Dokumentumok

A fizikus MSc képzés felülvizsgálata a 2021–2026 közötti időszak tapasztalataira és a 2020–2026 közötti adatbázisokra épül, és azt vizsgálja, hogy a program mennyiben felel meg a gyorsan változó tudományos-technológiai és munkaerőpiaci elvárásoknak. A felülvizsgálat időszerűségét egyrészt a hallgatói bemenet heterogenitásának növekedése (különösen a fizikus–mérnök BSc-ről és más STEM háttérből érkezők aránya), másrészt az európai benchmarkokban azonosított trendek (modularitás, számítógépes/adatvezérelt kompetenciák, projekt- és ipari integráció) adják. A vizsgálat célja döntéstámogatás: azonosítani azokat a szerkezeti és tartalmi beavatkozásokat, amelyek egyszerre őrzik meg a program nemzetközileg versenyképes elméleti erősségeit, és erősítik az alkalmazási, ipari és adatvezérelt dimenziót. A felülvizsgálat központi kérdései a hallgatói élmény és előrehaladás (NPS, terhelés, koherencia), az oktatói megvalósíthatóság (koordináció, értékelés, innovációs kapacitás) és a munkaerőpiaci illeszkedés (DPR, FEOR/TEÁOR mintázatok, gyors elhelyezkedés) köré szerveződnek. A jelentés a részletes elemzések alapján 3–5 döntési pontot és ezekhez illesztett, priorizált beavatkozási csomagot javasol a képzés jövőállóságának és vonzerejének növelésére.

