Documents

A Gépészmérnöki Kar által gondozott – magyar nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar által gondozott – angol nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – vegyészmérnöki alapképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar által gondozott – magyar nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – vegyészmérnöki alapképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Gépészmérnöki Kar által gondozott – angol nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű –gépészeti modellező mérnöki mesterképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Gépészmérnöki Kar által gondozott – magyar nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű –gépészmérnöki mesterképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Gépészmérnöki Kar által gondozott – magyar nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű – ipari termék- és formatervező mérnöki mesterképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyaival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar által gondozott — magyar nyelvű, nappali (teljesidős) munkarendű — biomérnöki alapképzési szak 2026/2027-es tanévtől hatályos képzési programja. A képzési program egyben tartalmazza a képzés tantervét, valamint a korábbi tanterv tantárgyival való megfeleltetést (ekvivalencia-táblázat).

Ez a dokumentum egyszerre módszertani útmutató és felhasználói kézikönyv. A módszertani részek azt magyarázzák el, hogy szakmai-pedagógiai szempontból miért és hogyan érdemes egy-egy döntést meghozni a tantárgy és a tantárgyi adatlap (a továbbiakban: TAD) tervezésekor. A felhasználói kézikönyv jellegű részek pedig lépésről lépésre bemutatják, hogy a döntéseket pontosan hol és hogyan kell rögzíteni a BME Központi Képzésinformációs Portálján (EduInfo). A kétféle tartalom a TAD logikai felépítését követve, egymásba fonódva jelenik meg.

A táblázat célja, hogy a képzés alapadatait, közös tantárgyait, specializációit, moduljait és ajánlott szabadon választható tantárgyait egységes, feldolgozható adatstruktúrába rendezze. Tantárgyanként tartalmazza többek között a tantárgy nevét és kódját, tantervi szerepét, ajánlott félévét, félévtípusát, kontaktóráit, értékelési formáját, kreditértékét, nyelvi kreditjét és a tantárgyi adatlap elérhetőségét. Külön mezők szolgálnak az erős és gyenge előtanulmányi követelmények, a párhuzamos követelmények, valamint az ajánlott előismeretek rögzítésére, ezáltal a munkafüzet a hallgatói tanulási utak és a tantárgyi egymásra épülés áttekintését is támogatja. A képzés közös tantárgyai és az egyes specializációk külön munkalapokon jelennek meg, miközben a specializációs tantervek automatikusan átveszik a minden hallgatóra vonatkozó közös képzési elemeket. A modul- és kompetenciamátrix lehetővé teszi a tantárgyak ismeretkörökhöz, modulokhoz, valamint a KKK-ban és a képzési programban meghatározott tudás-, képesség-, attitűd-, autonómia- és felelősségkompetenciákhoz történő hozzárendelését. A beépített képletek és ellenőrzések vizsgálják többek között a félévenkénti kredit- és óraterhelést, a tantárgyak és vizsgák számát, az összesített kreditértéket, valamint egyes tantervi minimum- és maximumkövetelmények teljesülését. A munkafüzet így egyszerre szolgál a mintatanterv összeállítására, a képzési programban szereplő adatok részletes alátámasztására, a jogszabályi és egyetemi követelmények ellenőrzésére, valamint a későbbi intézményi adatfeldolgozás és nyilvántartás előkészítésére.

A dokumentum összefoglalja azokat az európai uniós, nemzeti jogszabályi, akkreditációs és egyetemi szabályozási követelményeket, amelyek meghatározzák a képzési programok és mintatantervek kötelező tartalmát. Központi elve a tanulási eredmény alapú programtervezés, amelyben a képzési célokat, kompetenciákat, oktatási tevékenységeket, értékelési módszereket és hallgatói munkaterhelést egymással összehangolt rendszerben kell meghatározni. Az útmutató részletesen rögzíti a képzés alapadataira, kompetenciarendszerére, szakmai gyakorlatára, záródolgozatára, záróvizsgájára, specializációira, szaknyelvi és egyéb kritériumkövetelményeire vonatkozó tartalmi elvárásokat. Kiemelt szerepet kap a hallgatóközpontú, átlátható és következetes teljesítményértékelés, valamint a bemeneti, közbenső és kimeneti kompetenciamérések kialakítása. A dokumentum előírja továbbá a nemzetközi mobilitási ablak, a kreditelismerés, a modulok és mikrotanúsítványok, valamint a mesterséges intelligenciához, digitalizációhoz, fenntarthatósághoz és munkaerőpiaci kompetenciákhoz kapcsolódó tartalmak beépítését. A mintatantervvel kapcsolatban meghatározza a tantárgyak féléves elosztásának, kredit- és óraterhelésének, előtanulmányi rendjének, moduláris besorolásának, kompetenciakapcsolatainak és választhatóságának részletes követelményeit. Összességében az útmutató azt biztosítja, hogy a képzések dokumentációja egységes, nyilvános, ellenőrizhető, hallgatóközpontú és az ESG, az ECTS, a KKK, valamint a hazai felsőoktatási szabályozás követelményeivel összhangban álló legyen.

