Documents

A kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak felülvizsgálatát egymást erősítő külső és belső változások tették szükségessé. Az államilag finanszírozott férőhelyek jelentős csökkenése, a hallgatói összetétel és motiváció változása, valamint a generatív mesterséges intelligencia térnyerése alapvetően alakítja át a képzés működési környezetét és a megszerezhető tudás értékét. Ezzel párhuzamosan a képzés belső szerkezeti problémái – különösen a tanterv strukturálatlansága, a tanulási utak hiánya és a gyakorlati kompetenciák korlátozott fejlesztése – egyre erősebben befolyásolják a hallgatói élményt és az előrehaladást. A felülvizsgálat célja annak meghatározása, hogy a képzés milyen módon tehető egyszerre strukturáltabbá, ténylegesen kompetenciákon alapuló és a megváltozott hallgatói és munkaerőpiaci környezethez társadalomtudományi alapját.

A pszichológia MA képzés felülvizsgálata az elmúlt időszakban gyűjtött átfogó adatbázisra épül (hallgatói kérdőív és IPA/GAP elemzés, alumni visszajelzések, oktatói workshopok, tantervi és munkaerőpiaci elemzések), és célja a képzés működési modelljének, tantervi tartalmának és munkaerőpiaci relevanciájának együttes értékelése volt. A felülvizsgálatot elsősorban a hallgatói összetétel változása (kiemelten a munkavégzés melletti tanulás magas aránya, ~87%), valamint a gyorsan változó kompetenciaelvárások tették indokolttá. A bizonyítékok alapján a képzés szakmai tartalma és tantervi struktúrája stabil és jól működő: a tárgyteljesítési arányok magasak (90–100%), a lemorzsolódás alacsony, és a hallgatók jellemzően zökkenőmentesen haladnak előre. Ugyanakkor a hallgatói élményt és a képzés eredményességét elsősorban nem tartalmi, hanem működési és szervezési tényezők befolyásolják. Az IPA/GAP elemzések egyértelműen jelzik, hogy a legnagyobb eltérések a rugalmasság, a munkával való összeegyeztethetőség és a gyakorlati alkalmazhatóság területén jelentkeznek. A képzés munkaerőpiaci relevanciája összességében kedvező (magas elhelyezkedési arány, rövid elhelyezkedési idő), ugyanakkor különbségek figyelhetők meg a specializációk között, valamint a jövőálló kompetenciák – különösen a digitális és adatvezérelt készségek – strukturált beágyazottsága jelenleg korlátozott. A nemzetköziesítés és mobilitás formálisan biztosított (mobilitási ablak), de a hallgatói élethelyzet és a tantervi kötöttségek miatt kihasználtsága alacsony. A minőségbiztosítási rendszer alapjai rendelkezésre állnak (rendszeres mérések, hallgatói és alumni visszajelzések), ugyanakkor ezek integrált felhasználása és a döntések strukturált visszacsatolása (PDCA ciklus) jelenleg nem teljes körűen formalizált.

A jelen általános felülvizsgálat egybeesik a rendszeres képzés felülvizsgálattal. A mechatronikai mérnöki MSc esetében jelentős beavatkozás látszik szükségesnek a létszámtrendek csökkenése miatt, ami egyrészt a nemzetközi trendekre (korai munkábaállás, a diplomák értékének változása), másrészt a képzés hallgatói megítélésére (NPS) vezethető vissza. Ez utóbbi folyamatos monitorozása (OMHV, hallgatói felülvizsgálat, szakbizottsági visszajelzések, külső érintetti vélemények és igények) alapján átfogó képünk van a szükséges beavatkozási pontokról. Mindezek mentén a 2019-es felülvizsgálat 2026-ban jelentős módosításaira van szükség, amely célul tűzte ki a hallgatói élmény növelését, a létszámok emelését, az erős munkaerőpiaci relevancia fenntartását és a tudományos utánpótlás képzését. Az ehhez szükséges oktatási, tantervi és adminisztratív bavatkozási pontokat, döntési opciókat a dokumentumban bemutatjuk. Az elvégzett értékelési folyamatra vonatkozó egyik lényegi következtetés, hogy a felülvizsgálati irány kellően strukturált és célorientált, azonban a képzés további folyamatos monitorozására és rendszeres kiegészítésére lesz szükség, statisztikailag kezelhető mintán végzett felmérésekkel és adatelemzésekkel, amelyekre kellő időkeretet és erőforrást is szükséges a jövőben biztosítani a képzés megfelelő átlátása, vonzerejének növelése, valamint a kor új igényeinek becsatornázásának érdekében.