A BME fizika BSc képzésének átfogó felülvizsgálata időszerűvé vált az intézményi stratégiai célok, a kari képzési portfólió racionalizálása, valamint a gyorsan változó munkaerőpiaci igények miatt. Az utolsó teljes körű programfelülvizsgálat és azt követő tantervreform 2018-ban történt, azóta a szak életciklusa érettebb szakaszba lépett, miközben a jelentkezési és beiratkozási létszámok mérsékelt csökkenést, illetve stagnálást mutatnak. A képzés vonzereje részben stabil, ugyanakkor a hallgatói visszajelzések (pl. NPS és 2025. februári ‘Hallgatói vélemények a Fizika BSc képzésről’ dokumentum) alapján fejlesztési igények azonosíthatók a gyakorlati orientáció és a tanulási élmény terén. Intézményi és kari szinten is erősödik az igény arra, hogy a képzés jobban illeszkedjen a technológiai és ipari trendekhez, különösen az adatelemzés, modellezés és interdiszciplináris alkalmazások irányába. A felülvizsgálat célja annak feltárása, hogy a jelenlegi tanterv mennyiben felel meg a hallgatói elvárásoknak és a munkaerőpiaci kompetenciaigényeknek. Vizsgálja továbbá a képzés szerkezetét, tantárgyi arányait, valamint a kilépési utak és specializációk relevanciáját. A folyamat konkrét döntések előkészítését szolgálja, például tantervi módosítások, új tantárgyak bevezetése vagy képzési fókuszok átalakítása terén. A fejlesztés kívánt eredménye a képzés eredményességének, relevanciájának és hallgatói élményének mérhető javítása, valamint a szak hosszú távú versenyképességének erősítése.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki korán folyó Járműmérnöki MSc képzés tanterv kialakítása a Járműmérnöki Szakbizottság közreműködésével valósul meg és a következő megfontolások alapján történik. A Kar stratégiai célkitűzése, hogy - a hallgatók, a fenntartó, az ipari szereplők és az oktatói gárda igényit, visszajelzéseit, elvárásait, célkitűzéseit messzemenőleg figyelembevéve - olyan Járműmérnöki MSc képzést nyújtson a hallgatók részére, amely hosszútávon, 15-20 év távlatában biztosít piacképes tudást, miközben egyaránt alkalmas az PhD képzés megalapozására, valamint a megfelelő szakmai ismeretek átadására abból a célból, hogy az elvárásoknak megfelelő képességű kutató- és fejlesztőmérnökök, innovátor vállalkozók és projektvezetők hagyhassák el Intézményünket. A Járműmérnöki MSc képzés 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgálata egyértelműen igazolja, hogy a szak erős mérnöki alapokra épül, ugyanakkor kompetencia-illeszkedési, tantervi koherencia- és hallgatói élménybeli hiányosságok veszélyeztetik közép- és hosszú távú versenyképességét. A legkritikusabb problémák az ipar által elvárt digitális/MI-kompetenciák, ipari szoftverhasználat, projekt és csapatmunka, valamint a munkavégzés melletti tanulhatóság hiányos támogatása terén jelentkeznek. A képzés munkaerőpiaci kimenete alapvetően kedvező, azonban a hallgatói és alumni visszajelzések szerint a megszerzett tudás alkalmazhatósága nem elég explicit és strukturált, ami alacsony hallgatói elégedettséghez (negatív NPS), túlterhelési csúcsokhoz és gyenge ajánlási hajlandósághoz vezet. A jelentés alapján célzott, korlátozott számú, de nagy hatású beavatkozás képes rövid–középtávon érdemi javulást elérni anélkül, hogy a képzés mély mérnöki karaktere sérülne.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki korán folyó Járműmérnöki BSc képzés tanterv módosítása a Járműmérnöki Szakbizottság közreműködésével valósul meg és a következő megfontolások alapján történik. A Kar stratégiai célkitűzése, hogy - a hallgatók, a fenntartó, az ipari szereplők és az oktatói gárda igényit, visszajelzéseit, elvárásait, célkitűzéseit messzemenőleg figyelembevéve - olyan Járműmérnöki BSc képzést nyújtson a hallgatók részére, amely hosszútávon, 15-20 év távlatában biztosít piacképes tudást, miközben egyaránt alkalmas az MSc képzés elméleti megalapozására, valamint a megfelelő szakmai ismeretek átadására gyakorlati képzésének keretében abból a célból, hogy az elvárásoknak megfelelő képességű gyakorló-mérnökök, üzemmérnökök és teszt-mérnökök hagyhassák el Intézményünket. - A vizsgálatba bevont járműmérnöki alapszak struktúrája nem felel meg a hallgatói, az ipari, a fenntartói és az oktatói elvárásoknak – nem biztosít elegendő minőségi időt a szakmai-gyakorlati ismeretek megszerzésére. - A képzés nyújtotta kompetenciák nem illeszkednek az ipari szereplők és a hallgatók által elvárt képességekhez. - A vizsgált járműmérnöki alapszak tanterve és az egyes tantárgyak tematikája, a tudás átadása és a megszerzett kompetenciák számonkérése mérsékelten felel meg a fenntartói, a hallgatói és az oktatói elvárásoknak.

Az autonóm járműirányítási mérnöki mesterképzési szak felülvizsgálata időszerűvé vált, mivel az elmúlt években a felsőoktatási és munkaerőpiaci környezet, valamint a járműipari szektor technológiai és fenntarthatósági elvárásai érdemben átalakultak. A digitalizáció, az adatalapú tervezés és a zöld átmenet erősödése új kompetenciaigényeket fogalmaz meg a pályakezdő mérnökökkel szemben, amelyekhez a képzés tartalmának és szerkezetének is viszonyulnia kell. A felülvizsgálat belső indoka, hogy a tanulmányi statisztikák, hallgatói és alumni visszajelzések, valamint oktatói tapasztalatok a hallgatói előrehaladás és a tantervi terhelés egyes pontjain további elemzési igényt jeleznek. A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a képzés küldetése, kimeneti kompetenciaprofilja és tantervi megvalósítása mennyiben alkot koherens és hatékony rendszert. Külön figyelmet kap annak vizsgálata, hogy a jelenlegi tanulási utak mennyiben támogatják a zökkenőmentes előrehaladást, valamint a szakmai alapkompetenciák fokozatos felépülését. A folyamat célja nem csupán helyzetkép készítése, hanem egy olyan bizonyítékalapú döntéstámogató keret kialakítása, amely megalapozza a képzés rövid, közép- és hosszú távú fejlesztését. A várt eredmény a képzés minőségének, belső koherenciájának és munkaerőpiaci relevanciájának erősítése, összhangban az intézményi stratégiával és az ESG minőségbiztosítási elvárásokkal.