A képzésfelülvizsgálati jelentés mintadokumentum célja, hogy egységes, bizonyítékokra épülő keretet adjon a BME képzési programjainak rendszeres és átfogó értékeléséhez. A sablon a képzés küldetését, célcsoportját, tantervi felépítését és nemzetközi pozícióját egyaránt vizsgálja, majd ezekhez kapcsolja a hallgatói, oktatói, munkaerőpiaci és intézményi tapasztalatokat. Az értékelés nyolc pillér mentén tárja fel többek között a hallgatói tanulási élményt, a tanterv koherenciáját, a munkaerőpiaci relevanciát, a jövőállóságot, a tanulhatóságot, a nemzetköziesítést, a minőségbiztosítás működését, valamint az esélyegyenlőség és hozzáférés érvényesülését. A dokumentum hangsúlyozza az ellenőrizhető adatforrások, az egységes mutatók, a trend- és benchmarkelemzések, továbbá az érintetti visszajelzések következetes alkalmazását. Nem pusztán a képzés aktuális állapotának leírására szolgál, hanem a problémák okainak feltárására, az erősségek azonosítására és összehasonlítható döntési alternatívák kidolgozására is. A javasolt beavatkozásokat várható hatásuk, erőforrásigényük, időigényük és kockázataik alapján priorizálja, továbbá felelősökhöz, mérhető célértékekhez és nyomon követési mechanizmusokhoz kapcsolja. A minta egyúttal biztosítja, hogy a képzésfejlesztés illeszkedjen az ESG minőségbiztosítási standardjaihoz, és a programfelülvizsgálat dokumentált, átlátható, ciklikusan ismételhető PDCA-folyamattá váljon.

A dokumentum a képzés alapadataitól – így a szak megnevezésétől, képesítési besorolásától, képzési idejétől, munkarendjétől és felvételi feltételeitől – kiindulva részletesen meghatározza a képzés célját, kompetenciarendszerét és tantervi felépítését. A KKK-ban előírt kompetenciák mellett külön megjeleníti a BME-n megvalósított képzés sajátos, intézményi profilból fakadó tanulási eredményeit, valamint ezek tantárgyi, specializációs és moduláris leképezését. Egységes keretet ad a szakmai gyakorlat, a szakdolgozat vagy diplomamunka, a záróvizsga, a kritériumkövetelmények és a specializációválasztás részletes szabályozásához. A minta hangsúlyosan foglalkozik a tanulási eredményekhez illeszkedő, hallgatóközpontú és átlátható teljesítményértékelési módszerekkel, továbbá a bemeneti, közbenső és kimeneti kompetenciamérésekkel. Külön fejezetek biztosítják a nemzetközi mobilitási ablak, a kreditelismerés, a mikrotanúsítványt megalapozó modulok és a korábbi mintatantervekkel való tantárgyi megfeleltetés szabályozását. A dokumentum a munkaerőpiaci relevanciát ESCO-kompetenciák, a jövőállóságot pedig többek között digitális, mesterségesintelligencia-, fenntarthatósági és Ipar 4.0-kompetenciák beépítésével teszi láthatóvá. Összességében a mintadokumentum a képzés működésének alapvető, szenátus által jóváhagyott normatív kerete, amely egyszerre szolgálja a jogszerűséget, az átláthatóságot, a hallgatói tájékozódást és az ESG-standardokkal összhangban álló folyamatos képzésfejlesztést.

Az általános OHV kérdéssor és annak részletes magyarázata. A kérdések leírása részletesen tartalmazza azokat a elemzési és minőségfejlesztési célokat, amelyek a képzési tevékenység fejlesztését szolgálják.

