar nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – vegyészmérnöki alapképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar által gondozott – angol nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – vegyészmérnöki alapképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A kimenetalapú képzési tartalomszabályozásban a tanulási eredmények azért lényegesek, mert világosan meghatározzák, hogy a hallgatónak a képzési folyamat végére mit kell tudnia, értenie, alkalmaznia és milyen felelősséggel kell eljárnia. Ez a megközelítés a tananyag puszta felsorolása helyett a hallgató által ténylegesen megszerzett kompetenciákra helyezi a hangsúlyt, így közvetlenebb kapcsolatot teremt a képzési célok, a tantárgyi tartalmak, az oktatási módszerek és az értékelés között. A jól megfogalmazott tanulási eredmények átláthatóvá teszik a képzési program szerkezetét a hallgatók, az oktatók, az intézmény, valamint a munkaerőpiaci és szakmai partnerek számára is. Segítik annak ellenőrizhetőségét, hogy a képzés valóban eléri-e a vállalt célokat, és támogatják a minőségbiztosítást, a tantervfejlesztést és a képzések összehasonlíthatóságát. Mindezek miatt a tanulási eredmények nem csupán formai leíró elemek, hanem a korszerű, kompetenciaalapú felsőoktatási képzéstervezés alapvető eszközei.

Az általános OHV kérdéssor és annak részletes magyarázata. A kérdések leírása részletesen tartalmazza azokat a elemzési és minőségfejlesztési célokat, amelyek a képzési tevékenység fejlesztését szolgálják.

A könyv célja példákkal illusztrált módszertani támogatás biztosítása a hallgatói teljesítmények fejlesztő és minősítő értékeléséhez az oktatói munka és a hallgatók tanulási eredményességének növelése érdekében. A könyv tartalma és példái segítséget nyújtanak a TEA kimeneti követelmények értékeléséhez, az adekvát értékelési módszerek és szempontok meghatározásához, a minősítési szintekhez tartozó értékelési kritériumok kidolgozásához, valamint a feldolgozott ismeretek saját praxisban történő alkalmazásához.

A dokumentum a tantárgyi adatlapok tömeges Excel-alapú importálásához szükséges mezők tartalmát és kitöltési logikáját mutatja be. Részletesen meghatározza az alapvető tantárgyi adatokat, a szervezeti egységekhez és felelősökhöz kapcsolódó információkat, valamint a képzési, tantárgyi és értékelési besorolásokhoz használható kódokat és szótárértékeket. Külön kitér a magyar és angol nyelvű tantárgyleírási elemekre, a hallgatói munkaidő-terhelésre, az előkövetelményekre, a ponthatárokra, a jelenléti előírásokra, az évközi teljesítményértékelésekre és a vizsgakomponensekre. A dokumentáció fontos része a tanulási eredményekhez kapcsolódó kompetenciamezők leírása, amelyek a tudás, képesség, attitűd, valamint autonómia és felelősség kategóriái szerint támogatják a kimenetalapú tantárgyleírások egységes megfogalmazását. A leírás emellett a szakirodalmak, jegyzetek, online források és egyéb segédanyagok importálható mezőit is rendszerezi, így teljes körű technikai és tartalmi útmutatót ad a tantárgyi adatlapok strukturált feltöltéséhez.

Az Épületgépészeti és eljárástechnika gépészmérnöki szak felülvizsgálatát a zöld energiaátmenet, a munkaerőpiaci elvárások és a technológiai fejlődés gyorsulása által támasztott új piaci igények, valamint a felvett hallgatói létszám lassú mértékű csökkenése is indokolttá teszi. A szak hallgatói megítélése (NPS) alapvetően pozitív, ugyanakkor a visszajelzések a gyakorlatorientált tervezési feladatok és a szoftverhasználat mélyítésének igényét jelzik. A jelen felülvizsgálat arra keresi a választ, hogy a képzési kimenetek mennyiben fedik le a modern mérnöki kompetenciákat, és előkészíti a döntést a specializációk esetleges átdolgozásáról. A folyamat célja a képzés szakmai relevanciájának növelése mellett a hallgatói élmény javítása és a lemorzsolódás csökkentése, valamint a felvételi létszámok növelése. A felülvizsgálat az ESG 1.1, 1.2 és 1.9 irányelvekkel összhangban biztosítja a képzési program folyamatos minőségfejlesztését és társadalmi hasznosulását.