A közlekedésmérnöki mesterképzési szak felülvizsgálata időszerűvé vált, mivel az elmúlt években a felsőoktatási és munkaerőpiaci környezet, valamint a közlekedési szektor technológiai és fenntarthatósági elvárásai érdemben átalakultak. A digitalizáció, az adatalapú tervezés és a zöld átmenet erősödése új kompetenciaigényeket fogalmaz meg a pályakezdő mérnökökkel szemben, amelyekhez a képzés tartalmának és szerkezetének is viszonyulnia kell. A felülvizsgálat belső indoka, hogy a tanulmányi statisztikák, hallgatói és alumni visszajelzések, valamint oktatói tapasztalatok a hallgatói előrehaladás és a tantervi terhelés egyes pontjain további elemzési igényt jeleznek. A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a képzés küldetése, kimeneti kompetenciaprofilja és tantervi megvalósítása mennyiben alkot koherens és hatékony rendszert. Külön figyelmet kap annak vizsgálata, hogy a jelenlegi tanulási utak mennyiben támogatják a zökkenőmentes előrehaladást, valamint a szakmai alapkompetenciák fokozatos felépülését. A folyamat célja nem csupán helyzetkép készítése, hanem egy olyan bizonyítékalapú döntéstámogató keret kialakítása, amely megalapozza a képzés rövid, közép- és hosszú távú fejlesztését. A várt eredmény a képzés minőségének, belső koherenciájának és munkaerőpiaci relevanciájának erősítése, összhangban az intézményi stratégiával és az ESG minőségbiztosítási elvárásokkal.

A logisztikai mérnöki mesterképzési szak felülvizsgálata időszerűvé vált, mivel az elmúlt években a felsőoktatási és munkaerőpiaci környezet, valamint az MSc képzésen végzett logisztikai mérnököket foglalkoztató ipari, kereskedelmi és szolgáltatói szektor, az ezeket kiszolgáló logisztikai ipar, valamint a logisztikai K+F szféra technológiai és fenntarthatósági elvárásai érdemben átalakultak. A digitalizáció, az adatalapú tervezés és a zöld átmenet erősödése új kompetenciaigényeket fogalmaz meg a mesterfokú végzettséggel rendelkező logisztikai mérnökökkel szemben, amelyekhez a képzés tartalmának és szerkezetének is viszonyulnia kell. A felülvizsgálat belső indoka, hogy a tanulmányi statisztikák, hallgatói és alumni visszajelzések, valamint oktatói tapasztalatok a hallgatói előrehaladás és a tantervi terhelés egyes pontjain további elemzési igényt jeleznek. A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a képzés küldetése, kimeneti kompetenciaprofilja és tantervi megvalósítása mennyiben alkot koherens és hatékony rendszert. Külön figyelmet kap annak vizsgálata, hogy a jelenlegi tanulási utak mennyiben támogatják a zökkenőmentes előrehaladást, valamint a szakmai alap-kompetenciák fokozatos felépülését. A folyamat célja nem csupán helyzetkép készítése, hanem egy olyan bizonyítékalapú döntéstámogató keret kialakítása, amely megalapozza a képzés rövid, közép- és hosszú távú fejlesztését. A várt eredmény a képzés minőségének, belső koherenciájának és munkaerőpiaci relevanciájának erősítése, összhangban az intézményi stratégiával és az ESG minőségbiztosítási elvárásokkal.