A felülvizsgálatot egyrészről az Egyetem fenntartóváltása, az ehhez kapcsolódó feladatfinanszírozási szerződés megkötése, a finanszírozási feltételek átalakulása tette szükségessé. Másrészről a felsőoktatásban és annak társadalmi környezetében végbemenő általánosabb folyamatok: a nappali képzés mellett dolgozó hallgatók jelentősen megnövekedett száma, a digitális médiakörnyezet átalakulása (generatív mesterséges intelligencia alapú eszközök elterjedése, amely a képzés tartalmi aspektusaira is kihat).

A Gépészmérnöki Kar mesterképzéseinek zászlóshajója a gépészmérnöki mester-képzés. A képzés legutóbbi átfogó felülvizsgálatára a 2018/2019-es tanévben, finom-hangolására a 2022/2023-as tanévben került sor. Az utóbbi években a jelentkező lét-szám sajnálatos módon évről évre csökkent, bár ez részben az alapképzésbe (gépészmérnöki alapképzési szak) hallgatók számával is korrelál, és jelentős elszívó hatást fejtenek ki a gombamód szaporodó levelező képzések, a felvételi trend meg-fordítandó. Ennek kulcsát a hallgatói megítélés (NPS) javításában és egy kvázi-levelező (a munkarend nappali, de a tanórák szervezése tömbösítve történik), rugalmasabb tantervi szerkezetű képzés kialakításában látjuk. A kialakult javaslatokat az alább részletezett adatforrások mentén végeztük, amit különös súllyal támaszt alá a „A Gépészmérnöki Kar mesterszakjainak felülvizsgálata” című felmérés, ami a GHK segítségével készült nagymintás kari felmérés. A javasolt intézkedések célja tehát a felvételi létszám közepes időtávon (3-5 év) történő növekedése.

A BME üzemmérnök-informatikus (BProf) képzésének felülvizsgálata a 2021–2026-os ciklus végéhez közeledve vált időszerűvé, összhangban az intézményi minőségbiztosítási elvárásokkal és a gyorsan változó informatikai munkaerőpiaci igényekkel. A képzés stabil, alkalmazásorientált pozíciót tölt be, ugyanakkor a hallgatói visszajelzések alacsonyabb NPS-t, túlterhelést és előrehaladási nehézségeket jeleznek. A létszámtrendek és az érintetti visszajelzések egyaránt rámutatnak bizonyos tantervi és strukturális szűk keresztmetszetekre.

A Gépészeti modellezés MSc képzés felülvizsgálata azonosított szerkezeti működési korlátok és a hallgatói igények jelentős átalakulása miatt vált szükségessé. A vizsgálat az elmúlt 5 év adataira (2021–2026) és nagymintás hallgatói, alumni és munkaerőpiaci visszajelzésekre épül. A képzés alapvetően erős munkaerőpiaci és akadémiai pozícióval rendelkezik, ugyanakkor a hallgatói élményt és az előrehaladást jelentősen befolyásoló szerkezeti problémák azonosíthatók. A felülvizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy a jelenlegi tantervi struktúra mennyiben támogatja a rugalmas tanulási utakat, a munkavégzés melletti tanulást és a nemzetközi versenyképességet. A vizsgálat külön fókuszált az órarendi blokkosíthatóságra, a specializációs rendszer működésére és a képzés gyakorlati relevanciájára. A fejlesztés célja a képzés rugalmasságának növelése, a hallgatói terhelés optimalizálása és a gyakorlati alkalmazhatóság erősítése. A felülvizsgálat közvetlen célja egy strukturális tantervi reform megalapozása.