A kimenetalapú képzési tartalomszabályozásban a tanulási eredmények azért lényegesek, mert világosan meghatározzák, hogy a hallgatónak a képzési folyamat végére mit kell tudnia, értenie, alkalmaznia és milyen felelősséggel kell eljárnia. Ez a megközelítés a tananyag puszta felsorolása helyett a hallgató által ténylegesen megszerzett kompetenciákra helyezi a hangsúlyt, így közvetlenebb kapcsolatot teremt a képzési célok, a tantárgyi tartalmak, az oktatási módszerek és az értékelés között. A jól megfogalmazott tanulási eredmények átláthatóvá teszik a képzési program szerkezetét a hallgatók, az oktatók, az intézmény, valamint a munkaerőpiaci és szakmai partnerek számára is. Segítik annak ellenőrizhetőségét, hogy a képzés valóban eléri-e a vállalt célokat, és támogatják a minőségbiztosítást, a tantervfejlesztést és a képzések összehasonlíthatóságát. Mindezek miatt a tanulási eredmények nem csupán formai leíró elemek, hanem a korszerű, kompetenciaalapú felsőoktatási képzéstervezés alapvető eszközei.

A könyv célja példákkal illusztrált módszertani támogatás biztosítása a hallgatói teljesítmények fejlesztő és minősítő értékeléséhez az oktatói munka és a hallgatók tanulási eredményességének növelése érdekében. A könyv tartalma és példái segítséget nyújtanak a TEA kimeneti követelmények értékeléséhez, az adekvát értékelési módszerek és szempontok meghatározásához, a minősítési szintekhez tartozó értékelési kritériumok kidolgozásához, valamint a feldolgozott ismeretek saját praxisban történő alkalmazásához.

A dokumentum a tantárgyi adatlapok tömeges Excel-alapú importálásához szükséges mezők tartalmát és kitöltési logikáját mutatja be. Részletesen meghatározza az alapvető tantárgyi adatokat, a szervezeti egységekhez és felelősökhöz kapcsolódó információkat, valamint a képzési, tantárgyi és értékelési besorolásokhoz használható kódokat és szótárértékeket. Külön kitér a magyar és angol nyelvű tantárgyleírási elemekre, a hallgatói munkaidő-terhelésre, az előkövetelményekre, a ponthatárokra, a jelenléti előírásokra, az évközi teljesítményértékelésekre és a vizsgakomponensekre. A dokumentáció fontos része a tanulási eredményekhez kapcsolódó kompetenciamezők leírása, amelyek a tudás, képesség, attitűd, valamint autonómia és felelősség kategóriái szerint támogatják a kimenetalapú tantárgyleírások egységes megfogalmazását. A leírás emellett a szakirodalmak, jegyzetek, online források és egyéb segédanyagok importálható mezőit is rendszerezi, így teljes körű technikai és tartalmi útmutatót ad a tantárgyi adatlapok strukturált feltöltéséhez.

A közlekedésmérnöki mesterképzési szak felülvizsgálata időszerűvé vált, mivel az elmúlt években a felsőoktatási és munkaerőpiaci környezet, valamint a közlekedési szektor technológiai és fenntarthatósági elvárásai érdemben átalakultak. A digitalizáció, az adatalapú tervezés és a zöld átmenet erősödése új kompetenciaigényeket fogalmaz meg a pályakezdő mérnökökkel szemben, amelyekhez a képzés tartalmának és szerkezetének is viszonyulnia kell. A felülvizsgálat belső indoka, hogy a tanulmányi statisztikák, hallgatói és alumni visszajelzések, valamint oktatói tapasztalatok a hallgatói előrehaladás és a tantervi terhelés egyes pontjain további elemzési igényt jeleznek. A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a képzés küldetése, kimeneti kompetenciaprofilja és tantervi megvalósítása mennyiben alkot koherens és hatékony rendszert. Külön figyelmet kap annak vizsgálata, hogy a jelenlegi tanulási utak mennyiben támogatják a zökkenőmentes előrehaladást, valamint a szakmai alapkompetenciák fokozatos felépülését. A folyamat célja nem csupán helyzetkép készítése, hanem egy olyan bizonyítékalapú döntéstámogató keret kialakítása, amely megalapozza a képzés rövid, közép- és hosszú távú fejlesztését. A várt eredmény a képzés minőségének, belső koherenciájának és munkaerőpiaci relevanciájának erősítése, összhangban az intézményi stratégiával és az ESG minőségbiztosítási elvárásokkal.