A gazdálkodási és menedzsment alapszak jelenlegi felülvizsgálata különleges helyzetben történik, mivel a szak 2022-ben jelentős tantervi és képzésfejlesztési átalakításon ment keresztül, amely több ponton megelőzte a jelenlegi intézményi képzésfejlesztési prioritásokat és a mostani felülvizsgálati szempontrendszert. A fejlesztések kifejezetten azokra a területekre fókuszáltak – gyakorlati alkalmazhatóság, digitális és üzleti transzformációs kompetenciák, tanulási utak racionalizálása –, amelyek a jelenlegi egyetemi képzésfejlesztési elvárásokban is hangsúlyosan megjelennek.

A logisztikai mérnöki alapképzési szak felülvizsgálata időszerűvé vált, mivel az elmúlt években a felsőoktatási és munkaerőpiaci környezet, valamint a BSc képzésen végzett logisztikai mérnököket foglalkoztató ipari, kereskedelmi és szolgáltatói szektor és az ezeket kiszolgáló logisztikai ipar technológiai és fenntarthatósági elvárásai érdemben átalakultak. A digitalizáció, az adatalapú tervezés és a zöld átmenet erősödése új kompetenciaigényeket fogalmaz meg a pályakezdő mérnökökkel szemben, amelyekhez a képzés tartalmának és szerkezetének is viszonyulnia kell. A felülvizsgálat belső indoka, hogy a tanulmányi statisztikák, hallgatói és alumni visszajelzések, valamint oktatói tapasztalatok a hallgatói előrehaladás és a tantervi terhelés egyes pontjain további elemzési igényt jeleznek. A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a képzés küldetése, kimeneti kompetenciaprofilja és tantervi megvalósítása mennyiben alkot koherens és hatékony rendszert. Külön figyelmet kap annak vizsgálata, hogy a jelenlegi tanulási utak mennyiben támogatják a zökkenőmentes előrehaladást, valamint a szakmai alapkompetenciák fokozatos felépülését. A folyamat célja nem csupán helyzetkép készítése, hanem egy olyan bizonyítékalapú döntéstámogató keret kialakítása, amely megalapozza a képzés rövid, közép- és hosszú távú fejlesztését. A várt eredmény a képzés minőségének, belső koherenciájának és munkaerőpiaci relevanciájának erősítése, összhangban az intézményi stratégiával és az ESG minőségbiztosítási elvárásokkal.

A közlekedésmérnök alapképzési szak felülvizsgálata időszerűvé vált, mivel az elmúlt években a felsőoktatási és munkaerőpiaci környezet, valamint a közlekedési szektor technológiai és fenntarthatósági elvárásai érdemben átalakultak. A digitalizáció, az adatalapú tervezés és a zöld átmenet erősödése új kompetenciaigényeket fogalmaz meg a pályakezdő mérnökökkel szemben, amelyekhez a képzés tartalmának és szerkezetének is viszonyulnia kell. A felülvizsgálat belső indoka, hogy a tanulmányi statisztikák, hallgatói és alumni visszajelzések, valamint oktatói tapasztalatok a hallgatói előrehaladás és a tantervi terhelés egyes pontjain további elemzési igényt jeleznek. A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a képzés küldetése, kimeneti kompetenciaprofilja és tantervi megvalósítása mennyiben alkot koherens és hatékony rendszert. Külön figyelmet kap annak vizsgálata, hogy a jelenlegi tanulási utak mennyiben támogatják a zökkenőmentes előrehaladást, valamint a szakmai alapkompetenciák fokozatos felépülését. A folyamat célja nem csupán helyzetkép készítése, hanem egy olyan bizonyítékalapú döntéstámogató keret kialakítása, amely megalapozza a képzés rövid, közép- és hosszú távú fejlesztését. A várt eredmény a képzés minőségének, belső koherenciájának és munkaerőpiaci relevanciájának erősítése, összhangban az intézményi stratégiával és az ESG minőségbiztosítási elvárásokkal.