A jelen általános felülvizsgálat egybeesik a rendszeres képzés felülvizsgálattal. A mechatronikai mérnöki MSc esetében jelentős beavatkozás látszik szükségesnek a létszámtrendek csökkenése miatt, ami egyrészt a nemzetközi trendekre (korai munkábaállás, a diplomák értékének változása), másrészt a képzés hallgatói megítélésére (NPS) vezethető vissza. Ez utóbbi folyamatos monitorozása (OMHV, hallgatói felülvizsgálat, szakbizottsági visszajelzések, külső érintetti vélemények és igények) alapján átfogó képünk van a szükséges beavatkozási pontokról. Mindezek mentén a 2019-es felülvizsgálat 2026-ban jelentős módosításaira van szükség, amely célul tűzte ki a hallgatói élmény növelését, a létszámok emelését, az erős munkaerőpiaci relevancia fenntartását és a tudományos utánpótlás képzését. Az ehhez szükséges oktatási, tantervi és adminisztratív bavatkozási pontokat, döntési opciókat a dokumentumban bemutatjuk. Az elvégzett értékelési folyamatra vonatkozó egyik lényegi következtetés, hogy a felülvizsgálati irány kellően strukturált és célorientált, azonban a képzés további folyamatos monitorozására és rendszeres kiegészítésére lesz szükség, statisztikailag kezelhető mintán végzett felmérésekkel és adatelemzésekkel, amelyekre kellő időkeretet és erőforrást is szükséges a jövőben biztosítani a képzés megfelelő átlátása, vonzerejének növelése, valamint a kor új igényeinek becsatornázásának érdekében.

A pszichológia MA képzés felülvizsgálata az elmúlt időszakban gyűjtött átfogó adatbázisra épül (hallgatói kérdőív és IPA/GAP elemzés, alumni visszajelzések, oktatói workshopok, tantervi és munkaerőpiaci elemzések), és célja a képzés működési modelljének, tantervi tartalmának és munkaerőpiaci relevanciájának együttes értékelése volt. A felülvizsgálatot elsősorban a hallgatói összetétel változása (kiemelten a munkavégzés melletti tanulás magas aránya, ~87%), valamint a gyorsan változó kompetenciaelvárások tették indokolttá. A bizonyítékok alapján a képzés szakmai tartalma és tantervi struktúrája stabil és jól működő: a tárgyteljesítési arányok magasak (90–100%), a lemorzsolódás alacsony, és a hallgatók jellemzően zökkenőmentesen haladnak előre. Ugyanakkor a hallgatói élményt és a képzés eredményességét elsősorban nem tartalmi, hanem működési és szervezési tényezők befolyásolják. Az IPA/GAP elemzések egyértelműen jelzik, hogy a legnagyobb eltérések a rugalmasság, a munkával való összeegyeztethetőség és a gyakorlati alkalmazhatóság területén jelentkeznek. A képzés munkaerőpiaci relevanciája összességében kedvező (magas elhelyezkedési arány, rövid elhelyezkedési idő), ugyanakkor különbségek figyelhetők meg a specializációk között, valamint a jövőálló kompetenciák – különösen a digitális és adatvezérelt készségek – strukturált beágyazottsága jelenleg korlátozott. A nemzetköziesítés és mobilitás formálisan biztosított (mobilitási ablak), de a hallgatói élethelyzet és a tantervi kötöttségek miatt kihasználtsága alacsony. A minőségbiztosítási rendszer alapjai rendelkezésre állnak (rendszeres mérések, hallgatói és alumni visszajelzések), ugyanakkor ezek integrált felhasználása és a döntések strukturált visszacsatolása (PDCA ciklus) jelenleg nem teljes körűen formalizált.

A kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak felülvizsgálatát egymást erősítő külső és belső változások tették szükségessé. Az államilag finanszírozott férőhelyek jelentős csökkenése, a hallgatói összetétel és motiváció változása, valamint a generatív mesterséges intelligencia térnyerése alapvetően alakítja át a képzés működési környezetét és a megszerezhető tudás értékét. Ezzel párhuzamosan a képzés belső szerkezeti problémái – különösen a tanterv strukturálatlansága, a tanulási utak hiánya és a gyakorlati kompetenciák korlátozott fejlesztése – egyre erősebben befolyásolják a hallgatói élményt és az előrehaladást. A felülvizsgálat célja annak meghatározása, hogy a képzés milyen módon tehető egyszerre strukturáltabbá, ténylegesen kompetenciákon alapuló és a megváltozott hallgatói és munkaerőpiaci környezethez társadalomtudományi alapját.