Az autonóm járműirányítási mérnöki mesterképzési szak felülvizsgálata időszerűvé vált, mivel az elmúlt években a felsőoktatási és munkaerőpiaci környezet, valamint a járműipari szektor technológiai és fenntarthatósági elvárásai érdemben átalakultak. A digitalizáció, az adatalapú tervezés és a zöld átmenet erősödése új kompetenciaigényeket fogalmaz meg a pályakezdő mérnökökkel szemben, amelyekhez a képzés tartalmának és szerkezetének is viszonyulnia kell. A felülvizsgálat belső indoka, hogy a tanulmányi statisztikák, hallgatói és alumni visszajelzések, valamint oktatói tapasztalatok a hallgatói előrehaladás és a tantervi terhelés egyes pontjain további elemzési igényt jeleznek. A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a képzés küldetése, kimeneti kompetenciaprofilja és tantervi megvalósítása mennyiben alkot koherens és hatékony rendszert. Külön figyelmet kap annak vizsgálata, hogy a jelenlegi tanulási utak mennyiben támogatják a zökkenőmentes előrehaladást, valamint a szakmai alapkompetenciák fokozatos felépülését. A folyamat célja nem csupán helyzetkép készítése, hanem egy olyan bizonyítékalapú döntéstámogató keret kialakítása, amely megalapozza a képzés rövid, közép- és hosszú távú fejlesztését. A várt eredmény a képzés minőségének, belső koherenciájának és munkaerőpiaci relevanciájának erősítése, összhangban az intézményi stratégiával és az ESG minőségbiztosítási elvárásokkal.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki korán folyó Járműmérnöki BSc képzés tanterv módosítása a Járműmérnöki Szakbizottság közreműködésével valósul meg és a következő megfontolások alapján történik. A Kar stratégiai célkitűzése, hogy - a hallgatók, a fenntartó, az ipari szereplők és az oktatói gárda igényit, visszajelzéseit, elvárásait, célkitűzéseit messzemenőleg figyelembevéve - olyan Járműmérnöki BSc képzést nyújtson a hallgatók részére, amely hosszútávon, 15-20 év távlatában biztosít piacképes tudást, miközben egyaránt alkalmas az MSc képzés elméleti megalapozására, valamint a megfelelő szakmai ismeretek átadására gyakorlati képzésének keretében abból a célból, hogy az elvárásoknak megfelelő képességű gyakorló-mérnökök, üzemmérnökök és teszt-mérnökök hagyhassák el Intézményünket. - A vizsgálatba bevont járműmérnöki alapszak struktúrája nem felel meg a hallgatói, az ipari, a fenntartói és az oktatói elvárásoknak – nem biztosít elegendő minőségi időt a szakmai-gyakorlati ismeretek megszerzésére. - A képzés nyújtotta kompetenciák nem illeszkednek az ipari szereplők és a hallgatók által elvárt képességekhez. - A vizsgált járműmérnöki alapszak tanterve és az egyes tantárgyak tematikája, a tudás átadása és a megszerzett kompetenciák számonkérése mérsékelten felel meg a fenntartói, a hallgatói és az oktatói elvárásoknak.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki korán folyó Járműmérnöki MSc képzés tanterv kialakítása a Járműmérnöki Szakbizottság közreműködésével valósul meg és a következő megfontolások alapján történik. A Kar stratégiai célkitűzése, hogy - a hallgatók, a fenntartó, az ipari szereplők és az oktatói gárda igényit, visszajelzéseit, elvárásait, célkitűzéseit messzemenőleg figyelembevéve - olyan Járműmérnöki MSc képzést nyújtson a hallgatók részére, amely hosszútávon, 15-20 év távlatában biztosít piacképes tudást, miközben egyaránt alkalmas az PhD képzés megalapozására, valamint a megfelelő szakmai ismeretek átadására abból a célból, hogy az elvárásoknak megfelelő képességű kutató- és fejlesztőmérnökök, innovátor vállalkozók és projektvezetők hagyhassák el Intézményünket. A Járműmérnöki MSc képzés 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgálata egyértelműen igazolja, hogy a szak erős mérnöki alapokra épül, ugyanakkor kompetencia-illeszkedési, tantervi koherencia- és hallgatói élménybeli hiányosságok veszélyeztetik közép- és hosszú távú versenyképességét. A legkritikusabb problémák az ipar által elvárt digitális/MI-kompetenciák, ipari szoftverhasználat, projekt és csapatmunka, valamint a munkavégzés melletti tanulhatóság hiányos támogatása terén jelentkeznek. A képzés munkaerőpiaci kimenete alapvetően kedvező, azonban a hallgatói és alumni visszajelzések szerint a megszerzett tudás alkalmazhatósága nem elég explicit és strukturált, ami alacsony hallgatói elégedettséghez (negatív NPS), túlterhelési csúcsokhoz és gyenge ajánlási hajlandósághoz vezet. A jelentés alapján célzott, korlátozott számú, de nagy hatású beavatkozás képes rövid–középtávon érdemi javulást elérni anélkül, hogy a képzés mély mérnöki karaktere sérülne.