A villamosmérnöki mesterszak legutóbbi átfogó felülvizsgálata a 2020–2021-es időszakban történt, amely során a képzés szerkezete, különösen a specializációs rendszer és a szakmai törzsanyag jelentős mértékben megújult. Az azóta eltelt időszakban a technológiai környezet gyors átalakulása (digitalizáció, beágyazott rendszerek, energetikai átmenet), valamint a kutatás-fejlesztési és ipari elvárások változása új követelményeket támaszt a mesterszintű mérnökképzéssel szemben. Emellett a hallgatói bemenet heterogenitása és a képzéssel kapcsolatos elvárások is módosultak, ami a tantervi rugalmasság és a tanulási utak újragondolását indokolja. A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a képzés jelenlegi struktúrája és tartalma milyen mértékben támogatja a magas szintű mérnöki és kutatás-fejlesztési kompetenciák kialakulását, valamint a hallgatók hatékony előrehaladását. Kiemelt vizsgálati szempont a specializációs rendszer működése, a projekt- és kutatásalapú tanulás szerepe, valamint a munkaerőpiaci és PhD irányú továbbhaladás támogatása. A felülvizsgálat eredményei olyan döntések előkészítését szolgálják, amelyek hozzájárulnak a képzés relevanciájának, eredményességének és hallgatói élményének javításához, valamint biztosítják a szak nemzetközi versenyképességének fenntartását és erősítését.

A villamosmérnöki alapszak legutóbbi átfogó felülvizsgálata a 2020–2021-es időszakban történt, amelynek keretében a teljes BSc képzés szerkezete és tartalma megújításra került, beleértve az alapozó tárgyak rendszerét és a specializációs képzést is. Az azóta eltelt időszakban a műszaki-technológiai környezet, a munkaerőpiaci elvárások, valamint a hallgatói bemeneti kompetenciák és tanulási szokások is jelentős változáson mentek keresztül. A jelen felülvizsgálat célja, hogy ezekre a változásokra reagálva értékelje a képzés aktuális működését, és azonosítsa azokat a területeket, ahol a tantervi struktúra, az oktatási gyakorlat vagy a hallgatói támogatás fejlesztése indokolt. Kiemelt figyelmet kap a hallgatói előrehaladás, a lemorzsolódás, valamint a hallgatói megítélés (különösen az NPS) alakulása. A felülvizsgálat egyaránt szolgálja a képzés eredményességének növelését, a munkaerőpiaci relevancia erősítését és a hallgatói élmény javítását. Célja olyan megalapozott döntések előkészítése, amelyek biztosítják a szak hosszú távú versenyképességét és alkalmazkodóképességét a folyamatosan változó környezetben.

A program átfogó felülvizsgálata azért vált időszerűvé, mert az elmúlt 3–5 évben változó hallgatói összetétel, mérsékelt létszámtrend, differenciált előrehaladási mutatók és a munkaerőpiaci kompetenciaelvárások gyors átalakulása volt tapasztalható; az előző teljes körű review óta a képzés környezete (digitalizáció, nemzetköziesítés, ESG-elvárások) érdemben megváltozott. A vizsgálat célja annak megválaszolása volt, hogy a program mennyire releváns, eredményes és inkluzív, valamint, hogy a döntéshozatal mennyire adatvezérelt és ciklikus (ESG 1.1, 1.7, 1.9). A bizonyítékok (trend- és szegmentált KPI-elemzések, IPA/GAP vizsgálat, tantervi mátrix, ESCO-összevetés, stakeholder-visszajelzések) alapján a program szakmailag stabil, de strukturális fejlesztést igényel az előrehaladás támogatása, az UDL-alapú tanulásszervezés, a kompetencia-illeszkedés és a döntési ciklus formalizálása terén.