A felülvizsgálatot egyrészről az Egyetem fenntartóváltása, az ehhez kapcsolódó feladatfinanszírozási szerződés megkötése, a finanszírozási feltételek átalakulása tette szükségessé. Másrészről a felsőoktatásban és annak társadalmi környezetében végbemenő általánosabb folyamatok: a nappali képzés mellett dolgozó hallgatók jelentősen megnövekedett száma, a digitális médiakörnyezet átalakulása (generatív mesterséges intelligencia alapú eszközök elterjedése, amely a képzés tartalmi aspektusaira is kihat).

A dokumentum a Pénzügy és számvitel (BSc) szak 2026-os átfogó képzésfelülvizsgálati jelentését foglalja össze, amelynek célja a szakmai kiválóság megőrzése mellett a hallgatói előrehaladást gátló tényezők megismerése, azok kezelése, amelyek együttesen biztosítják a szak piaci relevanciájának növelését. 1. Piaci pozíció és értékajánlat A BME Pénzügy és számvitel alapszakja stabil és elismert szereplő a hazai felsőoktatásban. A végzettek munkaerőpiaci mutatói kiemelkedőek: • Bérfölény: A diplomások bruttó átlagjövedelme (608 796 Ft) jelentősen meghaladja az országos gazdaságtudományi átlagot. • Gyors elhelyezkedés: A végzettek átlagosan 4 hónap alatt találnak munkát, ami kedvezőbb a gazdasági képzési szakok 7 hónapos átlagánál. • Szakmai tartópillér: A képzés stabil tartóoszlopa a szakmai gazdasági tárgyak, amelyek kiemelkedő oktatói profizmussal rendelkeznek. 2. Kritikus kihívások és akadályok A szakmai felülvizsgálat eredményeként olyan stratégiai fejlesztési irányok körvonalazódtak, amelyek • a tanterv optimalizálására, • a gyakorlatias és projektközpontú oktatás kiteljesítésére, valamint • a modern digitális és elemzői készségek elmélyítésére összpontosítanak. Ezek a finomhangolások nemcsak a hallgatók tanulmányi előrehaladását teszik gördülékenyebbé, hanem jelentősen növelik az elégedettséget és a diploma értékét is a munkaerőpiacon.

A képzés felülvizsgálata során a hallgatói, oktatói, alumni és munkaerőpiaci visszajelzések elemzése történt. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a képzés erős elméleti és interdiszciplináris alapokat biztosít, stabilan magas jelentkezési számokkal és kedvező hallgatói elégedettség mutatókkal. Ugyanakkor több területen fejlesztési igények azonosíthatók – különösen a gyakorlati készségek és a digitális kompetenciák oktatása, továbbá a képzéssel kapcsolatos hallgatói elvárások tekintetében. A hallgatói visszajelzések alapján a hallgatók alapvetően elégedettek a képzéssel, úgy vélik, hogy a képzés sikeresen fejleszti a kutatási és transzverzális készségeket, amit az akadémiai és technológiai szektorban való elhelyezkedési mintázatok is alátámasztanak. Ugyanakkor strukturális problémát jelent a hallgatók heterogén előképzettsége, amely egyesek számára tanulási nehézségeket eredményez, mások számára viszont az elsajátított új ismeretek alacsony érzékelt szintjéhez vezet. Emellett több adatforrás (hallgatói és alumni visszajelzések) is megerősíti, hogy a gyakorlati, alkalmazott készségek – különösen az eszközhasználat, programozás és adatelemzési módszerek – fejlesztése jelenleg nem rendszerszintű, ami a munkaerőpiaci felkészültség (hallgatók általi) alacsonyabb megítélésében is megjelenik. A feltárt problémák kezelésére az alábbi intézkedések javasoltak: (1) Rövid távon indokolt a karrierutak és a képzési célok világosabb kommunikációja, valamint a pedagógiai innovációt tartalmazó oktatási elemek számának növelése, rendszerbe foglalása (2) Középtávon szükséges a gyakorlatot tartalmazó képzési elemek további bővítése és a hallgatói heterogenitást kezelő differenciált oktatási struktúra kialakítása. (3) Hosszabb távon szükséges a programozási, MI és komputációs idegtudományi oktatási elemek rendszerszintű integrálása.