A BME fizika BSc képzésének átfogó felülvizsgálata időszerűvé vált az intézményi stratégiai célok, a kari képzési portfólió racionalizálása, valamint a gyorsan változó munkaerőpiaci igények miatt. Az utolsó teljes körű programfelülvizsgálat és azt követő tantervreform 2018-ban történt, azóta a szak életciklusa érettebb szakaszba lépett, miközben a jelentkezési és beiratkozási létszámok mérsékelt csökkenést, illetve stagnálást mutatnak. A képzés vonzereje részben stabil, ugyanakkor a hallgatói visszajelzések (pl. NPS és 2025. februári ‘Hallgatói vélemények a Fizika BSc képzésről’ dokumentum) alapján fejlesztési igények azonosíthatók a gyakorlati orientáció és a tanulási élmény terén. Intézményi és kari szinten is erősödik az igény arra, hogy a képzés jobban illeszkedjen a technológiai és ipari trendekhez, különösen az adatelemzés, modellezés és interdiszciplináris alkalmazások irányába. A felülvizsgálat célja annak feltárása, hogy a jelenlegi tanterv mennyiben felel meg a hallgatói elvárásoknak és a munkaerőpiaci kompetenciaigényeknek. Vizsgálja továbbá a képzés szerkezetét, tantárgyi arányait, valamint a kilépési utak és specializációk relevanciáját. A folyamat konkrét döntések előkészítését szolgálja, például tantervi módosítások, új tantárgyak bevezetése vagy képzési fókuszok átalakítása terén. A fejlesztés kívánt eredménye a képzés eredményességének, relevanciájának és hallgatói élményének mérhető javítása, valamint a szak hosszú távú versenyképességének erősítése.

A fizikus MSc képzés felülvizsgálata a 2021–2026 közötti időszak tapasztalataira és a 2020–2026 közötti adatbázisokra épül, és azt vizsgálja, hogy a program mennyiben felel meg a gyorsan változó tudományos-technológiai és munkaerőpiaci elvárásoknak. A felülvizsgálat időszerűségét egyrészt a hallgatói bemenet heterogenitásának növekedése (különösen a fizikus–mérnök BSc-ről és más STEM háttérből érkezők aránya), másrészt az európai benchmarkokban azonosított trendek (modularitás, számítógépes/adatvezérelt kompetenciák, projekt- és ipari integráció) adják. A vizsgálat célja döntéstámogatás: azonosítani azokat a szerkezeti és tartalmi beavatkozásokat, amelyek egyszerre őrzik meg a program nemzetközileg versenyképes elméleti erősségeit, és erősítik az alkalmazási, ipari és adatvezérelt dimenziót. A felülvizsgálat központi kérdései a hallgatói élmény és előrehaladás (NPS, terhelés, koherencia), az oktatói megvalósíthatóság (koordináció, értékelés, innovációs kapacitás) és a munkaerőpiaci illeszkedés (DPR, FEOR/TEÁOR mintázatok, gyors elhelyezkedés) köré szerveződnek. A jelentés a részletes elemzések alapján 3–5 döntési pontot és ezekhez illesztett, priorizált beavatkozási csomagot javasol a képzés jövőállóságának és vonzerejének növelésére.