Gazdaságinformatikus mesterképzés felülvizsgálata BME-n a 2021–2026-os ciklus végéhez közeledve vált időszerűvé, összhangban az intézményi minőségbiztosítási elvárásokkal és a gyorsan változó gazdasági és informatikai munkaerőpiaci igényekkel. A képzés évek óta kis létszámú, de stabil, ugyanakkor a hallgatói visszajelzések alacsonyabb NPS-t jeleznek. A statisztikai trendek és a felmérések az érintetti visszajelzések alapján egyaránt rámutatnak bizonyos nehézségekre.

A szak felülvizsgálata a képzés kiváló minőségének fenntartása érdekében történik. Célja azon elemek azonosítása, amelyeken történő módosítás a hallgatók számára könnyebben teljesíthetővé teszi az összességében nehéz szak tantárgyait a magas minőség megőrzése mellett. További cél annak felmérése, hogyan lehet az elméleti anyagok gyakorlati alkalmazásait bemutató részeket a tananyagba nagyobb arányban beilleszteni. A felülvizsgálatot az ESG elvárásainak megfelelően, a PDCA ciklus által előírt sorrend vezérfonalát alkalmazva készítettük el.

A vegyészmérnöki alapszak statisztikailag értékelhető adatok közül az első helyes jelentkezők száma, a lemorzsolódási arány, a mintatanterv szerint végzők aránya valamint az elhelyezkedési sikeresség szempontjából is kiemelkedően jó helyzetben van, a BME képzése országosan elismert, a vegyipar és a gyógyszeripar országosan nagy szerepe miatt biztos karrierlehetőséget kínáló szak. A jelenlegi tanterv struktúra 2010-ben került bevezetésre, amelyet 2014-ben felülvizsgálat során lényeges elemeiben módosítottak, majd a 2019-es felülvizsgálat során változatlan formában támogatta a szakbizottság a tanterv fenntartását, miután a tanulási eredmények rendszerszintű értékelése megtörtént.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán (VBK) működő Műanyag- és száltechnológiai mérnök (MSZM) MSc szak Magyarországon egyedülálló specializált képzést nyújt műanyagipari területen. A szak 2006-ban a Bolognai képzési rendszer bevezetését követően indult, és azóta is folyamatosan képez szakembereket a hazai iparnak minden olyan területére, ahol a műanyagok szintézise, feldolgozása és alkalmazása jelen van. Annak ellenére, hogy a BME képzései országosan elismertek és kiemelkedően jó karrierlehetőséget biztosítanak a vegyipar hazai helyzete miatt, a folyamatos felülvizsgálat mindig szükséges a jó színvonal fenntartásához. Következésképpen a Műanyag- és száltechnológiai mérnök MSc szak 2006-os indulása óta rendszeres jogszabályi és szakmai alapú felülvizsgálatokon ment keresztül, amelyek célja a nemzetközi megfelelőség, az ipari relevancia és a korszerű mérnöki kompetenciák folyamatos biztosítása volt.

A BME VBK biomérnöki alapszak a helyzetét leíró statisztikailag értékelhető adatok közül az első helyes jelentkezők száma, valamint az elhelyezkedési sikeresség szempontjából a többi hazai egyetem (Debreceni Egyetem, MATE, Pannon Egyetem, SZTE) Biomérnök BSc képzéséhez viszonyítva előnyösebb helyzetben van, ugyanakkor a hazai biotechnológiai ipar utóbbi évtized(ek)ben zajló átalakulása, valamint a középiskolából hozott kompetenciák és egyúttal a hallgatók érdeklődési fókuszának változása feltétlen szükségessé teszi a tanterv stratégiai szintű módosítását, modernizálását. A jelenlegi tanterv struktúra 2010-ben került bevezetésre, amelyet 2014-ben felülvizsgálat során lényeges elemeiben módosítottak, majd a 2019-es felülvizsgálat során változatlan formában támogatta a szakbizottság a tanterv fenntartását, miután a tanulási eredmények rendszerszintű értékelése megtörtént.