A BME VBK biomérnöki alapszak a helyzetét leíró statisztikailag értékelhető adatok közül az első helyes jelentkezők száma, valamint az elhelyezkedési sikeresség szempontjából a többi hazai egyetem (Debreceni Egyetem, MATE, Pannon Egyetem, SZTE) Biomérnök BSc képzéséhez viszonyítva előnyösebb helyzetben van, ugyanakkor a hazai biotechnológiai ipar utóbbi évtized(ek)ben zajló átalakulása, valamint a középiskolából hozott kompetenciák és egyúttal a hallgatók érdeklődési fókuszának változása feltétlen szükségessé teszi a tanterv stratégiai szintű módosítását, modernizálását. A jelenlegi tanterv struktúra 2010-ben került bevezetésre, amelyet 2014-ben felülvizsgálat során lényeges elemeiben módosítottak, majd a 2019-es felülvizsgálat során változatlan formában támogatta a szakbizottság a tanterv fenntartását, miután a tanulási eredmények rendszerszintű értékelése megtörtént.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán (VBK) működő Műanyag- és száltechnológiai mérnök (MSZM) MSc szak Magyarországon egyedülálló specializált képzést nyújt műanyagipari területen. A szak 2006-ban a Bolognai képzési rendszer bevezetését követően indult, és azóta is folyamatosan képez szakembereket a hazai iparnak minden olyan területére, ahol a műanyagok szintézise, feldolgozása és alkalmazása jelen van. Annak ellenére, hogy a BME képzései országosan elismertek és kiemelkedően jó karrierlehetőséget biztosítanak a vegyipar hazai helyzete miatt, a folyamatos felülvizsgálat mindig szükséges a jó színvonal fenntartásához. Következésképpen a Műanyag- és száltechnológiai mérnök MSc szak 2006-os indulása óta rendszeres jogszabályi és szakmai alapú felülvizsgálatokon ment keresztül, amelyek célja a nemzetközi megfelelőség, az ipari relevancia és a korszerű mérnöki kompetenciák folyamatos biztosítása volt.

A vegyészmérnöki alapszak statisztikailag értékelhető adatok közül az első helyes jelentkezők száma, a lemorzsolódási arány, a mintatanterv szerint végzők aránya valamint az elhelyezkedési sikeresség szempontjából is kiemelkedően jó helyzetben van, a BME képzése országosan elismert, a vegyipar és a gyógyszeripar országosan nagy szerepe miatt biztos karrierlehetőséget kínáló szak. A jelenlegi tanterv struktúra 2010-ben került bevezetésre, amelyet 2014-ben felülvizsgálat során lényeges elemeiben módosítottak, majd a 2019-es felülvizsgálat során változatlan formában támogatta a szakbizottság a tanterv fenntartását, miután a tanulási eredmények rendszerszintű értékelése megtörtént.

A szak felülvizsgálata a képzés kiváló minőségének fenntartása érdekében történik. Célja azon elemek azonosítása, amelyeken történő módosítás a hallgatók számára könnyebben teljesíthetővé teszi az összességében nehéz szak tantárgyait a magas minőség megőrzése mellett. További cél annak felmérése, hogyan lehet az elméleti anyagok gyakorlati alkalmazásait bemutató részeket a tananyagba nagyobb arányban beilleszteni. A felülvizsgálatot az ESG elvárásainak megfelelően, a PDCA ciklus által előírt sorrend vezérfonalát alkalmazva készítettük el.

Gazdaságinformatikus mesterképzés felülvizsgálata BME-n a 2021–2026-os ciklus végéhez közeledve vált időszerűvé, összhangban az intézményi minőségbiztosítási elvárásokkal és a gyorsan változó gazdasági és informatikai munkaerőpiaci igényekkel. A képzés évek óta kis létszámú, de stabil, ugyanakkor a hallgatói visszajelzések alacsonyabb NPS-t jeleznek. A statisztikai trendek és a felmérések az érintetti visszajelzések alapján egyaránt rámutatnak bizonyos nehézségekre.

A program átfogó felülvizsgálata azért vált időszerűvé, mert az elmúlt 3–5 évben változó hallgatói összetétel, mérsékelt létszámtrend, differenciált előrehaladási mutatók és a munkaerőpiaci kompetenciaelvárások gyors átalakulása volt tapasztalható; az előző teljes körű review óta a képzés környezete (digitalizáció, nemzetköziesítés, ESG-elvárások) érdemben megváltozott. A vizsgálat célja annak megválaszolása volt, hogy a program mennyire releváns, eredményes és inkluzív, valamint, hogy a döntéshozatal mennyire adatvezérelt és ciklikus (ESG 1.1, 1.7, 1.9). A bizonyítékok (trend- és szegmentált KPI-elemzések, IPA/GAP vizsgálat, tantervi mátrix, ESCO-összevetés, stakeholder-visszajelzések) alapján a program szakmailag stabil, de strukturális fejlesztést igényel az előrehaladás támogatása, az UDL-alapú tanulásszervezés, a kompetencia-illeszkedés és a döntési ciklus formalizálása terén.