A képzés felülvizsgálata során a hallgatói, oktatói, alumni és munkaerőpiaci visszajelzések elemzése történt. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a képzés erős elméleti és interdiszciplináris alapokat biztosít, stabilan magas jelentkezési számokkal és kedvező hallgatói elégedettség mutatókkal. Ugyanakkor több területen fejlesztési igények azonosíthatók – különösen a gyakorlati készségek és a digitális kompetenciák oktatása, továbbá a képzéssel kapcsolatos hallgatói elvárások tekintetében. A hallgatói visszajelzések alapján a hallgatók alapvetően elégedettek a képzéssel, úgy vélik, hogy a képzés sikeresen fejleszti a kutatási és transzverzális készségeket, amit az akadémiai és technológiai szektorban való elhelyezkedési mintázatok is alátámasztanak. Ugyanakkor strukturális problémát jelent a hallgatók heterogén előképzettsége, amely egyesek számára tanulási nehézségeket eredményez, mások számára viszont az elsajátított új ismeretek alacsony érzékelt szintjéhez vezet. Emellett több adatforrás (hallgatói és alumni visszajelzések) is megerősíti, hogy a gyakorlati, alkalmazott készségek – különösen az eszközhasználat, programozás és adatelemzési módszerek – fejlesztése jelenleg nem rendszerszintű, ami a munkaerőpiaci felkészültség (hallgatók általi) alacsonyabb megítélésében is megjelenik. A feltárt problémák kezelésére az alábbi intézkedések javasoltak: (1) Rövid távon indokolt a karrierutak és a képzési célok világosabb kommunikációja, valamint a pedagógiai innovációt tartalmazó oktatási elemek számának növelése, rendszerbe foglalása (2) Középtávon szükséges a gyakorlatot tartalmazó képzési elemek további bővítése és a hallgatói heterogenitást kezelő differenciált oktatási struktúra kialakítása. (3) Hosszabb távon szükséges a programozási, MI és komputációs idegtudományi oktatási elemek rendszerszintű integrálása.

A dokumentum a Pénzügy és számvitel (BSc) szak 2026-os átfogó képzésfelülvizsgálati jelentését foglalja össze, amelynek célja a szakmai kiválóság megőrzése mellett a hallgatói előrehaladást gátló tényezők megismerése, azok kezelése, amelyek együttesen biztosítják a szak piaci relevanciájának növelését. 1. Piaci pozíció és értékajánlat A BME Pénzügy és számvitel alapszakja stabil és elismert szereplő a hazai felsőoktatásban. A végzettek munkaerőpiaci mutatói kiemelkedőek: • Bérfölény: A diplomások bruttó átlagjövedelme (608 796 Ft) jelentősen meghaladja az országos gazdaságtudományi átlagot. • Gyors elhelyezkedés: A végzettek átlagosan 4 hónap alatt találnak munkát, ami kedvezőbb a gazdasági képzési szakok 7 hónapos átlagánál. • Szakmai tartópillér: A képzés stabil tartóoszlopa a szakmai gazdasági tárgyak, amelyek kiemelkedő oktatói profizmussal rendelkeznek. 2. Kritikus kihívások és akadályok A szakmai felülvizsgálat eredményeként olyan stratégiai fejlesztési irányok körvonalazódtak, amelyek • a tanterv optimalizálására, • a gyakorlatias és projektközpontú oktatás kiteljesítésére, valamint • a modern digitális és elemzői készségek elmélyítésére összpontosítanak. Ezek a finomhangolások nemcsak a hallgatók tanulmányi előrehaladását teszik gördülékenyebbé, hanem jelentősen növelik az elégedettséget és a diploma értékét is a munkaerőpiacon.

Az Épületgépészeti és eljárástechnika gépészmérnöki szak felülvizsgálatát a zöld energiaátmenet, a munkaerőpiaci elvárások és a technológiai fejlődés gyorsulása által támasztott új piaci igények, valamint a felvett hallgatói létszám lassú mértékű csökkenése is indokolttá teszi. A szak hallgatói megítélése (NPS) alapvetően pozitív, ugyanakkor a visszajelzések a gyakorlatorientált tervezési feladatok és a szoftverhasználat mélyítésének igényét jelzik. A jelen felülvizsgálat arra keresi a választ, hogy a képzési kimenetek mennyiben fedik le a modern mérnöki kompetenciákat, és előkészíti a döntést a specializációk esetleges átdolgozásáról. A folyamat célja a képzés szakmai relevanciájának növelése mellett a hallgatói élmény javítása és a lemorzsolódás csökkentése, valamint a felvételi létszámok növelése. A felülvizsgálat az ESG 1.1, 1.2 és 1.9 irányelvekkel összhangban biztosítja a képzési program folyamatos minőségfejlesztését és társadalmi hasznosulását.