A Gépészeti modellezés MSc képzés felülvizsgálata azonosított szerkezeti működési korlátok és a hallgatói igények jelentős átalakulása miatt vált szükségessé. A vizsgálat az elmúlt 5 év adataira (2021–2026) és nagymintás hallgatói, alumni és munkaerőpiaci visszajelzésekre épül. A képzés alapvetően erős munkaerőpiaci és akadémiai pozícióval rendelkezik, ugyanakkor a hallgatói élményt és az előrehaladást jelentősen befolyásoló szerkezeti problémák azonosíthatók. A felülvizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy a jelenlegi tantervi struktúra mennyiben támogatja a rugalmas tanulási utakat, a munkavégzés melletti tanulást és a nemzetközi versenyképességet. A vizsgálat külön fókuszált az órarendi blokkosíthatóságra, a specializációs rendszer működésére és a képzés gyakorlati relevanciájára. A fejlesztés célja a képzés rugalmasságának növelése, a hallgatói terhelés optimalizálása és a gyakorlati alkalmazhatóság erősítése. A felülvizsgálat közvetlen célja egy strukturális tantervi reform megalapozása.

A BME üzemmérnök-informatikus (BProf) képzésének felülvizsgálata a 2021–2026-os ciklus végéhez közeledve vált időszerűvé, összhangban az intézményi minőségbiztosítási elvárásokkal és a gyorsan változó informatikai munkaerőpiaci igényekkel. A képzés stabil, alkalmazásorientált pozíciót tölt be, ugyanakkor a hallgatói visszajelzések alacsonyabb NPS-t, túlterhelést és előrehaladási nehézségeket jeleznek. A létszámtrendek és az érintetti visszajelzések egyaránt rámutatnak bizonyos tantervi és strukturális szűk keresztmetszetekre.

A Gépészmérnöki Kar mesterképzéseinek zászlóshajója a gépészmérnöki mester-képzés. A képzés legutóbbi átfogó felülvizsgálatára a 2018/2019-es tanévben, finom-hangolására a 2022/2023-as tanévben került sor. Az utóbbi években a jelentkező lét-szám sajnálatos módon évről évre csökkent, bár ez részben az alapképzésbe (gépészmérnöki alapképzési szak) hallgatók számával is korrelál, és jelentős elszívó hatást fejtenek ki a gombamód szaporodó levelező képzések, a felvételi trend meg-fordítandó. Ennek kulcsát a hallgatói megítélés (NPS) javításában és egy kvázi-levelező (a munkarend nappali, de a tanórák szervezése tömbösítve történik), rugalmasabb tantervi szerkezetű képzés kialakításában látjuk. A kialakult javaslatokat az alább részletezett adatforrások mentén végeztük, amit különös súllyal támaszt alá a „A Gépészmérnöki Kar mesterszakjainak felülvizsgálata” című felmérés, ami a GHK segítségével készült nagymintás kari felmérés. A javasolt intézkedések célja tehát a felvételi létszám közepes időtávon (3-5 év) történő növekedése.

Ez az útmutató a képzési programok kötelező elemét képező kompetenciamérések – a bemeneti, a közbenső és a kimeneti kompetenciamérés – tervezéséhez és megvalósításához nyújt módszertani támogatást. Célja, hogy a szakfelelősök és a képzési programot összeállító szakemberek egységes, mégis a szak sajátosságaira szabható keretrendszer alapján alakíthassák ki a saját képzésük mérési rendszerét.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa az Egyetemi Hallgatói Képviselettel egyetértésben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásá ról szóló 87/2015. (IV. 9.) kormányrendeletben, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) kormányrendeletben, a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) kormányrendeletben előírt szabályozási kötele zettség alapján a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben foglalt felhatal mazás alapján eljárva, a Szervezeti és Működési Rend részeként a következő szabályzatot alkotja: