Az internet-forgalom mérési módszerei

1. Aktív és passzív mérési technikák

Áttekintjük mit is szokás mérni, mik a leggyakoribb teljesítmény leírók. Megvizsgáljuk az aktív és a passzív mérések előnyeit és hátrányait. Bemutatunk fontosabb példákat hálózati eszközökkel végzett mérésekre (interfész statisztikák, NETFLOW), tesztcsomagok küldésével végzett mérésekre (VPS, SLoPS), a mérések összegyűjtésére és megjelenítésére (RMON, MRTG, J-FLOW, S-FLOW).

2. Mérések gyakorlati megvalósíthatósága

Áttekintjük a mérési eszközök megválasztása során felmerülő szempontokat, és lehetőségeket. Fontosságuk miatt részletesebben is foglalkozunk a DAG kártyákkal, hálózati processzorokkal és az operációs rendszer megválasztásának szempontjaival.

3. Méréssel kapcsolatos elméleti kérdések

Szó lesz a méréseket korlátozó tényezőkről (pl. mérési lehetőségek, a forgalom nagysága, felhasználói viselkedés). Megvizsgálunk néhány ismert matematikai módszert melyek segítségével a mérésekből a korlátokat figyelembe véve a lehető legtöbb információt nyerhetjük ki. Érintünk néhány mérésekkel kapcsolatos fontos eredményt is.

4. Internetes alkalmazások forgalmainak mérése

Megvizsgáljuk, hogy ma hogyan szűrik ki a különböző alkalmazásokat a mérési adatsorokból különös tekintettel a „rejtőzködő” forgalmakra. Ilyen jellegű forgalmakra példák a peer-to-peer (P2P) alkalmazások, illetve telefonos (VoIP) alkalmazások, mint például a Skype, így külön beszélni fogunk ezek mérési lehetőségeiről.

5. Sokrésztvevős mérési projektek

Áttekintünk kutatási tevékenységeket, melyek sok egyetem és kutatóintézet összefogásán alapulnak és céljuk az Internet viselkedésének „feltérképezése”. Csak néhány példa ilyen sokrésztvevős mérési projektre: CAIDA, CoralReef, PingER, EVERGROW. Beszélünk e projektek céljairól, gyakorlati működéséről, és eddigi eredményeikről, így például néhány, az internetezők viselkedésével és globális hálózati trendekkel kapcsolatos következtetésükről.