A villamosmérnöki alapszak legutóbbi átfogó felülvizsgálata a 2020–2021-es időszakban történt, amelynek keretében a teljes BSc képzés szerkezete és tartalma megújításra került, beleértve az alapozó tárgyak rendszerét és a specializációs képzést is. Az azóta eltelt időszakban a műszaki-technológiai környezet, a munkaerőpiaci elvárások, valamint a hallgatói bemeneti kompetenciák és tanulási szokások is jelentős változáson mentek keresztül. A jelen felülvizsgálat célja, hogy ezekre a változásokra reagálva értékelje a képzés aktuális működését, és azonosítsa azokat a területeket, ahol a tantervi struktúra, az oktatási gyakorlat vagy a hallgatói támogatás fejlesztése indokolt. Kiemelt figyelmet kap a hallgatói előrehaladás, a lemorzsolódás, valamint a hallgatói megítélés (különösen az NPS) alakulása. A felülvizsgálat egyaránt szolgálja a képzés eredményességének növelését, a munkaerőpiaci relevancia erősítését és a hallgatói élmény javítását. Célja olyan megalapozott döntések előkészítése, amelyek biztosítják a szak hosszú távú versenyképességét és alkalmazkodóképességét a folyamatosan változó környezetben.

A villamosmérnöki mesterszak legutóbbi átfogó felülvizsgálata a 2020–2021-es időszakban történt, amely során a képzés szerkezete, különösen a specializációs rendszer és a szakmai törzsanyag jelentős mértékben megújult. Az azóta eltelt időszakban a technológiai környezet gyors átalakulása (digitalizáció, beágyazott rendszerek, energetikai átmenet), valamint a kutatás-fejlesztési és ipari elvárások változása új követelményeket támaszt a mesterszintű mérnökképzéssel szemben. Emellett a hallgatói bemenet heterogenitása és a képzéssel kapcsolatos elvárások is módosultak, ami a tantervi rugalmasság és a tanulási utak újragondolását indokolja. A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a képzés jelenlegi struktúrája és tartalma milyen mértékben támogatja a magas szintű mérnöki és kutatás-fejlesztési kompetenciák kialakulását, valamint a hallgatók hatékony előrehaladását. Kiemelt vizsgálati szempont a specializációs rendszer működése, a projekt- és kutatásalapú tanulás szerepe, valamint a munkaerőpiaci és PhD irányú továbbhaladás támogatása. A felülvizsgálat eredményei olyan döntések előkészítését szolgálják, amelyek hozzájárulnak a képzés relevanciájának, eredményességének és hallgatói élményének javításához, valamint biztosítják a szak nemzetközi versenyképességének fenntartását és erősítését.

A közlekedésmérnök alapképzési szak felülvizsgálata időszerűvé vált, mivel az elmúlt években a felsőoktatási és munkaerőpiaci környezet, valamint a közlekedési szektor technológiai és fenntarthatósági elvárásai érdemben átalakultak. A digitalizáció, az adatalapú tervezés és a zöld átmenet erősödése új kompetenciaigényeket fogalmaz meg a pályakezdő mérnökökkel szemben, amelyekhez a képzés tartalmának és szerkezetének is viszonyulnia kell. A felülvizsgálat belső indoka, hogy a tanulmányi statisztikák, hallgatói és alumni visszajelzések, valamint oktatói tapasztalatok a hallgatói előrehaladás és a tantervi terhelés egyes pontjain további elemzési igényt jeleznek. A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a képzés küldetése, kimeneti kompetenciaprofilja és tantervi megvalósítása mennyiben alkot koherens és hatékony rendszert. Külön figyelmet kap annak vizsgálata, hogy a jelenlegi tanulási utak mennyiben támogatják a zökkenőmentes előrehaladást, valamint a szakmai alapkompetenciák fokozatos felépülését. A folyamat célja nem csupán helyzetkép készítése, hanem egy olyan bizonyítékalapú döntéstámogató keret kialakítása, amely megalapozza a képzés rövid, közép- és hosszú távú fejlesztését. A várt eredmény a képzés minőségének, belső koherenciájának és munkaerőpiaci relevanciájának erősítése, összhangban az intézményi stratégiával és az ESG minőségbiztosítási elvárásokkal.

A logisztikai mérnöki alapképzési szak felülvizsgálata időszerűvé vált, mivel az elmúlt években a felsőoktatási és munkaerőpiaci környezet, valamint a BSc képzésen végzett logisztikai mérnököket foglalkoztató ipari, kereskedelmi és szolgáltatói szektor és az ezeket kiszolgáló logisztikai ipar technológiai és fenntarthatósági elvárásai érdemben átalakultak. A digitalizáció, az adatalapú tervezés és a zöld átmenet erősödése új kompetenciaigényeket fogalmaz meg a pályakezdő mérnökökkel szemben, amelyekhez a képzés tartalmának és szerkezetének is viszonyulnia kell. A felülvizsgálat belső indoka, hogy a tanulmányi statisztikák, hallgatói és alumni visszajelzések, valamint oktatói tapasztalatok a hallgatói előrehaladás és a tantervi terhelés egyes pontjain további elemzési igényt jeleznek. A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a képzés küldetése, kimeneti kompetenciaprofilja és tantervi megvalósítása mennyiben alkot koherens és hatékony rendszert. Külön figyelmet kap annak vizsgálata, hogy a jelenlegi tanulási utak mennyiben támogatják a zökkenőmentes előrehaladást, valamint a szakmai alapkompetenciák fokozatos felépülését. A folyamat célja nem csupán helyzetkép készítése, hanem egy olyan bizonyítékalapú döntéstámogató keret kialakítása, amely megalapozza a képzés rövid, közép- és hosszú távú fejlesztését. A várt eredmény a képzés minőségének, belső koherenciájának és munkaerőpiaci relevanciájának erősítése, összhangban az intézményi stratégiával és az ESG minőségbiztosítási elvárásokkal.

A gazdálkodási és menedzsment alapszak jelenlegi felülvizsgálata különleges helyzetben történik, mivel a szak 2022-ben jelentős tantervi és képzésfejlesztési átalakításon ment keresztül, amely több ponton megelőzte a jelenlegi intézményi képzésfejlesztési prioritásokat és a mostani felülvizsgálati szempontrendszert. A fejlesztések kifejezetten azokra a területekre fókuszáltak – gyakorlati alkalmazhatóság, digitális és üzleti transzformációs kompetenciák, tanulási utak racionalizálása –, amelyek a jelenlegi egyetemi képzésfejlesztési elvárásokban is hangsúlyosan megjelennek.

A logisztikai mérnöki mesterképzési szak felülvizsgálata időszerűvé vált, mivel az elmúlt években a felsőoktatási és munkaerőpiaci környezet, valamint az MSc képzésen végzett logisztikai mérnököket foglalkoztató ipari, kereskedelmi és szolgáltatói szektor, az ezeket kiszolgáló logisztikai ipar, valamint a logisztikai K+F szféra technológiai és fenntarthatósági elvárásai érdemben átalakultak. A digitalizáció, az adatalapú tervezés és a zöld átmenet erősödése új kompetenciaigényeket fogalmaz meg a mesterfokú végzettséggel rendelkező logisztikai mérnökökkel szemben, amelyekhez a képzés tartalmának és szerkezetének is viszonyulnia kell. A felülvizsgálat belső indoka, hogy a tanulmányi statisztikák, hallgatói és alumni visszajelzések, valamint oktatói tapasztalatok a hallgatói előrehaladás és a tantervi terhelés egyes pontjain további elemzési igényt jeleznek. A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a képzés küldetése, kimeneti kompetenciaprofilja és tantervi megvalósítása mennyiben alkot koherens és hatékony rendszert. Külön figyelmet kap annak vizsgálata, hogy a jelenlegi tanulási utak mennyiben támogatják a zökkenőmentes előrehaladást, valamint a szakmai alap-kompetenciák fokozatos felépülését. A folyamat célja nem csupán helyzetkép készítése, hanem egy olyan bizonyítékalapú döntéstámogató keret kialakítása, amely megalapozza a képzés rövid, közép- és hosszú távú fejlesztését. A várt eredmény a képzés minőségének, belső koherenciájának és munkaerőpiaci relevanciájának erősítése, összhangban az intézményi stratégiával és az ESG minőségbiztosítási elvárásokkal.

Ez az útmutató a képzési programok kötelező elemét képező kompetenciamérések – a bemeneti, a közbenső és a kimeneti kompetenciamérés – tervezéséhez és megvalósításához nyújt módszertani támogatást. Célja, hogy a szakfelelősök és a képzési programot összeállító szakemberek egységes, mégis a szak sajátosságaira szabható keretrendszer alapján alakíthassák ki a saját képzésük mérési rendszerét.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa az Egyetemi Hallgatói Képviselettel egyetértésben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásá ról szóló 87/2015. (IV. 9.) kormányrendeletben, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) kormányrendeletben, a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) kormányrendeletben előírt szabályozási kötele zettség alapján a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben foglalt felhatal mazás alapján eljárva, a Szervezeti és Működési Rend részeként a következő szabályzatot alkotja: